Sugárzó Ország

Istvan Koves fényképe.„Az állampolgári Jogok Országgyűlési Biztos Általános Helyettese”

Tisztelt Uram!
Hivatalomhoz eljuttatott beadványában bűncselekmény elkövetésével vádolja mindazokat, akik a csernobili atombaleset után félretájékoztatták az intézkedésre jogosult és kötelezett vezetőket, a lakosságot, jelenleg is elhallgatják a baleset élő szervezetet károsító hatását, továbbá mindazokat, akik törvénysértő módon veszélyeztetik a lakossági bizalom megőrzését a Paksi Atomerőmű működése érdekében.
Tájékoztatom, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 17. §. (3) bekezdése értelmében vizsgálati lehetősége csak az 1989. október 23-a után indult eljárásokra terjed ki. ( A beadványban igaz, hogy az 1986. április 26.-án történt csernobili atomerőmű baleset következményeiről és annak egészség károsító hatásainak a kezeléséről írtam, amelyek viszont a beadványom beadásakor is veszélyeztették Magyarország lakosságát! Rendkívül meglepő állásfoglalás, hogy ez a probléma CSAK 1989. október 23.-a előtt létezett!)
Ezen túlmenően nem terjed ki eljárási jogosultsága olyan események és cselekmények vizsgálatára, melyek során az eldöntendő kérdés az, hogy történt – e bűncselekmény és azt ki követte el? Ezen feladat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság tevékenységi körébe tartozik.
Az Obtv. 16. §. (1) bekezdése szerint: Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A fentiekre tekintettel hatáskör hiányában eljárni, az ügyben vizsgálatot elrendelni nem áll módomban.
A különböző bűncselekmények elkövetésére vonatkozó – eddig még be nem ismertetett – bizonyítékai megjelölésével belátása szerint feljelentést tehet az ORFK. Vizsgálati Főosztályánál. (A beadott dokumentumok között ott volt az ORFK vizsgálatot elutasító határozata! Ezt a levél írója nem látta?! Neki nem lett volna kötelessége személyesen továbbítani az ORFK. Vizsgálati Főosztályára?!)
Egyúttal arról is tájékoztatom, hogy beadványát, valamint annak mellékleteit az Adatvédelmi Biztos úr is megvizsgálta, aki megállapította, hogy az ügynek adatvédelmi vonatkozása nincs, hatáskörének hiányában fellépését nem tartotta indokoltnak.
Beadványa mellékleteit esetleges további hasznosítás végett mellékelten visszaküldöm.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.
Budapest, 1998. I. 20.
Tisztelettel: Dr. Polt Péter”

A beadott dokumentumok tartalmazták Magyarország egész területét ért Csernobilból érkezett radioaktív Jód 131, és a Cézium 137-es szennyeződését. Az élő szervezetet rövid és hosszú távon károsító hatásainak a megelőzésének, csökkentésének a lehetőségeiről a Sugárbiológiai Intézet főigazgatója, dr. prof. Sztanyik B. László a következő szakvéleményt adta írásban 1995. szeptemberében: „….a szóbajöhető sugárártalmak szakszerű kivizsgálásához, és gyógykezeléséhez Hazánkban nincsenek meg sem a személyi, intézményi, és anyagi feltételek, sem a szükséges tapasztalatok.”
1996. szeptember: MTA tudományos űlésszak: „A csernobili atomerőmű baleset tanulságai 10 év távlatából.” Prof. dr. Köteles György a Frédéric Joliut – Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főigazgató – helyettese: „… a daganat kifejlődésének, mint egy 10 – 30 éves lappangási időszaka alatt…!”
Itt tartunk még jelenleg is Magyarországon, 2018-ban. Ezért lelkesedtem be 2006-ban annak a – számomra – új hírtől és lehetőségtől, hogy már MAGYARORSZÁGON is vannak PET/CT Központok…!
Csak arra nem számítottam, hogy emberbőrbe bújt farkasokkal, gyilkosokkal, sakálokkal is bőségesen el vagyunk látva.

2018. március 9.

Köves István

Szólj hozzá!