méltatlan, ami az MNB körül történik

Képtalálat a következőre: „Surányi”

 

Surányi György szerint nem lehet vita tárgya, hogy az MNB és alapítványai pénze közpénz, arra pedig nem tud példát, hogy bárhol a világon a jegybank a GDP egy százalékát költené olyan célokra, mint az utóbbi időben az MNB tette. A volt jegybankelnök erről az ATV Szabad szemmel című műsorában beszélt, ahol elhangzott az is: akár erkölcsi kötelességének is érezhette volna a jegybank, hogy a forintgyengüléssel szerzett nyereségét a forintgyengülés vesztesei, azaz a devizahitelesek megsegítésére fordítsa.

– Nem szívesen kommentálom a nemzeti bankkal kapcsolatos eseményeket – mondta az ATV Szabad szemmel című műsorában Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.

Surányi elmondta:

a tartózkodó magatartásra két oka van, az egyik ezek közül, hogy Matolcsy Györggyel, a jegybank jelenlegi elnökével több mint 40 éve ismerik egymást, és bár az utóbbi években nem váltottak szót egymással, korábban több, mint kollegiális kapcsolatuk volt.

A másik ok, amiért nehezen szánta rá magát arra, hogy erről a témáról beszéljen, az az, hogy „aki egyszer jegybankár volt, az örökre az is marad”, és méltatlannak tartja, hogy a Nemzeti Bankkal kapcsolatban egyáltalán ilyen kérdések felmerülhetnek, mint amik az utóbbi hetekben szóba kerültek.

A Nemzeti Bank Surányi szerint az egyik legtekintélyesebb intézmény Magyarországon, számos kiválóan felkészült munkatárssal, és a volt jegybankelnök meglehetősen kínosnak tartja, hogy nem fontos szakmai kérdések, hanem egy ilyen méltatlan ügyek miatt kerül az MNB az érdeklődés középpontjába

Surányi méltatlannak tartja, hogy vita tárgya lehet, hogy a Nemzeti Bank része-e az államháztartásnak, hiszen az MNB a magyar államháztartás organikus, szerves része, eredménye a magyar államháztartás számára jelent bevételt vagy veszteséget, ami tehát teljesen nyilvánvalóan közpénz marad, tette hozzá Lázár Jánost idézve Surányi György.

A devizahiteleseket is ki lehetett volna segíteni ebből a pénzből

Arról, amivel Lázár az MNB költéseit védelmébe vette, miszerint számos jegybank esetében találunk példát hasonló műtárgy- és ingatlanvásárlásra, Surányi azt mondta: látszólag hasonló más jegybankok gyakorlata az MNB-éhez.

Előfordul, hogy más jegybankok vesznek egy-egy festményt, de az MNB esetében szóban forgó 250 milliárd forint a magyar GDP egy százaléka. Ilyen mértékű kiadást  pedig nem lehet látni sehol a világon.

Arra a kérdésre, hogy ez a pénz mire lenne elég, Surányi azt mondta: ez nagyon hosszú felsorolást igényelne. Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről beszélünk, a volt jegybankelnök azt a példát hozta fel, hogy az összes magyar pedagógus egész éves keresete 300 milliárd forint, tehát az MNB alapítványainál landolt összegek alig maradnak el ettől.

Arra a kérdésre, hogy ez a pénz mire lenne elég, Surányi azt mondta: ez nagyon hosszú felsorolást igényelne. Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről beszélünk, a volt jegybankelnök azt a példát hozta fel, hogy az összes magyar pedagógus egész éves keresete 300 milliárd forint, tehát az MNB alapítványainál landolt összegek alig maradnak el ettől.

a tanárok fizetésére is futna belőle. fotó: mti.A tanárok fizetésére is futna belőle. Fotó: MTI.

A leglogikusabb felhasználása az MNB-nél keletkező nyereségnek az államadósság csökkentése lenne Surányi szerint, de más lehetőség is lenne szerinte, amit kevesebben fogalmaztak meg az elmúlt időszakban.

