Miért van alkotmányos válság (a teljesség igénye nélkül), és mi a megoldása?

 

 

1 Létre akarnak hozni egy új államot a „Magyarország Alaptörvénye” nevű dokumentummal „Magyarország” fedőnévvel.
2 Belefoglalják az Alaptörvénybe, hogy jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulatot hajtanak végre (Magyar Közlöny, 2011. évi 166. szám), tehát deklarálják, hogy ez az új állam nem jogfolytonos a Magyar Köztársasággal (nem jogutódja!), és nem deklarálnak jogfolytonosságot egyetlen korábbi magyar állammal sem (nem magyar, tehát idegen állam!).
3 A 2. pontból az következik, hogy ez az új, „Magyarország” fedőnevű állam nem jogutódja a Magyar Köztársaságnak, ezért azt nem szüntetheti meg, területét és állampolgárait, és semmilyen javait nem „örökölheti”, nem tekintheti sajátjának. Vagyis a törvényes magyar állam továbbra is a Magyar Köztársaság, megőrizve területét, állampolgárait, és mindent, ami korábban is hozzá tartozott.
4 Gondolkodjunk! Ha az új állam nem jogutód, akkor hogyan lehetne ez az új, nem jogutód állam tagja az ENSZ-nek, az Európai Uniónak, a NATO-nak és minden más szervezetnek?
Természetesen ezeknek továbbra is a Magyar Köztársaság a tagja.
5 Mivel a 3. alapján az új állam, lévén nem jogutód, a Magyar Köztársaság választott testületeit sem „örökölheti”, ezért ebben az új államban 2012. január 1-én nincs semmilyen választott testület.
6 Gondolkodjunk! Ki választott ebben az új államban 2012-ben országgyűlést, kormányt, köztársasági elnököt, alkotmánybíróság, és így tovább? Senki!
7 Mi jogon tekinti magát a Magyar Köztársaság országgyűlése 2012. január 1-jén ennek az új államnak az országgyűlésének, amikor a képviselőket a Magyar Köztársaság országgyűlésébe választották be, míg ebben az új államban nem választotta meg senki?
8 Mi jogon tekinti magát a Magyar Köztársaság Kormánya 2012. január 1-jén ennek az új államnak a kormányának, amikor a tagjait a Magyar Köztársaság Kormányába választották be, míg ebben az új államban nem választotta meg senki?
9 Mi jogon tekinti magát a Magyar Köztársaság köztársasági elnöke 2012. január 1-jén ennek az új államnak a köztársasági elnökének, amikor őt a Magyar Köztársaság köztársasági elnökének választották meg, míg ebben az új államban nem választotta meg senki?
10 Ugyanez vonatkozik minden más választott tisztségre, a polgármesterig, és az önkormányzati képviselőkig bezárólag, és ugyanez vonatkozik minden hivatalra is!
11 Tehát kijelenthető, hogy ebben az új, „Magyarország” fedőnéven létrehozott idegen államban nincs legitim és/vagy legális jogalkotó, és terület és állampolgár hiányában semmilyen jogszabálynak nincs hatálya, vagyis ebben az államban nincs létező jogszabály. Ennek megfelelően az Alaptörvény, bár ennek az államnak az alapító okirata, ugyancsak nincs hatályban, tehát mint jogszabály nem is létezik.
12 Az előbbiek alapján kijelenthető, hogy ebben az új államban és/vagy annak nevében senki sem gyakorolhat törvényesen közhatalmat.
13 A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy ha egy új államnak nincs területe (lásd 3. pont), akkor az az új állam létre sem jött, vagyis ez a „Magyarország” fedőnévvel, „trójai faló” módszerrel, az Alkotmány elleni puccsal létrehozni szándékozott idegen magánállam nem is létezik.
14 Ha egy nem is létező idegen államot ennek ellenére fizikailag működtetnek egy szuverén állam intézményrendszerét használva, akkor ennek a közjogi minősítése idegen megszállás.
15 Mivel ez a megszálló szervezet lakosságcserét és népirtást hajt végre, a minősítése megszálló terrorszervezet, ugyanolyan, mint az Iszlám Állam, csak a módszerek mások a népirtásra!

