Alkotmányos korlát nélküli hatalom épült ki

2011-ben az addig 11 tagú testület létszámát megemelték, az öt új tag pedig egytől-egyig a kormánypártok jelöltje volt. Bragyova a műsorban azt mondta, az öt közül kettő, Stumpf István és Szalay Péter igyekeztek szakmai alapon megközelíteni a testület elé kerülő kérdéseket, ez lehetett az ok annak, hogy az új AB 2013-ig még képes volt néhány ügyben ellentmondani a kétharmados hatalomnak. Ám ezekben az ügyekben is többször csak formai okokra hivatkoztak, noha hivatkozhattak volna tartalmiakra is, emlékeztetett Bragyova, konkrétan említve például a hallgatók röghöz kötését célzó kormányzati javaslatot.

A kormánypárti alkotmánybírák gondolkodásmódjáról Bragyova azt mondta: meggyőzhetőnek bizonyultak arról, hogy „tekintettel a gazdasági, pénzügyi válságra, a köz érdekében” megengedhető az alapjogok korlátozása. Ez azonban – mint Bragyova emlékeztetett rá – azért elfogadhatatlan, mert az alkotmánybíráskodás éppen arról szól, hogy az alapjogokat – köztük az egyén szabadságjogait a hatalommal szemben – úgynevezett „rendkívüli körülmények” között is védelmezni kell.

Bragyova a kirívó esetek között említette az Alaptörvény korlátlan módosíthatóságát. „Ha egy alkotmányt bárhogy lehet módosítani az előírt többséggel – például a kétharmados parlamenti többség elvileg bármikor kimondhatja, hogy Magyarország mostantól iszlám köztársaság – innentől nehéz arról beszélni, hogy van alkotmány, érzékeltette egy abszurd példával a kialakult helyzetet Bragyova András.
Működésének utóbbi néhány évében az alkotmánybírák érveléseink többsége politikai érvelés volt a kívánatos szakmai érvelés helyett: az AB többsége úgy véli, a jelenlegi hatalomnak jogában áll korlátozni az alapvető jogokat, erősítette meg a nemrégiben leköszönt alkotmánybíró, és azt is hozzátette, megbízatásának lejárta megkönnyebbüléssel töltötte el.
Bragyova András 2005-től 2014 szeptemberéig volt az Alkotmánybíróság (AB) tagja. Mint az ATV Friderikusz című műsorának képernyőre kerülő adásából kiderül, a testületben 2011-ben kezdődött átalakítás hatására ma elmondható: az alapjogok védelme helyett sok esetben politikai megfontolások játszanak szerepet az AB döntéseiben.

Bojtár és Győri Gábor

Öt gyermekük született: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza és Flóra. A legidősebb gyermek 1989-ben, a legkisebb 2004-ben született.
Ők pedig tudják ezt, Orbán és Lévai Anikó különösen. Mindenről előre értesülnek, nevetve, viccelődve, „bátor kritikával” és gúnyos megjegyzésekkel fogadják a rendőri intézkedéseket, mert biztosak lehetnek benne: bármi történik, bántódásuk nem eshet. Ezt nem egyszer nyíltan hangoztatja Lévai Anikó, akinek a magabiztos mondatai sorra megjelennek az állambiztonsági jelentésekben. Idézzük őket:

1986. augusztus 12-én a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság III/III. osztályának vezetője megkapja „Bátonyi” fedőnevű titkos munkatárs jelentését:

