ERDÉLY, MINT POLITIKAI ESZKÖZ

Oroszország emlékeztette Bukarestet
Erdély szándékos elrománosítására

Erzsébet Kollár fényképe.

Talán nincs olyan politikai vita csöppnyi kis hazánkban, ahová ne hívnák meg a filozófus-politológust, a zsidó Heller Ágnest. Kommentár nélkül idézek az 1998-ban, az Orbán-kormány idején megjelent „Bicikliző majom” című könyvéből:

„A trianoni békeszerződés igazságtalan volt. Ezért semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy ezt még jónéhány nemzedék sajgó-sebként érzi. Én magam is annak élem át. Szégyenkezve és pirulva valljuk be, hogy az igazságos határok azok lettek volna, melyeket Adolf Hitler húzott meg, a bécsi döntés idején…”

A második világháború történetének megmásítási kísérletével vádolta meg Bukarestet az orosz külügyminisztérium. Maria Zaharova külügyi szóvivő egy, a közelmúltban lezajlott moszkvai sajtótájékoztatón a román fővárosban nemrégiben szervezett kiállítással kapcsolatban fejtette ki Oroszország álláspontját. Moszkva Erdély elrománosítását is szóvá tette. A tárlat az erdélyi szászok 1945-ös deportálását mutatta be, felidézve a Szovjetunióba vitt emberek szenvedéseit.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kiállítás megnyitója a Holokauszt napjával esett egybe, ám a haláltáborokba küldött zsidókról „visszafogottan” emlékeztek meg Bukarestben. A német ajkúak deportálásáról szóló tárlatnak ezzel szemben Maria Zaharova szavai szerint „nyíltan szovjet- és oroszellenes” hangulata volt. A kiállítás „a szovjet megszálló erők szászokkal szembeni kegyetlenkedéseire” fektette a hangsúlyt, és elmulasztotta bemutatni azokat a történelmi tényeket, amelyek Berlin és Bukarest felelősségét bizonyítják a zsidók és cigányok megsemmisítésében – mondta a szóvivő.

Maria Zaharova kifogásolta, hogy a szóban forgó bukaresti kiállítás megnyitóján elhallgatták azt a történelmi tényt, miszerint a deportálandó szászok listáját román köztisztviselők állították össze. A román hatóságok így bebiztosították az erdélyi szász és magyar közösség létszámának csökkentését a románok javára – tette hozzá. „Ha másnak nem, de Klaus Johannis német etnikumú államfőnek ismernie kellene országa jelenkori történelmének ezeket az eseményeit” – idézte az Agerpres az orosz külügyi szóvivőt.

Moszkva beavatkozását a magyar-román kapcsolatokba nem lehet másként értelmezni, mint a második világháború idején – akkor ugyanis Románia éppen a Harmadik Birodalommal történt szembefordulás (a szövetségese elárulása) okán tarthatta meg a trianoni békediktátum által neki ítélt – korábban magyar közigazgatás alatt állt – területeket.

Kollár Erzsébet Facebook

Szólj hozzá!