Soros a Financal Timesnak azt mondta:

Képtalálat a következőre: „magyar polip”

 

“Nem maradhattam többé csendben, mert attól félek, hogy a titkosszolgálati nyomozás azt jelenti, hogy nem csak a szervezeteket, hanem azoknak a vezetőit egyénileg is üldözni fogják”.

Soros az interjúban Orbánról magáról is elmondta a véleményét, akit személyesen is támogatott a 80-as évek végén abban, hogy Oxfordban tanulhasson. “Abban az időben, amikor támogattam őt, egy fiatal csoportnak volt a vezetője, amely a regnáló rezsim ellen szerveződött és különleges dolgokat tanultak, szóval megérdemelték” – mondta.

“Valójában Orbán volt az, aki megváltozott, egy rendszerellenes lázadóból egy maffiaállam vezetője lett” – mondta Soros. Majd hozzátette, hogy az EU intézményeinek sokkal erősebben fel kellene lépnie az ellen, ahogy Orbán a civil szervezeteket kezeli,  és ahogy aláássa a jogállamot Magyarországon. “Mindezek azt mutatják, hogy a jelenlegi magyar rezsim túl messzire ment” – mondta.

Forrás: 444.hu

„A maffiaállam nemzeti szinten rendszerszerű korrupciója már nem a klasszikus hétköznapi vagy alvilági eset, hiszen ezen a »fejlettségi fokon« a korrupció rejtegetni való devianciából egyszeriben az állami politika rangjára emelt, központilag vezérelt gyakorlattá válik. Itt nem az oligarchák vonjákellenőrzésük alá az államot, hanem egy politikai vállalkozás teremt magának oligarchakinevezési jogot. Vagyis nem egy gazdasági érdekcsoport veszi át az egyébként tőle személyileg és szervezetileg is különálló politika bizonyos szegmensei fölötti rendelkezést, hanem egy politikai vállalkozás maga válik egyúttal gazdasági vállalkozássá is, foglyul ejtve mind a politika, mind a gazdaság világát, és az államhatalom teljesfegyvertárával építve a maga maffiára jellemző kultúráját és befolyását. A maffiaállam a patriarchális családfő jogosítványainak a közhatalom eszközeivel történő illegitim kiterjesztése a nemzet egészére, a parazita állam privatizált formája, amely a törvényesített rablás eszközeivel osztja újra a vagyont. Ami nálunk 1998 és 2002 között elindult, majd 2010 óta kiteljesedett, azt leginkább az egykori Szovjetunió utódállamainak többségében történtekkel – Putyin Oroszországával, Azerbajdzsánnal vagy más közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokkal – lehetne rokonítani, csak a rendszerváltás óta nálunk bejárt politikai evolúciós út volt más.”

