Érted-e az Alkotmányos Ellenállás lényegét?

Az Alkotmányos Ellenállás tudatos tagjai felismerték a hatalmat bitorló megszállók gyenge pontját.

Ők a hatalmukat a fizikai világ szellemi síkján gyakorolják, ami nem más mint a tudat befolyásolásának szintje, és ezen a szinten is győzhetők le. Ezt a szellemi síkot nem szabad összekeverni a spiritualitással!

Minden fejben dől el. Gondoljatok arra például, hogy két azonos képességű sportoló esetében annak, akinek van önbizalma minden sikerül, akinek nincs, annak meg semmi. És ez fejben dőlt el, nem a fizikai megvalósítás szintjén.

A megszállók terve ördögi, azt felfogni is folyamat, a tudatosodás része. A tüntetések (1.0, 2.0, 3.0, stb) mind eredménytelenek voltak és lesznek, mert a hatalom gyenge pontját erősítik. Nem véletlen, hogy semmilyen körülmények között nem kaptunk szót, és a média még a molinónkat is kivágta a híradásokból, még azt is, amivel szándékosan a kamera előtt mentünk el.

Mit gondoltok?
A tömegtől féltek, amit simán közvetítettek, vagy a molinótól? Az erőtől féltek, vagy a gyenge pontjukra rámutató információtól?

Na erre mondom én azt, hogy a szellemi síkon (még egyszer mondom nem a spirituális, hanem a gondolati, tudati) gyakorolják ők a törvénytelen hatalmukat, ezért ezen a síkon győzhetők le. Ők a leleplezéstől félnek a legjobban. Ehhez kell a tudatos tömeg.

A tudatos tömeg az, amelyben az emberek tisztában vannak a helyzettel, és azzal, hogy miért vannak ott (a megoldás lényegével). Ugyanaz a céljuk: a hatalom leleplezése, az önrendelkezés visszavétele. Tehát a céljuk közös, nem pedig egyéni (jobb oktatás, eü, fizetés, munkaidő, stb).

A hatalom gyenge pontja, amit a terjesztett poszt és videó címe velősen (kissé populárisan) megfogalmaz:

Orbán nem is miniszterelnök

Amikor ez mindenki számára nyilvánvalóvá válik (az összes okával és következményével együtt), akkor vége a játéknak.

Gondolkodj!
Amikor a valóság az, hogy nincs is kormány, és ennek a köztudatba kerülésétől félnek, olyan szinten, amit elképzelni sem tudsz, akkor a nem létező miniszterelnökhöz, miniszterhez, stb. írt nyílt levelek, petíciók, ellene szervezett tüntetések erősítik-e miniszterelnök, miniszter, stb. létezésének látszatát vagy gyengítik és ezzel közelebb hozzák a leleplezést?

Sokan szemünkre vetik, hogy lassan haladunk.

Csodálkozol?
Hiszen a nép túlnyomó része tudatlanságból, vagy más okból a megoldás ellen (ezzel saját maga ellen) dolgozik, és a megszálló hatalom törvényességének a látszatát, vagyis a gyenge pontját, erősíti, miközben mi a gyengítésén dolgozunk.

És képzeld, ennek ellenére folyamatosan gyengül, ami abból is látszik, hogy egyre több hibát vét.
Akkor azon is gondolkodj el, hogy ha mi valahányan képesek vagyunk annak ellenére gyengíteni ezt a látszatot, hogy majdnem az egész ország a gyengítés ellen dolgozik, akkor mekkora ereje van annak az információnak, amit terjesztünk és amivel le lehet őket leplezni!

Végül gondolkodj el azon is, hogy akkor mit érhetnénk el egy tudatos tömeggel!

 

 

Bende István

Idén 35 milliárdot fizet a kormány a bevándorlóinak

orbimigránsai230

A program 2013-as indulása óta 2017-ig összesen 1,8 milliárd euró névértékű letelepedési kötvény került kibocsátásra, vagyis ennyivel kevesebb összegben kellett az államnak egyéb devizakötvényt kibocsátania. Ebből 2018-ban 107,5 millió euró névértékű kötvénylejárat esedékes – közölte írásbeli válaszábanTállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Demeter Márta, az LMP képviselője kérdésére, hogy a letelepedési államkötvények után mennyit kell visszafizetni az államnak.

Az ötéves lejáratú papírok első szériája után idén kell először fizetnie a költségvetésnek, jövőre pedig 445,5 millió eurónyi összeget kell elutalni. Viszont ez nem jelenti azt, hogy valójában ekkora értékben történt a jegyzés: a zéró kupon kötvények esetében a kibocsátó nem kamatot fizet, hanem a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesíti a kötvényt, amelynek lejáratakor a névértékét fizeti vissza. Így az első évben, amikor még 2,53 százalék volt a hozam, valójában csak 94,87 millió euró folyt be a költségvetésbe.

Ez akkor jól jött: az ötéves piacon eladott euró alapú kötvényekre – az Államadósság Kezelő Központ Zrt. – szerint 4,03 százalék volt a kamat, míg egy évvel később ugyanebben a konstrukcióban 3,74 százalék volt a kamat. Az első évben, ha a befolyt összeggel számolunk és a piaci kamatkörnyezettel, akkor 96 millió eurót spórolt az állam, mivel a futamidő év végén jár le, a forint euróval szembeni árfolyamát decemberre 320-ra becsüljük, akkor 3,12 milliárd forintot nyertek a 2013-as jegyzéseken.

Még a második éven is nyert az állam: akkor a névértékből kamatoskamat-számítással származtatott befolyt összeg 398,3 millió euró volt. Ebből aztán 478,62 millió eurót kellett volna kifizetni, ha a piaci hozamszinteken jegyezték volna a kötvényeket. Összesen így a két év alatt 33,12 millió eurót spórolt az állam. Ez nagyjából 10,8 milliárd forintnak felel meg, de valójában ezt soha sem váltották át, végig euróban tartották.

