Csalásra hangolva

Így vált 1,3 milliárdért köztulajdonba az adatvagyont kezelő cég 2011. – en

A cég már 2010 decemberében az állam felvásárlási célpontja lett. Ekkor született meg a nemzeti adatvagyonról szóló törvény, amely kimondta: csakis száz százalékig állami tulajdonú cég kezelhet olyan adatokat, amilyeneket az Idomsoft. Az ezredfordulón alapított társaság addig is számos fontos állami megbízást kapott, a cég több választás lebonyolításán túl a schengeni információs rendszer és az anyakönyvi nyilvántartó rendszer kidolgozásában is részt vehetett.

Tulajdonosi köre alapítása óta időről időre változott. 2008-tól jogelődjének vezetője, majd részvényese volt Deményné Kertész Krisztina, aki korábban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH), vagyis a legnagyobb, milliárdos díjat fizető megrendelőjének informatikai elnökhelyettese volt. 2010-ben fő tulajdonosa Schäffer István lett, aki 1998 és 2009 között a kormányzati közbeszerzéseket is intéző szervezet, a KSZF főigazgatója volt. Tőle vásárolta meg a társaságot már a nemzeti adatvagyonról szóló törvény hatálybalépése után a Tigra Kft., amelyet Vertán Györgyhöz köt a szakma. (Érdekesség: 2012 májusában Deményné Kertész Krisztina, az Idom volt részvényese, a Tigra résztulajdonosa lett az elektronikus cégnyilvántartás adatai szerint.) A NISZ csak egy 2012. novemberi kormányhatározat alapján vette meg tavaly decemberben a céget a Tigrától, tulajdonosként az állami ingyenes céginformációs adatbázis szerint tegnap még nem is volt bejegyezve.

Miért nem rögtön az állam vette meg a céget a törvény alapján? Ha így tesz, spórolhatott volna, hiszen az Idom 2011-ben 327 millió forint osztalékot fizetett a tulajdonosainak. Az ügyben megkerestük az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Tigra tulajdonosát, Vertán Györgyöt is. Utóbbi elmondta: fél évig tartó tárgyalások után 2011 novemberében szerződtek le egy többlépcsős konstrukcióra, végül 2012 folyamán szereztek teljes tulajdont a cégben, amelybe beolvadt a hasonló profilú Multipolaris államigazgatási üzletága is. Így emlékeznek az Idom ügyeit ismerők is, bár hozzáteszik: a megállapodást a vételi ajánlat több elutasítása előzte meg. – Szakmai befektetés volt, amely jól illeszkedett a Tigra profiljába – indokolt Vertán György, aki üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott arról, mennyiért vásárolták a kilencven fejlesztőt foglalkoztató céget. Azt a jogalkotó szándékának tiszteletben tartásával indokolta, hogy ennyi nehézség után miért vált meg szinte azonnal az Idomsofttól. – Megkeresett az állam a vételi szándékkal, és tisztességes ajánlatuk eredményeként mindkét fel számára megfelelő szerződés köttetett – mondta.

Az NFM tájékoztatása szerint a kormányzati belső egyeztetés 2012 szeptemberében kezdődött az Idomsoft Zrt. ügyében, s novemberben született a kormányhatározat. A NISZ hatékonyabban tárgyalt Vertánékkal, mint ők az előző tulajdonosokkal: alig egy hónap múltán már alá is írták az 1,3 milliárdos adásvételt. Megkérdeztük a minisztériumtól, tudtak-e a tulajdonosváltásról. – A kormány alapos vizsgálat után, megfontoltan és átgondoltan hozta meg döntését – reagáltak.

A 2010-es adatvagyontörvény és a Tigra 2011-es belépése, valamint az állami tulajdonszerzés között is zajlottak az események. 2010-ben, a választások után kiszállt a cégből az a tulajdonostárs, akinek révén a cégnek egyetlen komoly, versenyszférából érkező megrendelése volt – az MKB Banknak dolgoztak –, s ez a megbízás kifutott. Az Idomsoft onnantól csak az államból élt, amely azonban megrendelőként ekkor már sorozatosan megkérdőjelezte a cég munkájának minőségét, s ez a számlafizetések késlekedésével járt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. pedig 2011-ben az állami vagyonkataszter körüli viták okán egymilliárdos kártérítésért beperelte az Idomsoftot a Fővárosi Bíróságon.