Magyar Bálint

A mai magyarországi politikai-közéleti viszonyoknak egy elméletileg, módszertanilag és fogalmilag koherens és gyakorlati jelentőséggel bíró keretbe foglalása – éppen a kormányzati rendszer sajátmagára alkalmazott (unortodoxia, NER) nem szokványos megnevezései, újító politikai kommunikációs kliséi miatt – minden elemző számára óriási kihívás. A tegnap útjára bocsátott Magyar Bálint nevével fémjelzett, általa szerkesztett tanulmánykötet (Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam, Noran Libro Kiadó, Bp.) szándéka szerint, egy olyan modellt fogalmaz meg és jár körül, mely éles kritikai beállítottsága mellett az orbáni rendszer „titkainak” megfejtésével, a mögöttes célok leleplezésével kecsegtet; a posztkommunista[i] maffiaállam[ii] elmélete, induktív logikával, az egyébként egymástól független (legalábbis a külső szemlélőnek annak tűnő) egyedi események, intézkedések és vezetési stílusok, valamint azokat kísérő elrejtő technikák[iii], stb. rendszerszerű összekapcsolását jelenti. Olyan értelmezési keretet kíván nyújtani, mely éppen a különféle területek összekapcsolásától remél többletértelmet, hasznos és eligazító tudást, kritikai fegyvert. A kötet fő tanulmánya azt a sarkalatos kérdést veti fel, hogy mire valók azok a sajátos, sőt rendkívüli, (ugyanakkor máshol csak szétszortan egyes elemeiben fellelhető) politikai-kormányzati intézkedéssorozatok, melyek rendszerszerűségükben precedens nélküliek, melyek ugyanakkor alapjaiban forgatják fel azt a többé-kevésbé állandósult politikai, jogi, gazdasági, szociális és kulturális rendet (ti. a nyugati típusú liberális demokrácia, és piaci kapitalizmus rendjét), mely nemrég még meghonosodni látszott? Qui prodest, kinek használ az a felfordulás, aminek során új alkotmányt írnak (aztán ezidáig már ötszőr írják át/módosítják[iv]), szembemennek az európai intézmények elvárásaival[v], már-már szétfeszítik a liberális demokráciák bevett intézményi és működésbeli rendszerét[vi]; felélik a gazdasági tartalékokat, piackorlátozó intézkedéseket foganatosítanak, a tulajdonviszonyok újrarendezését, államosítást és egyes szereplők helyzetbe hozását teszik lehetővé[vii];szétszabdalják a szociális állam megmaradt hálóját[viii]; az újra központosított oktatási rendszeren keresztül mintegy sajátos – letűnt időkre emlékeztető – tartalmakat közvetítenek; felszámolják a kultúra intézményes autonómiáját[ix], megszállják és saját befolyás alá vonják a média majdnem teljes spektrumát[x], stb.? Magyar Bálint és neves szerzőtársainak válasza az, hogy – minden más lehetőséget mérlegelve és sorra kizárva, és persze itt nagyon leegyszerűsítve – egy olyan politikai vállalkozás rendszerének kiépítésénél és bebetonozásánál vagyunk tanúk, és/vagy résztvevők, mely nem az országot, nem a nemzetet, nem a többséget szolgálja, és semmilyen más távlatos célja sincs (még a diktatúra bevezetése sem cél) csupán a hatalmon levők, mindenekelőtt a vezér („keresztapa”[xi]) és személye körüli kis számú beavatott („fogadott család”[xii]) anyagi hasznát (vagyonosodását) és önkényes hatalmát szolgálja. A nemzeti és szociális populizmus, a megtévesztő és hamis politikai kommunikáció, a végletesen megosztó verbális agresszió, a fenyegetések egész rendszere, a kormányzati és parlamentáris működés központosított és kézivezérléses rendszere, stb., összességükben, és mindent egybevetve, a maffiaszerű szervezett politikai felvilág[xiii] (hol békés, hol erőszakosabb) kiépítését követik. A posztkommunista maffiaállam kiépülése, annak sikere azt jelentené, hogy a hatalmi elit „nemzeti szinten centralizálja és államilag monopolizálja a korrupció gyakorlatát”; a magánérdek a közérdek fölé kerekedne nem véletlenszerűen és nem egyszer, hanem rendszeresen és általában: a politikai vállalkozás mindenestől gazdasági vállalkozássá válna, új – kizárólag a „keresztapa” és a „fogadott család” számára előnyös – rend jönne létre.

