Az otthoni ápolás munka, amelyért munkabér jár!

Tisztelt Novák Katalin államtitkár asszony, Dr. Kásler Miklós miniszter úr, Varga Mihály miniszter úr és Fülöp Attila államtitkár úr!

 

Követeljük az otthoni betegápolás munkaként való elismerését és díjazását! Legalább a minimálbér összegét kapják meg azok, akik napi 24 órás szolgálatban dolgoznak súlyosan beteg hozzátartozójuk mellett.

A halmozottan sérült emberek intézményi elhelyezése ellátottanként körülbelül annyiba kerül, mint a minimálbér nettó összege. Emberségesebb és gazdaságosabb, ha ezt az összeget a betegek otthoni ellátásának biztosítására költi az állam.

A környező országokban gazdaságilag és társadalmilag mindenhol elismertebb az otthoni ápolást végzők munkája és nem jelenti a háztartás ellehetetlenülését, ha tartós beteg él a családban. Magyarországon, ha egy szülő magára marad súlyos beteg gyermekével, a kiemelt ápolási díj és emelt családi pótlék összege együtt 75 815 Ft, miközben egy tartós ápolásra szoruló gyermek ellátása komolyabb költségekkel jár.

Anyagi és társadalmi megbecsülést kérünk az otthoni ápolást végzőknek és a szeretetteljes törődés lehetőségét az ellátottaknak! Ennek alapvető feltétele az otthoni ápolás anyagi hátterének megfelelő biztosítása az állam részéről.

A petícióhoz csatlakozó csoportok, szervezetek, intézmények:

 

Ápolási díj Facebook csoport és Otthoni ápolás Facebook csoport

Autizmus a Családban Debrecen Egyesület

Baranya Megyei Liga Szakszervezet (BMLSZ)

Budapesti Korai Fejlesztő Központ

Civil Kollégium Alapítvány

Csak Együtt Van Esély (CSeve) Csoport

Csillagom Alapítvány

Egészségügyben Dolgozó Szociális Munkások Országos Egyesülete

Egy világunk Alapítvány

Egyesület az Inklúzióért

Életfa Csoport Egyesület

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete

Kacifántos Gyerekeink Mosolyáért Alapítvány

KÉK fejlesztés – AUTIZMUS facebook csoport

Kis Hőseink Alapítvány

Konduktív Iskoláért Közhasznú Alapítvány

Közösség Dél-Budáért Egyesület

Magyar Angelman Szindróma Alapítvány

Magyar Porphyria Egyesület

Magyar Williams Szindróma Társaság

Minimálbért! Az ápolási díj helyett Facebook csoport

Mozaik Egyesület Az Autizmussal Élő Emberekért

Mozgáskorlátozottak Heves Város és Vonzáskörzetének Egyesülete

Mozgáskorlátozottak Nagykanizsa Városi Egyesülete

Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete

Mozgássérültek Veszprém Megyei Egyesülete

NORMA, Nők Országosan Magyarországért Facebook csoport

Összefogás az Egyenlő esélyekért Nonprofit Közhasznú Kft.

SMA Izomsorvadásos Betegek Magyarországi Egyesülete

Szegedi Civil Háló

Szülői Hang Közösség

Szülői Összefogás

Találj Magadra Egyesület

Társaság a Szabadságjogokért

Tehetséges és átütő fejlődésű gyerekek és szüleik

Tüdőér Egylet

UNICORNIS Egészségforrás Alapítvány

Veni Vidi Vici Alapítvány

Völgyzugolyház Alapítvány a Kacifántosok

https://terjed.ahang.hu/campaigns/apolasidij

Már a veszélyzónában vagyunk

 

2018. június 25-én az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta a Sargentini-jelentést, amely alapján megindíthatják az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást, ha az EP kétharmados többséggel megszavazza azt szeptemberben. Ez lenne az első alkalom, hogy az Európai Unió ezt az eljárást megindítja egy tagállama ellen. Ha ez megtörténik, abban az esetben Magyarországnak komoly szankciókkal kell szembenéznie, melyek közül a legsúlyosabb az EU-s szavazati jogunk elvesztése lenne.

