Viktor fészke I

Már a legelején kellett volna nyakon csípni ezt a Felcsútról betelepült volt KISZ titkárt. Akkor lehetőségük lett volna az akkori „hatalomnak” ezt a trógert végleg eltakarítani a közéletből és bíróság előtt számon kérni. azért hogy egy volt önkormányzati bérleményt hogyan is kapott meg. De, legfőképpen azért mert ezt a z önkormányzati tulajdont hogyan adhatta ki albérletbe a havernak és üzlettársnak Kékessy Dezsőnek, aki mindenhol szereplőként tűnik fel. Orbán körül. Ez a Kékessy Dezső feltűnt Tokaj- Hegyaljai bulinál is és az óta is szorosan Orbán köreihez tartozik. A történetben a FIK (Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat) Az nem másé lett kézen-közön keresztül a rendszerváltás viharában, mint Ungár Andrásé igen  és Schmidt Mária Fidesz I. Orbán kormány tanácsadó

Itt lakott Orbán Viktor - jozsefattilalakotelep.hu
Itt lakott Orbán család Mester utca 33 – 35

A rendszerváltás idején Orbán Viktor és felesége szolnoki lakásukat a budapesti, IX. kerületi Mester utcai (50 nm) önkormányzati bérlakásra cserélték, azt három év múlva egy nagyobb (135 nm), négyszobás bérlakásra, immár a belvárosi Haris közben. Innentől kezd bonyolulttá válni a történet: az akkori lakásrendelet hat személy részére engedélyezett ekkora bérlakást; az akkor még csak háromfős Orbán család legfeljebb másfél-két és fél szobásat kaphatott volna, méltányosságból esetleg még egy helyiséget. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő szerint az “úton lévő” második gyermeket is figyelembe vették, a szabályoknak megfelelően. Viszont ez még mindig csak négy fő, mely esetben 2-3 szoba járt volna. A Hócipő vélelmezi, hogy az ötödik fő, papíron legalábbis, Orbán anyósa lehetett. Révész szerint ráadásul nem négy, hanem csak három és fél szobás volt a lakás. Az 1994-es adásvételi szerződés viszont ennek ellenkezőjét bizonyítja, míg a 2002-es dokumentumban már valóban 3,5 szerepel. A különbség egy fő: kisebb lakást kisebb család kaphatott.

A politikus a bérleményt az önkormányzat költségén újította fel. A csaknem 6 millió forintot érő ingatlant 563 ezer forintért megvásárolta, majd havi ezer dollár körüli összegért bérbe adta egy amerikai hölgynek. Peggy a Hócipőnek azt állította, 1994-1999 között volt bérlő. “Igen, ez Mr. Orbán lakása volt” – nyilatkozta. E bevétel nem szerepel Orbánék vagyonbevallásában. Révész Máriusz szerint azért nem, mert a felesége adózott utána, a házastárs bevallásában pedig nem kell szerepeltetni a jövedelmet. Valóban nem.

Képtalálat a következőre: „Orbánék Haris közi lakása”

2002 májusában az immár 3 és fél szobássá “zsugorodott” lakást Orbán 63 millió forintért (!) eladta az osztrák Arno WimpffennekKékessy Dezső – Orbánék barátja, üzlettársa, az Orbán-kormány párizsi nagykövete – későbbi vejének. A Hócipő azt írja, Orbánéknak éppen 63 millió hiányzott a következő, nagyobb, Kútvölgyi úti ingatlan megvásárlásához. Az időközben további gyermekekkel gyarapodott család 75 millióért vette meg az 1200 négyzetméteres telket, illetve a 183 négyzetméteres házat. Maga Orbán a gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság előtt a hivatalos értékbecslésre hivatkozott (62,7 millió forint).

Az említett ügyletekből az Orbán családnak a Hócipő számításai szerint legkevesebb 40 millió forint bevétele származhatott, amelynek nincs nyoma sehol – legfeljebb a (titkos) adóbevallásban. Már csak emiatt is gyanítható – továbbá van erre utaló információnk -, hogy az ügy nem kerüli el a titkos dokumentumok kezelésére jogosult vizsgálóbizottság figyelmét.A Fidesz szóvivője szerint a hadjárat az interneten korábban megjelent kormányzati “gyanúkampány-forgatókönyv” szerint zajlik. – Orbán Viktor és felesége szolnoki magánlakásukat adták a felújított Mester utcai lakásért, amelyet az akkori viszonyoknak megfelelően, ráfizetéssel cseréltek a Haris közi ingatlanra. A szerződésben vállalták, hogy a rossz állapotú lakást felújítják. Ennyi a történet – nyilatkozta Révész Máriusz.