Eszerint a jegybank szóban forgó eredménye logikailag, szakmailag kifejezetten abból a folyamatból keletkezett, amiből a devizaadósok vesztesége, azaz a forint euróhoz és más devizákhoz képest bekövetkezett gyengüléséből, ami miatt egy devizaadósnak megnőtt a forintban számolt adóssága, a devizatartalékkal rendelkező jegybanknak viszont nyeresége keletkezett.

Ez a nyereség tehát nem a jegybank gazdálkodásának az eredménye, hanem a magyar adófizetők pénze, amiről az adófizetők nevében a kormány javaslatára a parlament szokott dönteni.

Arra a kérdésre, hogy a fentiek alapján a jegybank érezhette volna-e erkölcsi kötelességének, hogy a devizaadósokat segítse meg az árfolyamváltozásoknak köszönhetően keletkezett nyereségéből, Surányi György azt válaszolta: számára ez teljesen evidens, és 2013-ban tett is arra vonatkozó javaslatot, hogy ebből a nyereségből a devizaadósok terheit csökkentsék.

Ami a jegybanktörvény héten elfogadott módosítását és az alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos titkosítást illeti, az Surányi szerint „a méltatlan történet szomorú folytatása”. Ha azt feltételezzük, hogy az alapítványok becsületesen működnek és minden rendben van körülöttük, akkor nem értem, miért kell titkosítani – tette hozzá a volt MNB-elnök.

Surányi elismerte: vannak olyan, a jegybankban születő döntések és különösen a döntés-előkészítésnek olyan szakaszai, amelyeket helyes és célszerű elzárni a külvilágtól. Ilyen lehet a monetáris tanács felkészülése egyes döntéseire, a jegybank devizapiaci működése, előkészítő szakaszok döntéseknél, amelyeknek kiszivárgása piaci káoszt okozna. Ám a mostani ügy és a mostani titkosítás ettől teljesen független – tette hozzá.

Miért maradt bóvliban az ország?

A Lázár János által a héten benyújtott módosító javaslatot, amely az államháztartási törvény módosításával lehetővé tenné a kormány számára, hogy rendelettel módosítson a költségvetési törvényen, Surányi kevésbé tartja felháborítónak, mint az MNB-alapítványokkal kapcsolatos döntést, bár a lépés formailag visszalépést jelent a rendszerváltás idején kialakult gyakorlathoz képest, amely az Országgyűlésben, nyilvános vita után tette lehetővé a költségvetés elfogadását. A szavazógépként működő Országgyűléstől a kormányhoz helyezett döntési jogkör azonban a gyakorlatban kevés jelentőséggel bír – tette hozzá Surányi György.

Ami a Moody’s péntekre várt, de végül elmaradt felminősítést illeti, Surányi György elmondta: régóta arra számít, hogy Magyarország ismét befektetésre javasolt kategóriába kerül.

Ha a gazdaság teljesítményét, az alapvetően fontos számokat nézzük, Magyarországnak legalább két éve befektetésre javasolt kategóriában kellene lennie.

Hogy ez nincs így, annak alapvetően hitelességi okai vannak szerinte, hiszen önmagában a gazdaság teljesítménye, az ország külföldi eladósodottságának csökkenése, a növekedési és munkanélküli mutatók, az infláció és a devizatartalék mértéke mind-mind a befektetési kategóriára érett ország képét mutatják.

Ami Varga Mihály kijelentését illeti, amely szerint a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága miatt is járna az országnak a felminősítés, Surányi György azt mondta: ez a gazdasági miniszter véleménye, amit sajnos nem osztanak a hitelminősítők szakemberei.

Ráadásul a hitelminősítők a 2008-as világgazdasági válság során megégették magukat azzal, hogy túlságosan sokáig adtak magas hitelminősítést olyan országoknak és piaci szereplőknek, akik erre nem szolgáltak rá. Ezért a válság óta sokkal tovább várnak, mielőtt valakinek jó hitelminősítést adnának, mint 2008 előtt.

A túl alacsony infláció veszélyei

Ami a magyar gazdaság állapotát illeti, Surányi György úgy látja: a magyar gazdaság mutatói közepesek. A befektetők szempontjából viszont a magyar gazdaság helyzete szilárd és az elkövetkezendő 3-5 év során, ha csak nem lesz nagy világválság, senkinek nem kell aggódni, hogy fizetőképes marad-e az ország.