Sargentini jelentését és személyét is súlyos kritikák érték a magyar média és a magyar politikusok részéről. Szijjártó Péter külügyminiszter Magyarországról alkotott politikai ítéletnek nevezte, míg Varga Judit európai ügyekkel foglalkozó államtitkár egy interjúban Magyarország ellen folytatott „politikai boszorkányüldözésről” beszélt.

Judith Sargentini: Az Európai Bizottság az Alapszerződés őre. Ennek hangsúlyozásával tudják az államfők sikeresen azonosítani a problémákat és azok megoldásait. A Bizottság Lengyelországgal szemben fel mert lépni, mivel politikailag támogatottnak és biztosítottnak érezte magát, ellentétben a Magyarországgal szembeni fellépéssel. Ennek a gyökere az Európai Néppártban (EPP) keresendő, melynek tagja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) csakúgy, mint a Fidesz parlamenti képviselői is. A lengyel PiS párt nem a Kereszténydemokraták családjának tagja, hanem a Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában (ACRE) nevű uniós csoportosulásnak. Vagyis a Bizottság nem védte meg az Alapszerződést Magyarország esetében, mivel nem érezték sem az Európai Tanács, sem az Európai Parlament támogatását. Lengyelország esetében előálltak azzal, hogy Varsó súlyosan megsérti az uniós szerződés 2-es cikkében lefektetett értékeket, ezért kezdeményezték a 7-es cikkely szerinti eljárást. Ezt Magyarország esetében ugyancsak el kellett volna kezdeniük, ám mégsem tették meg.

Csak azért, mert a magyar EP képviselők tagjai az Európai Néppártnak?

Ez a fő oka, azonban van egy másik ok is: a lengyel helyzet egyértelmű, mikor a jogállamiság megsértéséről van szó. A magyar kormány azonban két lépést tesz előre, egyet pedig hátra. Például Magyarország szintén csökkentette a bírák életkorát. Amikor ennek megváltoztatására kényszerültek, megszavazták azt, hogy a bírákat anyagi kártérítésben részesítsék. Azonban a bírákat nem helyezték vissza korábbi pozícióikba. Vagyis a kormány elérte eredeti célját. Az ilyen taktikát nehezebb nyakon csípni.

Azonban a Tanácsnak Magyarországgal szemben is fel kell lépnie.

Évek óta abban reménykedünk, hogy a helyzet kevésbé problémássá válik, ám ennek pont az ellenkezője történik.

Hogyan fog zajlani a szeptemberre tervezett szavazás?

A képviselők több mint fele aggódik. De vajon azok, akik aggódnak, szabadon szembe mehetnek az EPP-vel? A szavazás az EPP nagyobb csoportjaitól (a németektől, spanyoloktól, franciáktól) függ, ők hozzák meg a döntést a probléma valódi mibenlétéről, miszerint egy EU-s tagállamban súlyosan sérülnek az erkölcsi értékek, a jogállamiság. Ezek azok a kérdések, amiket meg kell vitatnunk, a 750 parlamenti képviselő kétharmadának erről kell döntenie.

A V4-ek továbbra is támogatják egymást ebben a folyamatban?

A V4-ek egyetértenek, ha a migrációról van szó, azonban más témákat illetően már nem feltétlenül. A lengyel EPP-s kollégák az én oldalamon állnak. A másik két ország EPP tagjai aggódnak, de nem tudom megmondani, hogy egy-egy delegáció hogyan fog majd szavazni. Szlovákiában szociáldemokrata a kormány és sok EPP tag rendkívül kritikus vele szemben, különösen Ján Kuciak meggyilkolása óta. Lényegében tehát különböző a hozzáállásuk.

Ha a szeptemberi szavazáson nem megy keresztül…

… az azt jelenti, hogy először próbáltuk végigvinni a 7-es cikkely szerinti eljárást, de a Parlament úgy döntött, hogy kivonja magát a jogállamiságról szóló vitákból. Ha hagyjuk, hogy ez a jelentés elbukjon, nem adjuk jelét sem annak, hogy az, ami Magyarországon történik, nem elfogadható”. Az EPP lengyel tagjai éppen ezért látják olyan világosan a képet: látják a hasonlóságokat, és aggódnak a saját országukért. Manfred Weber (a CSU parlamenti képviselője és az EPP vezetője) fantasztikus beszédet tartott Lengyelországról. Ugyanezt a beszédet Magyarországgal kapcsolatosan is megtarthatta volna, azonban mégsem tette.