Ráadásul ez az új rend bevallottan arra törekszik, hogy kiterjedjen a magyarság, a „magyar Kárpát-haza”, egészére (NER), a polip folytogató karjai, a „centrális erőtér” akarata, a határontúli magyarság vonatkozásában is érvényesüljön. Azzal kezdődően, hogy a budapesti kormány eleve „megválogatta” azokat a határontúli magyar szervezeteket, melyekkel együttműködik, és elsorvasztotta, marginalizálta azokat, melyekkel nem kívánt tárgyalni sem. Kénye-kedvére magozgat a politikusok között is, van akit kegyeibe fogad, van akit pedig ösztrakizál közülük, persze a behódolókat favorizálja, az engedetlenség (autonómia!) legkisebb jele pedig kegyvesztéshez vezet; csak „barátok” (értsd vazallusok, hodolók, kliensek) vagy „ellenségek” (árulók, idegenek) vannak, és jaj ez utóbbiaknak: a barátoknak csurran-cseppen, persze a vezér tenyeréből, mintegy személyes jótéteményként, az ellenség pedig pusztuljon. Ebben a vonatkozásban mindenekelőtt a nemzeti retorika és populizmus hat, különös módon, nemcsak az „egyszerű voksolóra”, a köznépre, hanem még a minden hájjal megkent politikai osztály tapasztalt tagjaira is. Vajon milyen rációból, milyen alapon gondolja a rommagyar politikai elit és az értelmiségi mainstream, hogy az autonómiák felszámolásában jeleskedő, a mindent maga alá rendelő vezér, a polip csápjainak átnyúlása és szorítása, kivételesen autonómiát fiall minálunk? Vajon nem az a kevés beavatott – Orbán itteni helytartói[xiv] és titkos ügynökként viselkedő „fogadott családtagjai”[xv] – érdekelt csupán a rendszer itteni „bevezetésében”? Minden esetre a kisebbségi lét tehertétele, a román állam korrupciója (saját részvétellel, persze) és a magyarországi posztkommunista maffiállam begyűrűzése, megítélésem szerint, túlságosan nagy terhet ró a rommagyarságra, mindnyájunkra. Kérdés, hogy ekkora súlyt még el bírunk-e viselni? Ezen az úton haladva vajon nem porladni fogunk, mint a „szikla”? És ami a legfontosabb: vannak-e alternatíváink[xvi]?

A magyar polip kiépülésének – minden jel szerint – komoly esélyei vannak, még akkor is, ha esetleg Magyar Bálint (és társainak) fogalomhasználata nem is válik mindenestől elfogadottá, vagy más megnevezések és fogalmi keretek lesznek az interpretáció domináns kereteivé, ölelésének súlya pedig megfojthatja az amúgy is sebezhető, (sőt máris ezer sebből vérző) határon túli kisebbségek társadalmát is.

(A polip halálos ölelése)

Miért van alkotmányos válság (a teljesség igénye nélkül), és mi a megoldása?

 

 

