Lajos titka

Képtalálat a következőre: „Kaya Ibrahim”

1992 februárjára körvonalazódott, amikor is titkos kormánytervezet készült a pártoknak juttatandó ingatlanokról. A javaslat azonban nem nyerte el Antall József tetszését, és a kormányülésen el is utasították. Simicskáékat azonban ez nem zavarta, úgy tekintettek a már előkészített határozatra, mintha azt a kabinet elfogadta volna, és márciusban megállapodást kötöttek az ÁVÜ-vel és a KVSZ-szel a pest-belvárosi egykori tiszti kaszinó épületéről. A történtekre utólag került pecsét, Antall József távollétében a Boross Péter belügyminiszter vezette április 16-ai kormányülésen jóváhagyták a még februárban elkészített határozatot.

A két párt lázasan kereste a vevőt az immáron tulajdonába került egykori tiszti kaszinóra. Nem telt bele sok idő, és a Magyar Külkereskedelmi Bank bruttó 1,53 milliárd forintért megvette az épületet, az adásvételről szóló, 1992. szeptemberi előszerződés alapján az összeg 90 százalékát a pénzintézet ki is fizette. A végleges megállapodást azonban csak 1993 januárjában írták alá, a pártok ugyanis kitalálták, hogy még az áfát is lenyelik. A csúszás hátterében az állt, hogy a parlamenttel alig egy hónappal korábban, 1992 decemberében olyan törvényt fogadtattak el, amely szerint ingatlanjuk eladása után a pártoknak nem kell áfát fizetniük. Így az MDF és a Fidesz a saját zsebük megtömésére alkotott törvény adta lehetőséggel élve a teljes vételárat megtarthatta.

A Fidesznek jutó pénzt Simicskáék szétterítették, ma sem tudható pontosan, hogy hova került. Az biztos, hogy már az ingatlanok birtokba adása előtt, 1992 tavaszán nyeregben érezték magukat, hiszen 50 millió forint kölcsönt vettek fel a Magyar Hitel Banktól, és a párt cége, a Fico Kft. számára 98 milliót a Budapest Banktól, amelyekre a Lendvay utcai Fidesz-székház volt a fedezet. A párt is utalt a Ficónak még áprilisban 122 millió forintot. A Fico aztán megkapta az egykori tiszti kaszinó vételárának nagy részét is, ebből például luxusautó-kölcsönzőt indított – hogy ezek az összegek végső soron hol landoltak, azt még ma is homály fedi.

Ekkor kezdődött azoknak a cégeknek az alapítása is, amelyekhez a Fidesznek közvetlen köze nem volt, ám azóta is Fidesz-közeli cégek néven tartja őket számon a közvélemény. Az egyik ilyennek, a Quality Invest Vagyonkezelő és Befektető Rt.-nek első részvényesei Simicska Lajos, a később – más ügyben, áfacsalásért jogerősen 3 és fél évre elítélt – Varga Tamás és Kövér Szilárd (Kövér László testvére) voltak. A cég több területen működött, a vendéglátástól (például a korábbi Bajkál étterem megszerzésétől) a nyomdaiparig sok mindenbe befektetett. Ungár Klára elmondása szerint a székházbotrány kirobbanása után Orbán Viktor egyszer elmondta a Fidesz vezetői előtt, hova került a befolyt pénz, s ekkor derült ki, hogy 102 milliót a Quality Invest kapott belőle. Ungárnak erre az információjára épült részben az Élet és Irodalom Fiúk a bányában című cikksorozata a kilencvenes évek végén. A Quality Investről ugyanis a HVG korábban már többször megírta, hogy 1993-ban egy rövid ideig részvényes volt abban a gánti kőbányacégben, amelynek Orbán Viktor édasapja, Orbán Győző részvényes-ügyvezetője volt. A Fidesz gazdasági háttéremberei tehát az Orbán család vagyonosodásában is szerepet játszottak, ám az csak gyanú maradt, hogy ehhez a székházeladásból származó pénznek mennyi köze volt.

A háttérben az MDF-fel zajló szoros együttműködés kikezdte a Fidesz hitelét a közvéleményben, és ez az 1994-es katasztrofális választási eredményhez vezetett. Az Orbán Viktor által 1991 körül eltervezett fordulat azonban végül bejött, hiszen már akkor megkezdte távolodását a liberális opciótól, s döntött

Orbán Viktor 1992-re a legnagyobb támogatottságú pártot vezette, ennek ellenére 1994-ben az MSZP úgy elpáholta a Fideszt, hogy gyakorlatilag a jobb-liberális párt a megsemmisülés szélére sodródott. Éppen hogy csak lapos kúszásban becsusszant a parlamentbe.

Orbán és politikai elitje megértette: gazdasági hátország és médiahatalom nélkül nem megy. Simicska akkori pártpénztárnok pedig bele is kezdett a gazdasági hátország megépítésének. Hirtelen gombamód megszaporodtak a Fidesz környéki gazdasági csoportosulások. Volt minden, autókölcsönzéssel foglalkozó cégtől kezdve a Simicska-birodalom mai napig ékkövének számító MAHÍR óriásplakát cégig minden.

Mindeközben kézen-közön eltűnt a Fidesz-székház is. 1993. január 11-én a Fidesz eladta az állami MKB Banknak a Váci utcai pártszékházat. A befolyó pénzből Orbánék elkezdték felépíteni a párt gazdasági hátterét. 1992 áprilisában egy titkos kormányrendelet több ingatlant, köztük a Váci utca 38. alatti volt Tiszti Kaszinót adta oda a kormányon lévő MDF-nek és az ellenzéki Fidesznek közös pártszékházként.