Változtak-e a Magyarországgal kapcsolatos reakciók most, hogy az Európai Unió szigorúbb hangnemben beszél a migrációról?

A fő problémám a magyar kormánnyal szemben nem az, ahogyan a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik. Korlátozza a polgárokat a pluralista médiához való hozzáférésben, korlátozza a civil szervezetek működését, kriminalizálja a hajléktalanságot. Hiba lenne azt hinni, hogy ez a vita a menekültügyről és a migrációról szól. Ez a magyarokról szól. Minden más valaki más narratívája.

Úgy tűnik, más EU-s országok vezetői törődnek azzal, hogy hogyan lehetne korlátozni a migrációt, ám azzal nem, hogy mi történik Magyarországon.

Úgy vélem, ez a kijelentés hibás. Nézd, tényleg törődnek Lengyelországgal. Orbán Viktor az Európai Tanácsban olyan döntéseket hoz meg, melyek befolyással vannak mindannyiunkra. Például Magyarország azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja a többéves pénzügyi keretről szóló szavazást, azaz az EU többéves költségvetését. Az embereknek meg kell érteniük, hogy ez őket is érinti.

Érint mindenkit, hiszen amennyiben bizonyos normák sérülnek Magyarországon, azok sérülhetnek bárhol máshol is.

Ha most nem védjük meg a lengyel állampolgárokat, akkor ki véd meg majd minket, ha bármi probléma merül fel saját országunkban? A Brexitnél látjuk, hogy valójában mennyire átszőtt világban élünk: ha egy ország miniszterelnöke, mint például Lengyelországé, éghajlat-szkeptikus, ő egyben a mi európai környezetpolitikánkról is dönt. Az, hogy hogyan védjük meg a magyar állampolgárokat, akiknek a jogai sérülnek, egyben azt is jelzi, hogy hogyan tartjuk fent az EU működését.

Mérce.hu

Rendszer

Képtalálat a következőre: „Pálinkás József Kálmán Olga”

Pálinkás József, az innovációs hivatal leváltott vezetője a Hír TV-ben beszélgetett Kálmán Olgával. Azt mondta: három évig irányította a hivatalt, ez alatt sem Orbán Viktortól, sem az őt felügyelő Lázár Jánostól nem kapott “megrendelést”. Viszont vagy két tucat ember (politikus, közéleti szereplő) kereste meg projektekkel. Hozták a pályázati sorszámot, „szeretnék, ha ez a pályázat nyerne”, ő pedig hárított. Olyan kétmilliárd forintról volt szó összesen. „Nem fenyegették meg?” „Nem, de azt mondták, hogy akkor majd szólnak ennek-annak a kormánytagnak. De szerintem nem szóltak.”

Pálinkás szerint őt nem is ezért váltották le, hanem mert teljesen eltérő szakmai véleményen vannak a kutatás finanszírozásáról Palkovics Lászlóval, aki miniszterként megkapta az innovációt (és – tegyük hozzá – vele az Akadémia pénzét).
Tiszteljük Pálinkás Józsefet, és nem gondoljuk, hogy Palkovics korruptabb volna nála. Viszont azt gondoljuk, hogy Pálinkás úr a rendszer lényegével ütközött össze, és azt is, hogy ez a sors vár az utódjára is egy olyan világban, amelyben a kormányfő a lassú demokrácia intézményesített érdekérvényesítése helyett a fű alatti, lehetőleg láthatatlan lobbizást, kijárást gondolja államigazgatásnak. Értsd: az övéi mérhetetlen bendőjének a kitömését. Ha az etetés e módszereit valaki a gerince miatt nem vállalja, hát kilóg a rendszerből, és a suskus előbb-utóbb kitolja a pikszisből. Mert a kormányfőt alighanem idegesíti, ha az ő szerkezete a sok csacsogás miatt nem működik olajozottan.
A kérdés inkább az: miért várta meg Pálinkás, amíg megkapja a selyemzsinórt, miért nem mentette a gerincét? Ezt persze több ezer más embertől is megkérdezhetnénk, pedig tudjuk a választ: a pénz az a satu, amivel a rendszer az urak heréjét szorongatja. Pokolba hát a gerinccel, ha megúszhatónak tűnik a fájdalom.
Népszava