“BEÉPÜLTÜNK A HUNGARISTA MOZGALOMBA…”

Erzsébet Kollár fényképe.

 

A politikai alvilág átszervezése gyakorlatilag a Fidesz MPP, az első Orbán-kormány hivatalba lépésével elkezdődött. Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter mellé 1998 augusztusában a meglehetősen kétes (nemzetbiztonsági szempontból nem kellőleg átvilágított) kapcsolatokkal rendelkező Demeter Ervin került államtitkári beosztásba. – Apját, „Hajdú” Demeter Dénest, az egyértelműen szélsőjobboldali MIÉP pártigazgatóját, akinek még az Antall-kormány idején (Wass Albert, Lezsák Sándor, Ekrem Kemál György, dr.Torgyán József, stb. mellett) „nemzeti ellenálló” igazolást kreáltak, kiváló kapcsolatok fűzték a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok magyarországi és külföldi vezetőihez is – mindez magyarázatot adhat arra, hogy miért tűnt el (névlegesen…) néhány hónap leforgása alatt az addig aktív tevékenységet kifejtett Hungarista Mozgalom jelentős része.

A 48 mandátummal és 12.44%-kos képviseleti aránnyal az Országgyűlésbe került FKGP – ha a szélsőjobboldaliak összességét nem is tudta mozgósítani szövetségese, a Fidesz MPP támogatására – jelentős támogatást kapott a nemzetiszocialistáktól. A földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium, továbbá a honvédelmi tárca megszerzésével (a 48 képviselői mandátumához képest) igazolhatatlanul nagy mértékű politikai-gazdasági koncentrációhoz jutott az FKGP és ezzel együtt a szélsőjobboldal. A „nemzetben gondolkodó jobboldali emberek” – ti. a nemzetiszocialista mozgalmakat támogató, az ukrán és az orosz maffiákkal is együttműködött amerikai, kanadai tőkések – magyarországi tevékenysége Kövér László, majd Demeter Ervin nemzetbiztonsági hivatalában nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot…

Az Orbán-kormány titkosszolgálata piszkos munkájának kezdete egyértelműen Demeter Ervin kinevezéséhez köthető. – A hírszerzés történetében is párját ritkító módon a 2000. május 3-án hivatalába lépett új titkoszolgálati miniszter még a családtagjait is bevonta a műveleti munkákba. Amíg a Csurka István vezette MIÉP felett apja, „Hajdú” (Demeter Dénes) segítségével gyakorolta az ellenőrzést, addig a legmegbízhatóbb ügynök- édesapa a szélsőjobboldali sajtóban „Zöldhegyi Ernő” fedőnéven tevékenykedett. – A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal 140/2003. és 240/2004. számú, a Legfőbb Ügyészség KF.588/2003. számú, a Pest Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal 86/2004. számú és a Budaörsi Városi Bíróság 7.P.22.28/2001. illetve a 13.P.22.280/2001. számú iratkötegei tartalmazák azokat a vallomásokat és megállapításokat melyek bizonyítják, hogy az Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere – íly’ módon a műveleti főigazgató-helyettese, Horváth József (az UD ZRt egykori elnöke) – „Zöldhegyi Ernő” néven is ismerhette az apját. Sőt, amint azt az ügyészségi iratok tartalmazzák, egy alkalommal még anyja (Beiszer Gizella nyugdíjas titkárnő) is részt vett a hungarista hírfőnökkel megbeszélt találkozón.

Az úgynevezett Keller-ügyben tanúvallomást tett Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője – aki egyik fő közreműködője volt a Hungarista Mozgalom Hírszolgálata vezetője és az amerikai, kanadai munkatársak közötti (minden bizonnyal titkoszolgálati úton megszerzett) levelek közzétételének – tagadta, hogy személyesen ismerte volna „Zöldhegyi Ernőt”. Amint azt a bíróságnak elküldött nyilatkozatában közölte: „ezeket a dokumentumokat a szerkesztőség postaládájába tette valaki…, feladóként Zöldhegyi Ernő volt feltüntetve.” Bencsik András felelősségre vonása – hamis tanúvallomás megtétele miatt – mindazonáltal elmaradt.

Volt egyéb hozadéka is a Keller László szocialista képviselő és a Demeter Ervin közötti bírósági eljárásoknak: az ex-titkosszolgálati miniszternek (aki mint tudott, egy nappal korábban ismeri a másnapi híreket, mint a maradék tíz millió magyar) minden életrajzában szerepel az a mondat, hogy apja az 56-os ellenállásban történt részvétele miatt 11 hónap büntetést (internálást) szenvedett. – Nos, ezt az önéletrajzi mondjuk úgy “tévedést” a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Fogvatartási Ügyek Főosztálya nem igazolta. A vizsgálatot végző ügyészségeknek elküldött, dr. Sárdi Miklós bv. ezredes aláírásával ellátott I. Gy. 78/2004. sz. irat szerint: Demeter Ervin apja, Demeter Dénes („Hajdú”, „Zöldhegyi Ernő”) neve nem szerepel azokban a kimutatásokban, melyek az 1945 utáni internálások, előzetes letartóztatások, börtönbüntetések részeseit tünteti fel… Ez a tény – a politikai üldözöttségről szóló konfabulálás – kétségbe vonja a MIÉP elnöke, a volt országgyűlési képviselő Csurka István azon történeteit is, melyekben az író-politikus „egy szalmazsákon aludtam a börtönben Hajdú Demeter Dénes újságíróval, aki 1956-ban a csepeli szabadságharcosok köreiben volt ismert” és ehhez hasonló leírásokat tartalmazzák.

A jobboldali-szélsőjobboldali politikusok hazudtak választóiknak: az önkényuralom évtizedeiben elszenvedett üldöztetéseiket saját maguk kreálták, és egymásnak igazolták.
(Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy az időközben, 2005-ben, elhunyt Hajdú Demeter Dénest az 1956-os hősök parcellájában temették el a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben… több olyan „56-os hőssel” egyetemben, akiknek semmi közük sem volt az 1956 őszén kirobbant népfelkeléshez vagy annak előkészítéséhez.)

Szemenyei-Kiss Tamás

Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal 140/2003 és 240/2004. számú iratanyagai felhasználásával, valamint a Budaörsi
Városi Bíróság 7.P.22.28/2001 és 13.P.22.280/2004. sz. periratai alapján. (Foto: Magyar Távirati Iroda)

Forrás: Kollár Erzsébet/Facebook

Szólj hozzá!