16 Az eddigiek feltételezték, hogy az Alaptörvény érvényes, csak a vele létrehozni kívánt állam nem jött létre, annak a fentiekben leírt minden következményével együtt. De nézzük érvényes-e! A válasz: nem érvényes.
17 Miért érvénytelen az Alaptörvény?
A felsorolt okok mindegyike önállóan is elegendő az Alaptörvény közjogi érvénytelenségének megállapításához, de az Alaptörvény esetében valamennyi ok egyszerre fennáll, vagyis az érvényesség bizonyításához minden egyes érvénytelenségi okot kivétel nélkül cáfolni kell.
17.1 Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikke értelmében a dokumentumot aláíró államokban minden népnek joga van az önrendelkezésre, amelynek keretében szabadon meghatározhatja a társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedését. Mivel ezek meghatározása alkotmányozási feladat, így ezt a dokumentumot aláíró államokban az alkotmányozó hatalom a nép. Az aláíró államokat a dokumentum kötelezi, hogy ezt a jogrendjükbe integrálják, így került be 1989-ben az ideiglenes Alkotmányba. Tehát a nemzetközi jog alapján a nép az alkotmányozó hatalom, vagyis a nép kihagyásával alkotott alkotmány (vagy alaptörvény) érvénytelen.
17.2 Az országgyűlésnek nem volt joga új alaptörvényt alkotni (ezért illegitim), mivel az Alkotmány értelmében minden hatalom a népé (lásd 1.), és azok a jogkörök, amelyeket a nép a választott képviselőkön keresztül gyakorol, az Alkotmány 19. § (3) – ban vannak felsorolva. Ami ott nincs felsorolva, ahhoz az országgyűlésnek nincs joga. Márpedig sem az új alkotmány elfogadása, sem a meglévő Alkotmány módosítása nincs felsorolva a jogkörök között, így az a nép „minden hatalmának” a része. Vagyis az Alaptörvény illegitim, mert jogi felhatalmazás nélkül fogadták el (társadalmi, politikai felhatalmazásuk sem volt, de most maradunk a jognál).
17.3 Az Alaptörvény sokféle módon tételes jogba ütközik, így a létrehozása illegális, ezek a következők.
17.3.1 Hamis az elfogadásának a jogalapja (19. § (3) a), mert az nem engedi meg egy „Magyarország Alaptörvénye” nevű dokumentum elfogadását.
17.3.2 Az Alaptörvényben az azt elfogadó országgyűlés még az elfogadása előtt saját magát jogalap nélkül működő, jogi felhatalmazással nem rendelkező testületnek nyilvánítja azzal, hogy érvénytelennek nyilvánítja azt a jogszabályt (1949. évi XX. törvényt), amely a működésük jogalapját képezi. Tehát az országgyűlésnek ezen a ponton azonnal fel kellett volna oszlatnia saját magát, és kinyilvánítani minden általa alkotott jogi dokumentum semmisségét.
17.3.3 Az Alaptörvény érvénytelennek nyilvánítja saját magát azzal, hogy érvénytelennek nyilvánítja azt a jogszabályt (1949. évi XX. törvény), amelynek paragrafusára (19. § (3) a) hivatkozik, hogy elfogadták. Érvénytelen jogra nem alapítható érvényes jog, mint tudjuk.
17.3.4 Az Alaptörvény magát szerződésnek nevezi, mégpedig a múlt, a jelen, és a jövő magyarjai között („Nemzeti Hitvallás”). Az Alaptörvény szövege hangsúlyozza, a a tartalmát a Nemzeti Hitvallással együttesen kell értelmezni, tehát nem minősíthető csak ünnepélyes bevezetőnek, hanem a létrehozandó jogszabály szerves részének kell tekinteni!
Ennek értelmében az Alaptörvény, mint szerződés érvénytelen, mivel nem meghatározható a szerződő felek köre, a szerződő felek nem fejezték ki egybehangzó közös akaratukat, ami a szerződés érvényességének alapfeltétele. Annyira nem, hogy nem is tudtak róla, hogy az ő nevükben szerződést kötöttek sutyiban 2011. december 30-án, amikor már senkinek nem volt lehetősége még tiltakozni sem. Tehát az Alaptörvény, mint szerződés is érvénytelen, ezért semmis, az eredeti állapotot vissza kell állítani!
17.3.5 De ha mindezek az érvénytelenségi okok nem állnának fenn, akkor még érvénytelen lenne azért is, mert a szövegben akkor hajtottak végre lényeges változtatás, amikor erre már nem volt törvényes lehetőség.