„Amit az alábbiakban leírok, kérem nagyon bizalmasan, diszkréten kezelni. Már többször tettem említést, hogy ismerősünk (Lévai Anikó, – a szerk.) igen tájékozott minden vonalon, még a kormánykörökben elhangzott eseményekről is. Még ha bizalmasan is, azonnal első kézből kapják a tájékoztatást, ami nem kis dolog, nem adatik meg akárkinek. Miről van szó? A szervezet egyik tagja, Horváth Andrea és férje (Stumpf István, – a szerk.), aki egy nagy kollégium igazgatója Budapesten, mindent tudnak az ország eseményeiről, még ha az bizalmas is. Budapesten a Rózsadombon laknak egy gyönyörű villában. Horváth Andrea viszont nem más, mint H.I. (Horváth István belügyminiszter, – a szerk.), a KB. tagjának leánya. A közeljövőben Dorogházán lesz a találkozó: Dr. Lévai Anikó, a vőlegénye (hamarosan összeházasodnak), Horváth Andrea és a férje és még két ember, akinek a nevét nem tudom.”
„Bátonyi” jelenti augusztus 27-én:
„Horváth országos szinten mindent tud, és amit ő tud, azt tudja a szervezet is, főleg a lányán, Horváth Andreán keresztül…minden olyan eseményről, ami kormány szinten eldöntetett, de a lakosság számára még egyáltalán nincs tudomásra hozva. Legyen az kormány hatáskörön kívüli vagy belüli dolog. Személyekre vonatkozó vagy a lakosságot érintő esemény…A szervezet egyre több tagja jut külföldre előadások tartása céljából és akiken keresztül megkapják Nyugatról a megfelelő támogatást is. Most volt egy személy New-York-ban, most megy egy másik személy Nyugat-Németországba.
Ha valakinek a tagok közül összeütközése van a törvénnyel, rendőrséggel, ha valakit ki kell hozni a börtönből, Horváth elintézi.
A doktornő (Lévai Anikó, – a szerk.) elmondta, hogy nem számít, ha esetleg lázításért vagy valami másért letartóztatnák a vőlegényét (Orbán Viktort, – a szerk.), mert Horváth azonnal intézkedne és a vőlegénye azonnal szabadulna. utasításba adták, hogy nem szabad ezt a szervezetet bántani, csak távolból figyelni kell a ténykedésüket, figyelni kell az események folyását.
Minden bizonnyal ez is Horváth „nyomása” alapján van így a BRFK-nál.
Ezt természetesen tudja a szervezet vezetősége is, így azt csinálnak, amit akarnak.
Az megy külföldre, akit ki akarnak küldeni, hiszen több nyelven beszélő emberekről van szó, úgymond az ország várható jövőbeni vezető embereiről.
Szomorú, de le kell írnom – hiszen az is a feladatom, hogy reális képet adjak dolgokról, még ha fájó is egy kicsit -, hogy a doktornő (Lévai Anikó, – a szerk.) most is hangosan röhög a Nógrád megyei rendőrségen.
Említettem talán, hogy a doktornő 1986. szeptember hó folyamán Szolnokon fogja tartani az esküvőjét Viktor nevű vőlegényével és ezen az esküvőn komoly beosztású és egzisztenciájú egyének is meg fognak jelenni. (Többek között a Horváth família.)
Továbbá Horváth Andreáék rózsadombi villája is egy nagy-nagy rejtély. Eddig komoly jelentőségű randevúk színhelye volt. A doktornőt idézve: „országos jelentőségű randevúk színhelye…”
Viktor és Anikó a hatalom védernyője alatti ellenzékiek
Nos, csak ennyire voltak „fenyegetettek” ezek a szegény „üldözöttek”. A jövő favorizált urainak kivételes helyzetében „azt csináltak, amit akartak”.
Kellemetlen emléke pedig csak a rendőrségnek lehet, amelyen hangosan röhögtek. Tették-vették a technikát, kukkoltak, osontak a fiatalok nyomába, jelentéseket írtak, ám valójában tudták: odafent Horváth és társai vigyáznak a megfigyeltekre, Andrea mindenről jelzést küld, hogy Anikó és Viktor jól aludhassanak és napra készen képben legyenek az országos információk tekintetében. Utazhassanak Nyugatra, kezelhessék a támogatásokat, megszervezhessék – egyebek között – az állambiztonsági rendszerváltást idegen pénzen, külföldi kiképző tisztekkel, nagy belső árulások segítségével.
Amúgy mindennapos bevett szokás volt, hogy az állambiztonság a saját hálózati embereit is ellenőrizte, nem csak a kiszemelteket, hanem a legjobban dolgozókat is, köztük az olyan amatőr hálózati kapcsolatot, mint amilyen Orbán Viktor volt.”