Surányi megjegyezte: bár a magyar állampapírok nominális hozamai alacsonyabbak, mint az utóbbi években voltak, de a reálhozamok érdemben nem csökkentek, hiszen a nominális hozamok csökkenésével egy időben az infláció 0 százalékra csökkent az országban. A reálkamat tehát nagyjából ugyanannyi, mint 5 éve volt.

Surányi súlyos félreértésnek nevezte, hogy a túlságosan alacsony infláció jó hír lenne a gazdaság szereplői számára. Ma a világgazdaság jelentős része küzd a túlságosan alacsony az infláció, sok helyen defláció okozta problémákkal. A volt jegybankelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a negatív infláció legalább olyan káros hosszútávon, mint a túl magas infláció.

A nép nem hülye

Képtalálat a következőre: „A nép nem hülye”

 

Azoknak, akik tiszta embereket hitegettek megint, azoknak, akik báránybőrbe bújva farkasok, azoknak, akik eddig a pillanatig sem vállaltátok, hogy válaszoltok nekünk, azoknak, akik már menekülnének egy mocskos megállapodásból, azoknak akik merik venni a bátorságot és újra megvezetik a tikkadásig kifacsart embereket, azoknak üzenem, a nép nem hülye, sok féle ember van közöttünk, ami természetes….DE…egyben megegyezünk, hogy olyan ember hívására, akit nekünk megbilincselni kell hazaárulásért, aki aktívan részt vett az államcsíny létrehozásában, az alkotmányos válság kialakulásában, azzal az eseménnyel és a személlyel, aki támogatja, nekem nincs dolgom és azokkal sem, akik ezt titkolták, akár primitív személyeskedésbe való vitával is.
Az emberek rendszerváltást akarnak, nem seggcserét!
Meddig süllyednek még emberek?
Az AE nem alternatíva, az életünket jelenti, akinek nem tetszik újfent, amit írtam…töröl.

100 000 ember tudatosan rendszert vált, de nem így!

A Nemzetegyesítő (Nemzet)Gyűlés bármely döntésének CSAK AKKOR lesz hatása, akkor képes bármilyen jogi folyamatot elindítani, ha ELŐTTE kimondja a hatályos magyar állam (Magyar Köztársaság) hatályos joga (Alkotmány) szerint a “Magyarország” nevű diktatúra közjogi érvénytelenségét.
Ha ezt nem teszi, akkor a rendezvény a diktatúrán belüli bohóckodás, vagy a sokadik néphülyítő gyűlés szintjén marad…

Megint csak a legfontosabb dologról felejtkezik el minden megmentő, a népről!
Azért küzdünk ugye, hogy minden hatalom a népé! Folyamatok nem felcserélhetőek, visszaállítjuk a 2011.12.31.-i jogrendet és utána a NÉP dönt! Nem ti döntötök megint a nép helyett, ez azért elég világos, ugye? A nép majd eldönti, hogy ki képviseli őt, kinek szavaz bizalmat, nem pedig a sok bába a pofánkba tolja megint magát , elég volt, szenvedtünk pont eleget!

100 000AE

JOBBIK és a HAZAÁRULÁS:
(Máté Tamás és Geri Tibor írásai alapján)

A Fidesz megalkotta az Alaptörvényt, de nem alkotta meg hozzá azt a törvényt, amivel hatályba tudott lépni, hiszen az Alaptörvénynek semmi köze nincs az alkotmányhoz, ezért önmaga nem elég ahhoz, hogy hatályon kívül lehetett volna helyezni vele az alkotmányt. Kellett egy hatályba léptető átmeneti rendelkezés – ez volt Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései nevű törvény. Ezzel helyezték 2011. december 30-án alkotmányellenesen hatályon kívül az alkotmányt, mert ha az alkotmány hatályban marad, akkor az alaptörvény vagy érvénytelen vagy alkotmány ellenes lenne.

Vagyis ezen törvény nélkül – amit a Jobbik 29 képviselője megszavazott – nem léphetett volna hatályba az Alaptörvény. Tehát a Jobbik – miközben nem lett volna szükség a szavazatára – demonstratívan megszavazta az
alkotmányellenes, ezért érvénytelen módon megalkotott törvényt, amivel hatályon kívül akarták helyezni az alkotmányt.