1 Létre akarnak hozni egy új államot a „Magyarország Alaptörvénye” nevű dokumentummal „Magyarország” fedőnévvel.
2 Belefoglalják az Alaptörvénybe, hogy jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulatot hajtanak végre (Magyar Közlöny, 2011. évi 166. szám), tehát deklarálják, hogy ez az új állam nem jogfolytonos a Magyar Köztársasággal (nem jogutódja!), és nem deklarálnak jogfolytonosságot egyetlen korábbi magyar állammal sem (nem magyar, tehát idegen állam!).
3 A 2. pontból az következik, hogy ez az új, „Magyarország” fedőnevű állam nem jogutódja a Magyar Köztársaságnak, ezért azt nem szüntetheti meg, területét és állampolgárait, és semmilyen javait nem „örökölheti”, nem tekintheti sajátjának. Vagyis a törvényes magyar állam továbbra is a Magyar Köztársaság, megőrizve területét, állampolgárait, és mindent, ami korábban is hozzá tartozott.
4 Gondolkodjunk! Ha az új állam nem jogutód, akkor hogyan lehetne ez az új, nem jogutód állam tagja az ENSZ-nek, az Európai Uniónak, a NATO-nak és minden más szervezetnek?
Természetesen ezeknek továbbra is a Magyar Köztársaság a tagja.
5 Mivel a 3. alapján az új állam, lévén nem jogutód, a Magyar Köztársaság választott testületeit sem „örökölheti”, ezért ebben az új államban 2012. január 1-én nincs semmilyen választott testület.
6 Gondolkodjunk! Ki választott ebben az új államban 2012-ben országgyűlést, kormányt, köztársasági elnököt, alkotmánybíróság, és így tovább? Senki!
7 Mi jogon tekinti magát a Magyar Köztársaság országgyűlése 2012. január 1-jén ennek az új államnak az országgyűlésének, amikor a képviselőket a Magyar Köztársaság országgyűlésébe választották be, míg ebben az új államban nem választotta meg senki?
8 Mi jogon tekinti magát a Magyar Köztársaság Kormánya 2012. január 1-jén ennek az új államnak a kormányának, amikor a tagjait a Magyar Köztársaság Kormányába választották be, míg ebben az új államban nem választotta meg senki?
9 Mi jogon tekinti magát a Magyar Köztársaság köztársasági elnöke 2012. január 1-jén ennek az új államnak a köztársasági elnökének, amikor őt a Magyar Köztársaság köztársasági elnökének választották meg, míg ebben az új államban nem választotta meg senki?
10 Ugyanez vonatkozik minden más választott tisztségre, a polgármesterig, és az önkormányzati képviselőkig bezárólag, és ugyanez vonatkozik minden hivatalra is!
11 Tehát kijelenthető, hogy ebben az új, „Magyarország” fedőnéven létrehozott idegen államban nincs legitim és/vagy legális jogalkotó, és terület és állampolgár hiányában semmilyen jogszabálynak nincs hatálya, vagyis ebben az államban nincs létező jogszabály. Ennek megfelelően az Alaptörvény, bár ennek az államnak az alapító okirata, ugyancsak nincs hatályban, tehát mint jogszabály nem is létezik.
12 Az előbbiek alapján kijelenthető, hogy ebben az új államban és/vagy annak nevében senki sem gyakorolhat törvényesen közhatalmat.
13 A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy ha egy új államnak nincs területe (lásd 3. pont), akkor az az új állam létre sem jött, vagyis ez a „Magyarország” fedőnévvel, „trójai faló” módszerrel, az Alkotmány elleni puccsal létrehozni szándékozott idegen magánállam nem is létezik.
14 Ha egy nem is létező idegen államot ennek ellenére fizikailag működtetnek egy szuverén állam intézményrendszerét használva, akkor ennek a közjogi minősítése idegen megszállás.
15 Mivel ez a megszálló szervezet lakosságcserét és népirtást hajt végre, a minősítése megszálló terrorszervezet, ugyanolyan, mint az Iszlám Állam, csak a módszerek mások a népirtásra!