Orbán Viktor a vagyontalan miniszterelnök

Képtalálat a következőre: „Orbán Viktor a vagyontalan miniszterelnök”

 

– Saját nevén van a budapesti XII. kerületben a Czinege utcában egy háza, amit 2002.májusában vásárolt 75 millióért, 183 nm, 1300 nm telken.

A házat 2004.I-2005.XII. között 90 millióért átépitették 420 nm-re.

– 2001-ben vásárolt Erdélyben Zetelakán egy kastélyt, többszáz hektár földdel.

– 2013-ban vásárolt egy házat Felcsúton 18 millióért, ahol felesége és apja házával a 3 házat egybenyitották, 7000 nm-en, és elöttük van Lévainak 6 hektár földje.

– 1993-ban a Fidesz Székház eladásából 697 millióért vásárolta meg apja bányáit.

– 1997-ben Felesége nevére vásárolt 8 hektár szőlőt Tokajon, melyre Orbán 2001-ben 41 millió forint állami támogatást adott.

– 2001.IX. Felcsúton felesége nevére házat vásárolt, 2677 nm-en.

– 2008.VIII-ban a XI.kerületi Gellérthegyen 91 nm-es lakást vett Orbán Ráhelnek, 40 millióért.

– 2011-ben a mellette levő 66 nm-es lakást is megvette fiának Orbán Gáspárnak, Garancsi nevére Orlay u 3. 2.emelet.

– 2001.IX-2010.IV. között 38 ingatlant vásárolt felesége nevére.

– 2011-ben apja Orbán Győző nevére vásárolta meg a hatvanpusztai József főherceg majorságát 13 hektáron, 5 műemlék épülettel és víztoronnyal.

A hatvanpusztai majorságot 2012-ben felújitották és átépitették többszáz millió forintért Lévai Anikó vezetésével, az összeg az Átlátszó.hu nyomozása során bebizonyosodott, hogy csaknem 255 millió forint volt.

Pintér Sándor belügyminiszterrrel közösen vásároltak egy horvátországi szigetet, az Adriai tengeren.

– 2013-ban szintén apja nevére vásárolt az alcsútdobozi Rézhegyen örökpanorámás nyaralót 44 millió forintért.

– 2016.III. Orbán eggyik barátja Bőjte Csaba egyházi személy nevére vásárolta meg a gyergyószárhegyi Lázár Kastélyt. 2013-tól Tiborcz István nevére vásárolta: a keszthelyi jachtkikőtőt, fűrdőház, recepció, bár 515 nm, részben állami bankhitelből a keszthelyi kikőtő és a Via Hotel között 20.5 hektár területen 175 luxusapartmant épitenek, 65 hektár földet Mányban, 497 millióért, és 193 ektárt, 261 millióért Bicskén.

– 2015.I. pálinkafőzdét vettek Felcsúton.

– 2014.XII. Seregélyesi Kastélyt.

– 2015.IX. a volt Postabank Székházat a budapesti József Nádor téren.

– Informatikai cégeket.

– 2015.IX. bodajki Hochburg – Lamberg Kastélyt, 29 M-ért.

– 2015.XII. turai Schossberger báró Kastélyát, 10 hektár parkkal, 98 szobával, pálmaházzal, 200 millióért.

– 2016.II. zuglói városligeti fasorban Spitz Villát, 40 szobás.

– 2016.X. Mahart Székház Tropicana épűletét, 2 milliárdos állami hitelből.

– 2016.XI. komáromi ipari parkban ingatlant, 1 milliárd forintért.

– 2016.XII. visegrádi Kastélyszállót.

– 2017. Dorottya utcában és a Nagymező utcában Luxushotelt illetve Pollack Mihály téri Mélygarázst.

Orbán Zóna. com/Demokratikus Koalíció