Az Idomsoft állami tulajdonba vételével az adatvagyonra vonatkozó törvényi előírások teljesülnek, s az állam kiadásai csökkennek. Ráadásul, mutat rá az ügyet ismerő forrásunk, a NISZ ki tudja majd használni az Idomsoft kapacitását, hiszen átvette a fejlesztőket, akiknek lesz még feladatuk, például a járási rendszerek kapcsán.

NOL.hu

Sugárzó Ország

Istvan Koves fényképe.„Az állampolgári Jogok Országgyűlési Biztos Általános Helyettese”

Tisztelt Uram!
Hivatalomhoz eljuttatott beadványában bűncselekmény elkövetésével vádolja mindazokat, akik a csernobili atombaleset után félretájékoztatták az intézkedésre jogosult és kötelezett vezetőket, a lakosságot, jelenleg is elhallgatják a baleset élő szervezetet károsító hatását, továbbá mindazokat, akik törvénysértő módon veszélyeztetik a lakossági bizalom megőrzését a Paksi Atomerőmű működése érdekében.
Tájékoztatom, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 17. §. (3) bekezdése értelmében vizsgálati lehetősége csak az 1989. október 23-a után indult eljárásokra terjed ki. ( A beadványban igaz, hogy az 1986. április 26.-án történt csernobili atomerőmű baleset következményeiről és annak egészség károsító hatásainak a kezeléséről írtam, amelyek viszont a beadványom beadásakor is veszélyeztették Magyarország lakosságát! Rendkívül meglepő állásfoglalás, hogy ez a probléma CSAK 1989. október 23.-a előtt létezett!)
Ezen túlmenően nem terjed ki eljárási jogosultsága olyan események és cselekmények vizsgálatára, melyek során az eldöntendő kérdés az, hogy történt – e bűncselekmény és azt ki követte el? Ezen feladat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság tevékenységi körébe tartozik.
Az Obtv. 16. §. (1) bekezdése szerint: Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A fentiekre tekintettel hatáskör hiányában eljárni, az ügyben vizsgálatot elrendelni nem áll módomban.
A különböző bűncselekmények elkövetésére vonatkozó – eddig még be nem ismertetett – bizonyítékai megjelölésével belátása szerint feljelentést tehet az ORFK. Vizsgálati Főosztályánál. (A beadott dokumentumok között ott volt az ORFK vizsgálatot elutasító határozata! Ezt a levél írója nem látta?! Neki nem lett volna kötelessége személyesen továbbítani az ORFK. Vizsgálati Főosztályára?!)
Egyúttal arról is tájékoztatom, hogy beadványát, valamint annak mellékleteit az Adatvédelmi Biztos úr is megvizsgálta, aki megállapította, hogy az ügynek adatvédelmi vonatkozása nincs, hatáskörének hiányában fellépését nem tartotta indokoltnak.
Beadványa mellékleteit esetleges további hasznosítás végett mellékelten visszaküldöm.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.
Budapest, 1998. I. 20.
Tisztelettel: Dr. Polt Péter”

A beadott dokumentumok tartalmazták Magyarország egész területét ért Csernobilból érkezett radioaktív Jód 131, és a Cézium 137-es szennyeződését. Az élő szervezetet rövid és hosszú távon károsító hatásainak a megelőzésének, csökkentésének a lehetőségeiről a Sugárbiológiai Intézet főigazgatója, dr. prof. Sztanyik B. László a következő szakvéleményt adta írásban 1995. szeptemberében: „….a szóbajöhető sugárártalmak szakszerű kivizsgálásához, és gyógykezeléséhez Hazánkban nincsenek meg sem a személyi, intézményi, és anyagi feltételek, sem a szükséges tapasztalatok.”
1996. szeptember: MTA tudományos űlésszak: „A csernobili atomerőmű baleset tanulságai 10 év távlatából.” Prof. dr. Köteles György a Frédéric Joliut – Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főigazgató – helyettese: „… a daganat kifejlődésének, mint egy 10 – 30 éves lappangási időszaka alatt…!”
Itt tartunk még jelenleg is Magyarországon, 2018-ban. Ezért lelkesedtem be 2006-ban annak a – számomra – új hírtől és lehetőségtől, hogy már MAGYARORSZÁGON is vannak PET/CT Központok…!
Csak arra nem számítottam, hogy emberbőrbe bújt farkasokkal, gyilkosokkal, sakálokkal is bőségesen el vagyunk látva.

2018. március 9.

Köves István