16 Az eddigiek feltételezték, hogy az Alaptörvény érvényes, csak a vele létrehozni kívánt állam nem jött létre, annak a fentiekben leírt minden következményével együtt. De nézzük érvényes-e! A válasz: nem érvényes.
17 Miért érvénytelen az Alaptörvény?
A felsorolt okok mindegyike önállóan is elegendő az Alaptörvény közjogi érvénytelenségének megállapításához, de az Alaptörvény esetében valamennyi ok egyszerre fennáll, vagyis az érvényesség bizonyításához minden egyes érvénytelenségi okot kivétel nélkül cáfolni kell.
17.1 Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikke értelmében a dokumentumot aláíró államokban minden népnek joga van az önrendelkezésre, amelynek keretében szabadon meghatározhatja a társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedését. Mivel ezek meghatározása alkotmányozási feladat, így ezt a dokumentumot aláíró államokban az alkotmányozó hatalom a nép. Az aláíró államokat a dokumentum kötelezi, hogy ezt a jogrendjükbe integrálják, így került be 1989-ben az ideiglenes Alkotmányba. Tehát a nemzetközi jog alapján a nép az alkotmányozó hatalom, vagyis a nép kihagyásával alkotott alkotmány (vagy alaptörvény) érvénytelen.
17.2 Az országgyűlésnek nem volt joga új alaptörvényt alkotni (ezért illegitim), mivel az Alkotmány értelmében minden hatalom a népé (lásd 1.), és azok a jogkörök, amelyeket a nép a választott képviselőkön keresztül gyakorol, az Alkotmány 19. § (3) – ban vannak felsorolva. Ami ott nincs felsorolva, ahhoz az országgyűlésnek nincs joga. Márpedig sem az új alkotmány elfogadása, sem a meglévő Alkotmány módosítása nincs felsorolva a jogkörök között, így az a nép „minden hatalmának” a része. Vagyis az Alaptörvény illegitim, mert jogi felhatalmazás nélkül fogadták el (társadalmi, politikai felhatalmazásuk sem volt, de most maradunk a jognál).
17.3 Az Alaptörvény sokféle módon tételes jogba ütközik, így a létrehozása illegális, ezek a következők.
17.3.1 Hamis az elfogadásának a jogalapja (19. § (3) a), mert az nem engedi meg egy „Magyarország Alaptörvénye” nevű dokumentum elfogadását.
17.3.2 Az Alaptörvényben az azt elfogadó országgyűlés még az elfogadása előtt saját magát jogalap nélkül működő, jogi felhatalmazással nem rendelkező testületnek nyilvánítja azzal, hogy érvénytelennek nyilvánítja azt a jogszabályt (1949. évi XX. törvényt), amely a működésük jogalapját képezi. Tehát az országgyűlésnek ezen a ponton azonnal fel kellett volna oszlatnia saját magát, és kinyilvánítani minden általa alkotott jogi dokumentum semmisségét.
17.3.3 Az Alaptörvény érvénytelennek nyilvánítja saját magát azzal, hogy érvénytelennek nyilvánítja azt a jogszabályt (1949. évi XX. törvény), amelynek paragrafusára (19. § (3) a) hivatkozik, hogy elfogadták. Érvénytelen jogra nem alapítható érvényes jog, mint tudjuk.
17.3.4 Az Alaptörvény magát szerződésnek nevezi, mégpedig a múlt, a jelen, és a jövő magyarjai között („Nemzeti Hitvallás”). Az Alaptörvény szövege hangsúlyozza, a a tartalmát a Nemzeti Hitvallással együttesen kell értelmezni, tehát nem minősíthető csak ünnepélyes bevezetőnek, hanem a létrehozandó jogszabály szerves részének kell tekinteni!
Ennek értelmében az Alaptörvény, mint szerződés érvénytelen, mivel nem meghatározható a szerződő felek köre, a szerződő felek nem fejezték ki egybehangzó közös akaratukat, ami a szerződés érvényességének alapfeltétele. Annyira nem, hogy nem is tudtak róla, hogy az ő nevükben szerződést kötöttek sutyiban 2011. december 30-án, amikor már senkinek nem volt lehetősége még tiltakozni sem. Tehát az Alaptörvény, mint szerződés is érvénytelen, ezért semmis, az eredeti állapotot vissza kell állítani!
17.3.5 De ha mindezek az érvénytelenségi okok nem állnának fenn, akkor még érvénytelen lenne azért is, mert a szövegben akkor hajtottak végre lényeges változtatás, amikor erre már nem volt törvényes lehetőség.
17.3.6 Alkotmányellenesség: az ideiglenes Alkotmány egyben alaptörvény is, vagyis az Alaptörvény alaptörvényként alkotmányellenes.
18 Az előbbiek következményei
18.1 A törvényes magyar állam a Magyar Köztársaság, a hatályos jogrend pedig a 2011. december 31-én hatályos jogszabályok összessége az érvénytelen Alaptörvény, és más érvénytelen jogi dokumentumokra való hivatkozás nélkül.
18.2 Alkotmányos válság van, mert az állami gépezet (hivatalok, rendőrség) a hatályos jogszabályok (alkotmányos rend) helyett a megszálló szervezet rendelkezéseit kényszeríti ránk. Ez azért van, mert a hatóságok a megszállók által bitorolt Magyar Közlönyben megjelenő rendelkezéseket a magyar állam jogszabályainak hiszik, és eszerint működnek, ezt tartatják be.
18.3 Azoknak az állami szerveknek, akiknek az Alkotmány alkotmányvédelmi kötelességet ír elő (bíróságok, rendőrség), kötelesek értelmezni a közjogi helyzetet, és a fenti hatályossági és érvényességi kérdéseket. Ennek keretében tudniuk kell, hogy a Magyar Közlöny már nem a magyar állam hivatalos lapjaként jelenik meg, hanem egy nem létező állam hivatalos lapjaként (2012. január 1. előtt „a Magyar Köztársaság hivatalos lapja”, míg utána „Magyarország hivatalos lapja”). Tehát ránézésre is látszik, hogy a rendelkezések nincsenek kihirdetve a magyar államban, ennek megfelelően még látszólag sincsenek hatályban.
18.4 Megállapítható, hogy minden állami hivatal, amely a magyar államban létezett, jelenleg nem a magyar állam hivatalaként, hanem a megszálló magánszervezet végrehajtó szerveként törvénytelenül működik, törvénytelenül gyakorol közhatalmat, joghatósága nincs. Ők azonban bármikor visszaállhatnak a törvényes működésre.
18.5 Megállapítható, hogy minden olyan szervezet, intézmény, amelyet az érvénytelen, és hatályban nem is lévő (jogszabályként nem is létező) rendelkezések alapján hoztak létre (pl. Kúria, Törvényszék, NVSZ, AVH, önkormányzati rendészet, stb) jogilag nem létező szervezetek, semmilyen működési joguk nincs. Ezek a szervezetek nem tudnak törvényesen működni, fel kell őket oszlatni.
18.6 A törvényes magyar államban 2012. január 1. után már nem volt választás, a megtartott választások egy magánszervezet döntéshozó testületét határozták meg, de a jogi helyzet az, hogy miután levezettem fentebb, hogy a kamu államban nem volt törvényes jogalkotó 2012 után, így a „választási törvény” a kamu államban sem érvényes, tehát a a „választások” még a kamuállamban sem voltak érvényesek. Mivel azonban az egész úgy ahogy van egy nagy kamu, ez már mellékes körülménynek számít.
18.7 Konklúzió: a magukat köztársasági elnöknek, kormánynak, országgyűlésnek nevező testületek csupán a megszálló magánszervezet testületei, nem a magyar állam megválasztott testületei. Orbán ebben a kérdésben nem hazudik, ő sohasem mondja a szervezetét „magyar kormánynak”, mindig „Magyarország Kormányának”, hiszen ő tudja a legjobban, hogy mi a különbség. A „Nekünk Magyarország az első” pontosan ugyanazt jelenti, mint „Csak a Fidesz”, csak más fedőnévvel.