Vagyis a Jobbik a többi ellenzéki párthoz hasonlóan nem ELTŰRTE az Alaptörvény megalkotását, hanem RÉSZT VETT annak megalkotásában!!!

Különbséget csak azok tudnak tenni, aki értik a büntetőjog bűnösségi alakzatai közt a különbséget.
Mert míg az ellenzéki pártok csak belenyugodtak egy bűncselekmény bekövetkeztébe (amit meg tudtak volna akadályozni) addig a Fidesz és a Jobbik képviselői – egyenes szándékkal (dolus direkt) – előre megfontoltan, csoportosan követték el a magyar történelem politikus által elkövethető legsúlyosabb tettét.
Meg akarták szüntetni egy nép ezer éves államát és alkotmányos rendjét!

Nem az Alaptörvény a lényeg. Mert az önmagában egy érvénytelen jog, nem alkalmas arra, hogy jogi erejénél fogva hatályon kívül helyezzen egy alkotmányt.
Az igazi aljasság az Átmeneti Rendelkezések volt, mert a képviselőnek nem csak ahhoz nincs joga, hogy ÚJ alkotmányt alkosson, de ahhoz se, hogy alkotmányt megszüntessen.
Márpedig a Fidesz és a Jobbik képviselői EZT TETTÉK.
Miközben azt hazudják magukról, hogy ők a magyarok (és az alaptörvény zárószavazásakor “Áruló nem leszek!” feliratú transzparenssel csinálták a “cirkuszt a népnek”), létrehoztak egy pénzügyi magánhatalom által irányított diktatúrát Magyarország névvel.
Ez a két törvény EGYÜTT eredményezte a diktatúra létrejöttét. Aminek a második – fontosabb – felvonásában a Jobbik is RÉSZT VETT.

A Fidesz és a Jobbik hozták létre a diktatúrát, és ezzel tettesként elkövették az esküszegést és a hazaárulást.

A többi képviselő meg ezt eltűrte, és ezzel társtettessé vált a hazaárulásban.

Magyarország Alaptörvényének Átmeneti
Rendelkezéseinek megszavazása

2011.12.30.12:06:00

JOBBIKOS IGEN SZAVAZATOK:

Balczó Zoltán Jobbik
Balla Gergő Jobbik
Bana Tibor Jobbik
Baráth Zsolt Jobbik
Bertha Szilvia Jobbik
Bödecs Barna Jobbik
Endrésik Zsolt Jobbik
Farkas Gergely Jobbik
Gyöngyösi Márton Jobbik
Hegedűs Lorántné Jobbik
Hegedűs Tamás Jobbik
Jámbor Nándor Jobbik
Kepli Lajos Jobbik
Dr. Kiss Sándor Jobbik
Korondi Miklós Jobbik
Kulcsár Gergely Jobbik
Dr. Lenhardt Balázs Jobbik
Mirkóczki Ádám Jobbik
Németh Zsolt Jobbik
Dr. Nyikos László Jobbik
Rubi Gergely Jobbik
Schön Péter Jobbik
Dr. Staudt Gábor Jobbik
Szabó Gábor Jobbik
Szilágyi György Jobbik
Varga Géza Jobbik
Volner János Jobbik
Vona Gábor Jobbik
Zagyva György Gyula Jobbik

http://www.parlament.hu/…/plsql/ogy_szav.szav_lap_egy…
Szavazás adatai
Ez az alkalmazás HTML kereteket használ, amelyeket az Ön böngészője nem támogat. Az alkalmazás használatához frissítenie kell a böngészőt.
PARLAMENT.HU

Monika Szimuly/Facebook

“Az államcsíny befejezett”