A két párt 1992 szeptemberében előszerződést kötött az épületek eladásáról az MKB – akkor még állami – bankkal, és meg is kapták a vételár 90 százalékát. Ekkor egy kis kivárás után, amely idő alatt a parlament gyorsan még az áfamentességet is megszavazta az ilyen ügyletekre, 1993. január 11-én megkötötték a végleges szerződést.

(HVG.hu)

A KÉT PÁRT 1 MILLIÁRD 530 MILLIÓ FORINTOT KAPOTT 46-54 SZÁZALÉKBAN (833-697 MILLIÓ) MEGOSZTVA AZ MDF JAVÁRA, ÉS UGYE MÁR ÁFÁT SEM KELLETT FIZETNIÜK.

Az átlagkereset akkor nettó 18 ezer forint volt, szóval nagyjából tízszer annyit ért ez a pénz akkor, mint most.

– írja az Index.

Ebből finanszírozták tehát a későbbi birodalomépítést, amelyet mondani sem kell a székház-botrányhoz hasonlóan titokzatos vargabetűk szegélyeztek. Például megjelent Kaya Ibrahim és Josip Tot egy németországi török, illetve németországi horvát személy, akiknek több, tetemes köztartozást felhalmozó Fidesz-közeli (magyarországi) céget adtak el 1995-ben, illetve 1997-ben, vélhetően szándékos adócsalási célzattal. Az általuk felvásárolt cégek arra hivatkozva, hogy semmi közük a korábbi ügyletekhez, adósságaikat nem fizették meg, több százmilliós köztartozást tüntetve így el.

Így érünk el a Fidesz hatalomra kerüléséhez, amikor is Simicska Lajost az ügyletek mögött álló mesterelmét kinevezték az akkori Adó és Pénzügyi Ellenörzési Hivatal az APEH élére. A mendemondák szerint 1998 augusztusában, a Simicska kinevezését követő hétvégén vagy novemberben – halottak napján – töröltek, módosítottak, vagy átírtak adatokat a számítógépes rendszerben, ezzel számukra kedvezőbb helyzetbe hozva a kiválasztott cégeket. Ezzel eltüntetve a korábbi nyomokat.

A “hosszú bájtok éjszakájának” elnevezett ügy vizsgálata nem vezetett eredményre, azonban erre nem is sokan számítottak az 1998 és 2002 közötti Fidesz kormányzás alatt. 4 év pedig hosszú idő arra, hogy elvarrják a szálakat.

A Fidesz gazdasági hatalmának megszilárdulásával elindulhatott az a – maradjunk annyiban – kétes időszak, mely aztán később elvezetett a 2010-es kormányváltásig. És a kérdések sora bővül is.

Például ki finanszírozhatta az utcai zavargásokat? Ki állhatott az MSZP kormány elleni sosem látott gyűlöletkampányok mögött. A kormányváltás után hogyan “parcellázták” fel a közvagyont?

Ezekre a kérdésekre és a fenti birodalom-építésre adhatna választ Simicska videója. Hiszen egy-személyben vezényelte le mindazt, ami miatt a Fidesz hatalomra került. Ismeri a gépezetet, tudja hol vannak a fogaskerekek. Persze egyetlen ügyben sem indult vizsgálat, de Polt Péter legyen a talpán, aki figyelmen kívül hagyhat egy olyan videoszalagot, mely megjelenésére egy ország vár 20 éve.

balramagyar/OZ

Nekik Magyarország (kirablása) az első

Rogán Antal beismerése

 

BEISMERÉS! ROGÁN BEISMER MINDENT!

MEGSZEREZTÜK!!! Rogán mindent beismer Bayer Zsoltnak! És elmondja jövőbeli terveit is! Annyira súlyos, hogy még Bayer is kiakad rajta! NÉZZÉTEK, OSSZÁTOK!!!

Zveřejnil(a) Egymillióan a magyar sajtószabadságért dne Sobota 18. červen 2016

Ingyen nyugdíj

 

A választás előtt napirenden volt az áttelepülők cseppfolyósítási ügye. Általános vélemény elmarasztalta a rendszert mely alapján tömegével jöttek ukrán-magyar állampolgárok és magyar nyugdíjat igényeltek az ukrajnai helyett. Nos ezzel kapcsolatban egy konkrét példa, mely a dolog viszályát is előtérbe hozza. Név nélkül a stori: X személy 1988.-ban életvitelszerűen áttelepül. Előtte 16 évet korábbi lakhelyén dolgozott. Amikor betöltötte az 55 évet, korábbi lakhelyének nyugdíjintézete egy bizonyos, csökkent mértékű havi szociális ellátásban részesítette. Nevezett MO-on 19 év144 nap szolg időt dolgozott. Ennek alapján 51%-ra jogosult. Amikor elérte a körhatárt azaz a 63 életévét benyújtotta a kérelmet. Iratokkal igazolva a külföldi szolg.időt.
Az Államkincstár levelet küldött külföldre, melyre a válasz 7 hónap múlva jött meg. ekkor szüntették meg a kinti folyósitást. Nos ez alapján a nyugdijbamenetel napját a határozat 7 hónappal későbbre határozta meg. Erre a 7 hónapra nem jár magyar nyugdij!!!!! Hiába a jogos 51%!!!
Miért? Mert a magyar törvényeket veszik figyelembe, mely szerint nem kaphat nyugdíjat amig kint kapott!!! Nevezett összevontan 36 év 172 nap szolg. időt dolgozott, melyet a 7 hónap leteltével ismertek el. Egy dolog a pénz melytől elesett, azonban a másik, hogy ez alatt részére a törvény alapján nem jár egészségügyi ellátás. Mert ne feledjük az ukrán-magyar állampolgároknak jár a nyugdíj mellé az eü. is!!!