Az alkotmányos válság, vagyis az, hogy a magukat kormánynak, országgyűlésnek hazudó testületek működése törvénytelen, tálcán kínálja a megoldást. Ugyanis a megoldás nem politikai, hanem büntetőjogi eszközökkel valósítható meg. Ehhez persze szükség van ahhoz, hogy a rendőrség ismét a törvény oldalára álljon a bűnözők védelme helyett. Mivel ők is megszállás alatt vannak, segíteni kell nekik, hogy szabadok legyenek.
1848 után 2018-ban már nem az a jelszó, hogy szabadítsuk ki Táncsicsot, hanem az, hogy szabadítsuk ki a rendőrséget! Ehhez kell az Alkotmányos Ellenállás által tervezett 100 000 AE esemény, amihez bizony ugyanúgy kell a nép, mint 1848-ban.

Bende István Alkotmányos Ellenállás/Facebook

Ha hallgatsz, hallgatok!

Kapcsolódó kép
Papp Károly r. vezérőrnagy

 

Volt egy súlyos bűnügy, amit a magyar kriminológia legnagyobb melléfogásaként könyveltek el, a móri ERSTE bankfiókban történt mészárlás ügye. Amihez történetesen a fegyvereket egy bicskei rendőr ¬- S. Zoltán – szerezte a gyilkosoknak. Tehát úgy fest a dolog, hogy Papp Károly egyik bicskei rendőre volt a fegyverszállító abban a véres bűntettben, ami után a valódi tetteseket gyilkosságok helyszínéről való menekülés közben megállította a rendőrség, és gyorshajtásért meg is bírságolták, de a bírságolás jegyzőkönyvébe nem a megállítás valódi időpontját írták, hanem több órával eltolták azt, és ezzel máris volt a rendőrség által kiállított alibijük a gyilkosoknak.