Képtalálat a következőre: „Vörös Imre atv”
NEM VESZED ÉSZRE, HOGY 7 ÉVE AZ IDŐT HÚZZÁK ÉS 7 ÉVE VÉGE LEHETNE, HA VÉGRE SZEMBESÜLNÉL AZ IGAZSÁGGAL ÉS NEM A KÉNYELMES HAZUGSÁGOKAT VÁLASZTANÁD!?
Dr.Vörös Imre….hát igen….lehet bennünket tréfásan lesöpörni….a valóságot igyekezni elhallgatni az emberek elől, látható módon, már úgy teszik ” vezetők”, mintha a te javadat akarnák…hát nem akarják! Ha tetszik, ha nem, Dr. Vörös Imre 2014-es interjúját idézem: az államcsíny befejezett!
Tüntethetsz, demonstrálhatsz, nyalhatod a banküvegeket, forradalmárkodhatsz…bármit tehetsz….a tény akkor is az marad: Államcsíny történt, alkotmányos válság van! No ezért halsz meg! Nem csak a kormány miatt, hanem a kormánnyal együtt hallgatók miatt! ( és ide tartozik mindenki, aki teli pofával röhögve, próbálja az igazságot elferdíteni és elhallgatni…..azok a társaink is idetartoznak már, akik a saját korlátoltságuk miatt erre a tényre csak legyintenek!!!! Én csak annyit teszek ehhez hozzá….és annyit írok a társainknak erre: minden további nyomor már a te lelkeden is szárad, bármennyire is azt a látszatot kelted, hogy küzdesz ellene, nem, te is bűnös vagy már!!) 2§(3) …ugye hányszor leírtuk már???
I. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1949.XX.törvény 1989-es Ideiglenes Alkotmánya 2§ (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
Tudod ez mit jelent? A nép akár közvetlenül is gyakorolhat hatalmat, de az országgyűlési képviselők önállóan nem, NEM VOLT JOGUK AZ ÉRVÉNYTELEN ALAPTÖRVÉNY MEGALKOTÁSÁHOZ NÉLKÜLÜNK … EGY NÉPSZAVAZÁST KIHAGYTAK. AZ ALKOTMÁNYOZÓ HATALOM A NÉPÉ!
Az Alaptörvényben nézd a fennlévő paragrafust hogy fogalmazták meg: B.cikk (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
Nem hiszem, hogy átadtuk a hatalmat még kivételesen sem a képviselőknek. Látod, semmiről nem tudunk, a népet kihagyva hozzak a törvényeket, titkosítgatnak, kirabolnak..mert nélkülünk azt fogalmaztak meg, hogy a képviselő mindent megtehet! Hát hülyék lettünk volna lemondani a jogainkról, ha BÁRKI / ebben minden képviselő benne van / tájékoztat bennünket. Mind hallgat!
II. 1949.XX.törvény 1989-es Ideiglenes Alkotmány 2§(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
Azt a kizárólagos hatalmat, amit “megszereztek” az alkotmányunk kifejezetten tiltja! Meg merték tenni! Ez a paragrafus ugye tudod mit jelent? KÖTELES VAGY EZZEL A BŰNÖZŐ BAGÁZZSAL SZEMBEN FELLEPNI! AZ ÖSSZESSEL SZEMBEN, AKI RÉSZT VETT AKÁR HALLGATÁSSAL IS AZ ALKOTMÁNYOS PUCCSBAN!
Hogy fogalmaz az érvénytelen Alaptörvény
C.cikk (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
Hát persze, mindenben a képviselők döntenek és kényszert is csak az államnak van joga alkalmazni…hát persze, nyilván el is fogadjuk a saját rabszolgasorsunk önként…hülyére vettek minket. Ismétlem alkotmányellenesen jártak el.
III.
1949.évi XX.törvény.1989-es Ideiglenes Alkotmány 19§(3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
Csak és kifejezetten a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁT LETT VOLNA JOGUK MEGALKOTNI, AMIT MI NÉPSZAVAZÁSSAL ELFOGADUNK VAGY NEM! Az Alaptörvény közelében sincs ennek a paragrafusnak.
Alkotmányos válság van, diktatúrát akartak és építettek fel, amiben aktívan és passzívan részt vett az ellenzék is. Amíg kormányváltást hajtogatsz, ellenzéki párt híveként hajbókolsz, te magad tartod életben a diktatúrát! Önkényuralom
Az Alaptörvény nem a nép alkotmánya. Nagyon csúnyán becsaptak minket, kifosztás és népirtás folyik hazánkban.