Később viszont óriási bukás lett

A kormány érvelése az volt a letelepedési kötvények mellett, hogy a bevezetéskor Magyarország csak drágán jutott volna euróhoz, így ez egy gazdaságos megoldás volt a devizaszerzésre. Mint a fenti képletből látható, ez az első két évben valóban így volt, utána viszont alacsonyabb hozammal lehetett értékesíteni a piacokon a magyar kötvényeket. De egy furcsa kitétel a törvényben aláásta azt, hogy a jövőben is nyerni lehessen ezen: a jogszabályba beleírták, hogy ugyan a normál ötéves eurókötvényekhez képest 1,5 százalékkal kisebb, de minimum két százalékos hozamot garantált.

A ráfizetés pedig attól jelentkezett, hogy 2015-től jóval alacsonyabb kamatokkal lehetett eladni a sima kötvényeket. 1,3 majd 1, később pedig 0,10 százalékos szinten lehetett jegyezni a magyar euróalapú államkötvényeket. Vagyis a hozmakülönbség már veszteséget termelt. A nyereség pedig szépen lassan elfogyott, amit az első két évben realizáltak.

2017-ben a program leállításának hírére roham indult: ez az időszak, amikor az 1 százalékos hozam is ritka volt az 5 éves papírok piacán. Kínában még hitelre is lehetett magyar letelepedési kötvényt is venni, annyira jó üzletnek számított – az mno.hu korábbi cikke szerint.

Sötét hátterű vendégek

Nem mindenki élt az egyszerűsített letelepedési lehetőséggel, amellyel a kötvény járt – vélhetően épp azért, mert jó befektetésnek számított a piacokon -, de néhány érkező ismert. A Direkt36 cikke szerint így került Magyarországra a szír állampolgárságú Salmo Bazkka, akit az olasz hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó bűnszervezet tagja. A másik ilyen szereplő a szintén szír állampolgár Atiya Khoury, aki szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján, az amerikaiak szerint ugyanis ő Bassar al-Aszad szíriai elnök egyik legfontosabb pénzembere.

A Magyar Nemzet pedig korábban beszámolt arról, hogy egy karib-tengeri sziget hatóságai által kiállított erkölcsi bizonyítvány alapján tudott letelepedési kötvényt vásárolni egy jogerősen elítélt orosz állampolgár.

Forrás: Napi.hu

Viktor te „Soros bérenc”

Képtalálat a következőre: „Orbán Soros”

Piacpártiság, csak látványpolitizálást végző kormány, összefogás a demokratikus erőkkel, az állam visszaszorítása, az idegenellenesség megbélyegzése – megdöbbentő sűrűségben hangoznak el olyan szavak a fiatal Orbán Viktor szájából, amelyeket ma kormánya és ő a Soros-bérencek szavainak bélyegezne.

Miután a kormányoldal naponta szembesíti a Jobbikot, hogy hogy változott át radikális pártból cukiságpárttá, különösen izgalmas, ha szembejön egy régi Fidesz-felvétel, amely ugyanilyen metamorfózisról tudósít. Most épp a Vera & Donald Blinken Open Society Archives tett ki egy 1992-es Fekete Doboz-felvételt, amely a Fidesz debreceni országos gyűléséről tudósított, és amit a 444 vett észre.

A felvétel elején a gyerekképű Fodor Gábortól láthatunk pár percet, majd 5 perc 17 másodperctől a mainál jó 30 kilóval könnyebb Orbán Viktor lép a mikrofonhoz.

A hírhedt Csurka István-féle dolgozat megjelenése után a szélsőjobb kormánypárti megjelenése felett háborgó közéleti viharban Orbán először azért bírálja az Antall-kormányt, mert “műsorpolitikát csinálnak, miközben elszáll kezükből a történelem”, és mindezt olyan küldetéstudattal teszik, amely lehetetlenné teszi, hogy a valódi gyakorlati problémákkal foglalkozzanak – vajon mit szólna a fiatal Orbán, ha a ma sorosozó-brüsszelező Orbán-kormányt látná?

A ma a politikai élet rajta kívüli tényezőit ab ovo lejáratni és befeketíteni akaró Fidesz akkor még úgy vélte, össze kell fogni a demokratikus erőkkel bármelyik pártban is vannak ilyenek. Nyilván más idők jártak, és az is tanulságosan cseng ma, ahogy a liberális SZDSZ-t figyelmezteti Orbán: jó lenne, ha eldöntené, a liberális vagy a szocialista identitása mellett dönt-e.

A ma az eddigi kormányoknál reklámozásra sokkal többet költő, a gazdaságra rátelepedő Orbán-kormány feje akkor még úgy látta, vissza kell szorítani az államot, amely engedne etatista, államközpontú csábításnak, és a piacot kell előnybe részesíteni, pénz előteremtése csak piacgazdaságban lehetséges, és pénz kell a nyugdíjak, segélyek emeléséhez.

Persze a Csurka-dolgozat miatt előkerült a rasszizmus, nacionalizmus és idegenellenesség is. Egy liberális kormány képes lehet ara, hogy szembeszálljon a rasszizmussal és idegenellenességgel, mondja Orbán, és megkapja magáét a nacionalizmus is: a radikális jobboldal nemzetiségi politikája patetikus magyarkodásban, hazafias frázisokban merül ki. Csurkáék visszaélnek a nemzeti retorikával, és valójában nemzetellenes politikát folytatnak.

A mai Orbán Viktor tehát mint Makó Jeruzsálemtől áll a 25 évvel ezelőttitől. Talán le is Soros-bérencezné.

via hvg.hu