Akik egyébként a bankfiók trezorjához hozzá sem nyúltak, pedig benne lógott a zárban a kulcs, és a trezor tele volt pénzel, viszont a számítógépeket módszeresen szétlőtték. Aztán a következetesen folytatott nyomozati koncepciónak köszönhetően a móri mészárlás ügye alaposan félresiklott, és jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték a móri gyilkosságok miatt, a biztos alibivel rendelkező Kaiser Edét – ártatlanul, bizonyítékok nélkül. Viszont ezek után Papp Károlynak diplomája továbbra sem lett, de hogy hogysem, alaposan meglódult a karrierje, és közben valahogy kifelejtette az életrajzából a bicskei rendőrkapitányi beosztást. Tehát nagyon úgy áll a dolog, hogy a móri mészárlás ügyében nagyon is benne volt Papp Károly, aki most az országos rendőr-főkapitány.

A magas rangú politikusok által megrendelt gyilkosságok kényes ügyek, azok megszervezését nem bízzák akárkire, oda kipróbált emberek kellenek, olyanok, akik már bizonyítottak. Papp Károly már bizonyított a móri mészárlás ügyében, az egyik rendőre szállította a gyilkosoknak a fegyvereket, és a móri gyilkosságok ügye egészen kiválóan félresiklott. Máig nem derült ki, hogy mi is történt ott, bankrablásnak álcázva. Az az egy biztos, bármi is történt ott, Papp Károlynak és rendőreinek, véres a keze a móri mészárlás miatt. Miért cseréltek le volna egy ilyen kipróbált embert, mint Papp Károly, amikor Váradi András likvidálásáról volt szó? Magas politikai körök ugyan arra a bázisra támaszkodnak, ha meg kell ölni valakit, az ilyesmi nem olyan mintha zsemlét vesz valaki, és hol ebbe, hol abba a boltban vásárol. Papp Károly az ORFK-n felügyelte Váradi András likvidálását, Balázs Sándor bicskei rendőrkapitány meg Felcsút környékén. Minden szinten meg volt szervezve Váradi András likvidálása, nehogy valami malőr miatt valamelyik rendőri szinten kibukjon Váradi András meggyilkolása. Papp Károly országos rendőr-főkapitány részt vett Váradi András meggyilkolásának megszervezésében, és most ezért fél a Váradi ügytől, ezért nem kerülhetett fel a Fejér megyei rendőrök ellen bejelentett elfogultság ügye az ORFK-ra, mert Papp Károly keze a Göböl-pusztai úton is véres lett, nem csak Móron az ERSTE bankfiókban.

A Nagy János r. zls. és Végh Viktor r. ftörm megsértése miatt ellenem folytatott jelenlegi ügyben tehát a Fejér megyei rendőrök azért bírálták el jogszabályt sértő módon a saját maguk ellen jelentett elfogultságot, hogy Papp Károly Országos Rendőr-főkapitányt fedezzék Váradi András halála ügyében. Mindez lehet, hogy nagyon helyes tett azon rendőrök szemében, akik Mészáros Lőrinc pénzéért állnak sorba, de a jogszabályok szerint az ilyen rendőri magatartás bűncselekmény. Az ilyen rendőröktől pedig pártatlan, elfogulatlan, jogkövető magatartás nem várható, így emiatt Fejér Megye összes rendőre ellen elfogultságot jelentek a jelen ügyben.

Az alacsonyabb szellemi képességű rendőri vezetőkre figyelemmel ismertetem, hogy értelemszerűen Fejér megyei rendőrnek számít Fejér Megye Rendőr-főkapitánya, annak minden helyettese, beosztottja is, és a Fejér Megye összes rendőre ellen jelentett elfogultságot az ORFK-nak, mint felettes szervnek van jogosultsága elbírálni.