A szerződés szerint elvégzett munkálatok ellenértéke meghaladta az 1 millió forintot.
A lakást Orbán Viktor és felesége az 1994. március 8-án kelt adásvételi szerződés szerint – a ház többi lakójához hasonlóan, az akkor érvényes jogszabályok kínálta kedvezmények felhasználásával – 563.760 Ft-ért megvásárolta az V. kerületi Önkormányzattól. Ebben az esetben tehát nem az alacsony áron történő vásárláshoz kellett „szívességet” igénybe venni, mert az a törvény erejénél fogva minden bérlőnek járt, hanem ahhoz, hogy Orbánék jogosulatlanul a bérlő pozíciójába kerüljenek, éspedig az eredeti állapothoz képest jelentősen „följavított” lakásban, és így megnyíljék számukra a vételi jog. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban az SZDSZ kisebbségben, a Fidesz külső támogatására támaszkodva kormányozta a fővárost, az említett „szívesség” ellenszolgáltatása nyilvánvalóan nem anyagi, hanem politikai természetű volt, így ahhoz állami forrást sem kellett igénybe venni.
Nem így az eladásnál. Orbán Viktor és felesége 2002-ben eladták a Haris közi lakásukat 63 millió Ft-ért. A vételár 1 m2-re vetítve 463.000 Ft. A 2002 tavaszi V. kerületi ingatlanárakról három egymástól független szakmai cég által készített elemzést összevetve a lakás reális piaci ára a legnagyvonalúbb becslés szerint sem lett volna akkoriban m2-enként 370 ezer forintnál több, ami 50 milliós vételárat jelentene. Az eladási ár ennél 13 millió forinttal volt magasabb, Orbán Viktor és felesége tehát a Haris közi lakást az akkori reális piaci árnál legalább 25 %-kal magasabb áron adta el. A vevő dr. Kékessy Dezsőnek, Orbán Viktor felesége üzlettársának közeli hozzátartozója volt, az adásvételt megelőző években dr. Kékessy Dezső különböző vállalkozásai jelentős összegű (100 millió Ft-ot jóval meghaladó) vissza nem térítendő állami támogatásban részesültek.

Figyelő:

Az V. kerületi képviselő-testület 1992. június 17-én felfüggesztette Mihályi Gábor polgármestert. Egyszer, korábban az SZDSZ-frakció néhány tagja már nekirugaszkodott a polgármester-buktatásnak, de a képviselőcsoport többsége akkor bizalmat szavazott Mihályi Gábornak, fő ellenlábasa pedig kilépett a frakcióból. A lappangó ellentétet az lobbantotta fel, hogy a polgármester június 15-én felmondott a jegyzőnek, Xantus Juditnak, és azonnal fel is mentette őt a munkaköréből. Mihályi Gábor szerint a jegyző közreműködött a Fővárosi Ingatlanközvetítő bizonyos csereakcióiban, melyek hátrányosak az V. kerületi önkormányzati lakásállományra nézve. Akármit követett el a jegyző, az önkormányzati testület erősen sérelmezte, hogy a polgármester nélkülük intézkedett, holott a munkáltatói jogkört a jegyző fölött a testület gyakorolja. A polgármester felfüggesztésével egyidejűleg a képviselő-testület háromtagú bizottságot jelölt ki a jegyző elleni vádak kivizsgálására. Kleeberg László (MDF), Szoldán Péter (Fidesz) és Karsai Izabella (SZDSZ) a július 2-i testületi ülésig sem cáfolni, sem bizonyítani nem tudott semmit.

Június 29-én, egy újabb testületi ülésen azonban kiderült, hogy a bizottság nemcsak a jegyző dolgában vizsgálódik, hanem, ha amúgy is a polgármester irodájában fellelhető iratok között kutakodik testületi felhatalmazással, a polgármester tevékenységét is ellenőrzi. Az irodában a testületi tagok nevével jelzett dossziékat találtak. Titkos adatgyűjtés netán? A képviselők megnézték dossziéikat, ám azokban nem volt semmi titkos feljegyzés, csak a tisztükkel kapcsolatos iratok. A vizsgálók az irodában fellelt iratokból meggyőződtek arról is, hogy a mendemondákkal ellentétben a polgármester nem megválasztása után minősült „rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóból” „jóhiszeművé”, hanem még 1990. május 17-én. A képviselő-testületnek a polgármester iránti bizalmát egyáltalán nem növelte, hogy Mihályi Gábor meg akarta akadályozni a vizsgálatot a saját irodájában. A kulcsait magánál tartotta, sőt, a kerületi rendőrséggel lepecsételtette bezárt ajtaját. A vizsgálóbizottság csak június 24-én szánta rá magát arra, hogy erőszakkal kinyissa az irodát. (Közben a képviselő-testület egyes tagjai rendőrségi kapcsolataikat igénybe véve még a pecsétet is eltávolíttatták egy időre, de ezzel az alkalommal nem éltek, s az ajtót újra lepecsételték.) Az ott talált iratokat ismét csak napokkal később, június 30-án vették leltárba.

Ezen a napon első ízben meghallgatták a felfüggesztett polgármestert is. A bizottság vezetője, Kleeberg László szerint ez alkalommal tárgyilagos légkör alakult ki, s a polgármester együttműködési készséget tanúsított.

Mihályi Gábor időközben az V. kerületi rendőrségen feljelentést tett Xantus Judit ellen lakásügyekben. A képviselő-testület, bár visszahelyezte hivatalába a jegyzőt, maga is vizsgálatot folytat ellene. Vizsgálat vizsgálatot követ, s könnyen lehet, hogy ezek végül is a polgármestert igazolják. Ám a kapcsolatot közte és a képviselő-testület között nem lesz könnyű rendezni.

Forrás: NOL.hu

Szólj hozzá!