17.3.6 Alkotmányellenesség: az ideiglenes Alkotmány egyben alaptörvény is, vagyis az Alaptörvény alaptörvényként alkotmányellenes.
18 Az előbbiek következményei
18.1 A törvényes magyar állam a Magyar Köztársaság, a hatályos jogrend pedig a 2011. december 31-én hatályos jogszabályok összessége az érvénytelen Alaptörvény, és más érvénytelen jogi dokumentumokra való hivatkozás nélkül.
18.2 Alkotmányos válság van, mert az állami gépezet (hivatalok, rendőrség) a hatályos jogszabályok (alkotmányos rend) helyett a megszálló szervezet rendelkezéseit kényszeríti ránk. Ez azért van, mert a hatóságok a megszállók által bitorolt Magyar Közlönyben megjelenő rendelkezéseket a magyar állam jogszabályainak hiszik, és eszerint működnek, ezt tartatják be.
18.3 Azoknak az állami szerveknek, akiknek az Alkotmány alkotmányvédelmi kötelességet ír elő (bíróságok, rendőrség), kötelesek értelmezni a közjogi helyzetet, és a fenti hatályossági és érvényességi kérdéseket. Ennek keretében tudniuk kell, hogy a Magyar Közlöny már nem a magyar állam hivatalos lapjaként jelenik meg, hanem egy nem létező állam hivatalos lapjaként (2012. január 1. előtt „a Magyar Köztársaság hivatalos lapja”, míg utána „Magyarország hivatalos lapja”). Tehát ránézésre is látszik, hogy a rendelkezések nincsenek kihirdetve a magyar államban, ennek megfelelően még látszólag sincsenek hatályban.
18.4 Megállapítható, hogy minden állami hivatal, amely a magyar államban létezett, jelenleg nem a magyar állam hivatalaként, hanem a megszálló magánszervezet végrehajtó szerveként törvénytelenül működik, törvénytelenül gyakorol közhatalmat, joghatósága nincs. Ők azonban bármikor visszaállhatnak a törvényes működésre.
18.5 Megállapítható, hogy minden olyan szervezet, intézmény, amelyet az érvénytelen, és hatályban nem is lévő (jogszabályként nem is létező) rendelkezések alapján hoztak létre (pl. Kúria, Törvényszék, NVSZ, AVH, önkormányzati rendészet, stb) jogilag nem létező szervezetek, semmilyen működési joguk nincs. Ezek a szervezetek nem tudnak törvényesen működni, fel kell őket oszlatni.
18.6 A törvényes magyar államban 2012. január 1. után már nem volt választás, a megtartott választások egy magánszervezet döntéshozó testületét határozták meg, de a jogi helyzet az, hogy miután levezettem fentebb, hogy a kamu államban nem volt törvényes jogalkotó 2012 után, így a „választási törvény” a kamu államban sem érvényes, tehát a a „választások” még a kamuállamban sem voltak érvényesek. Mivel azonban az egész úgy ahogy van egy nagy kamu, ez már mellékes körülménynek számít.
18.7 Konklúzió: a magukat köztársasági elnöknek, kormánynak, országgyűlésnek nevező testületek csupán a megszálló magánszervezet testületei, nem a magyar állam megválasztott testületei. Orbán ebben a kérdésben nem hazudik, ő sohasem mondja a szervezetét „magyar kormánynak”, mindig „Magyarország Kormányának”, hiszen ő tudja a legjobban, hogy mi a különbség. A „Nekünk Magyarország az első” pontosan ugyanazt jelenti, mint „Csak a Fidesz”, csak más fedőnévvel.

Az alkotmányos válság, vagyis az, hogy a magukat kormánynak, országgyűlésnek hazudó testületek működése törvénytelen, tálcán kínálja a megoldást. Ugyanis a megoldás nem politikai, hanem büntetőjogi eszközökkel valósítható meg. Ehhez persze szükség van ahhoz, hogy a rendőrség ismét a törvény oldalára álljon a bűnözők védelme helyett. Mivel ők is megszállás alatt vannak, segíteni kell nekik, hogy szabadok legyenek.
1848 után 2018-ban már nem az a jelszó, hogy szabadítsuk ki Táncsicsot, hanem az, hogy szabadítsuk ki a rendőrséget! Ehhez kell az Alkotmányos Ellenállás által tervezett 100 000 AE esemény, amihez bizony ugyanúgy kell a nép, mint 1848-ban.

Bende István Alkotmányos Ellenállás/Facebook

Szólj hozzá!