Tehát miközben az elfogultság jelentése miatt a Sárbogárdi Rendőrkapitányság 07050/101-2/2018.bü. számú, jelen ügyének intézése szünetel, az alatt minden Fejér megyei rendőr nyilatkozik az elfogultság ügyében, majd miután ez megtörtént, mindezt fel kell terjeszteni az ORFK-ra elbírálásra. Azon rendőröknek, akik a rendőri hivatásukat a társadalom védelme érdekében kívánják gyakorolni és nem kívánnak a bűnöző mocsokkal azonosulni, ideje tudatára ébredni arra, hogy adott számukra a lehetőség, hogy RENDET tegyenek a saját soraik között a rendőrségen, hiszen fegyveres testület lévén fegyvert viselnek az oldalukon.

Továbbá ismertetem azt is, hogy korábban már írásban értesítettem Papp Károly r. vezérőrnagyot, országos rendőr-főkapitányt, hogy 2013. július. 08. napján Nagy János r. zls. és Végh Viktor r. ftörm bicskei rendőrök a 07020/1149/2013.ált. számú intézkedésük során számos, jogszabályt sértő cselekményt, köztük bűncselekményt valósítottak meg sérelmemre. Ám nyilván hozzám hasonlóan, Nagy János r. zls. és Végh Viktor r. ftörm bicskei rendőrök évekig ismeretlen helyen tartózkodtak, és emiatt Papp Károly felfüggesztette az ellenük való eljárást. Ez úton értesítem Papp Károly r. vezérőrnagyot, hogy Nagy János r. zls. és Végh Viktor r. ftörm előkerűltek, így a jogszabályok értelmében meg kell indítani ellenük a büntető eljárás lefolytatását, hiszen rendőr által elkövetett bűntett nem évülhet el úgy, hogy az országos rendőr-főkapitány tudomást szerzett a bűntettről.

A jelen ügy során már előadtam, hogy fennáll a gyanúja annak, hogy, Nagy János és Végh Viktor rendőrök is részt vettek Váradi András likvidálásában. Az a tény, hogy a nevükben indított eljárás során az összes Fejér megyei rendőr ellen bejelentett elfogultság ügyét jogszabályt sértve nem az ORFK vizsgálta meg, mindez tovább erősíti a megalapozott gyanút – rendőrök részt vettek a politikai utasításra történt likvidálásban, és Váradi Andrást a bicskei rendőrök gyilkolták meg az önkormányzati választások előtti napon a 2014. évben. A bicskei rendőrség a móri mészárláshoz is aktív segítséget nyújtott, nyilván Felcsút közelsége miatt a bicskei rendőrség állománya a körzet politika körei számára megbízható válogatott egyénekből áll, akik különleges feladatok végrehajtására is alkalmasak.

Például a 2015. évben, amikor Bicskén megállították migránsokat szállító vonatot, a bicskei vasútállomást Papp Károly Országos Rendőr-főkapitány műveleti területté nyilvánította, akkor a jelen ügyben érintett, Nagy János r. zls. az állomás épülete mellett készenlétben álló rohammentő kormányánál ült tetőtől talpig mentős-egyenruhában. Nyilván a műveleti területen még a mentőautóban is a titkosszolgálat megbízható emberei ültek. Számos tény, számos körülmény utal arra, hogy Váradi Andrást politikai körök utasításra a titkosszolgálat közreműködésével ölték meg, és a gyilkosságban rendőrök, köztük bicskei rendőrök is közremüködtek

Csatolt irat: A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság 07030-105/1/2018..RP. számú ügyéhez küldött, 2018. március 20. kelt irat

Kelt: Bodmér 2018. április. 14. Hajnáczki Csaba állampolgárjogi aktivista

Forrás: Indítsuk újra Magyarországot, állítsuk helyre az állami jogfolytonosságot /Facebok