ERDÉLY, MINT POLITIKAI ESZKÖZ

Oroszország emlékeztette Bukarestet
Erdély szándékos elrománosítására

Erzsébet Kollár fényképe.

Talán nincs olyan politikai vita csöppnyi kis hazánkban, ahová ne hívnák meg a filozófus-politológust, a zsidó Heller Ágnest. Kommentár nélkül idézek az 1998-ban, az Orbán-kormány idején megjelent „Bicikliző majom” című könyvéből:

„A trianoni békeszerződés igazságtalan volt. Ezért semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy ezt még jónéhány nemzedék sajgó-sebként érzi. Én magam is annak élem át. Szégyenkezve és pirulva valljuk be, hogy az igazságos határok azok lettek volna, melyeket Adolf Hitler húzott meg, a bécsi döntés idején…”

A második világháború történetének megmásítási kísérletével vádolta meg Bukarestet az orosz külügyminisztérium. Maria Zaharova külügyi szóvivő egy, a közelmúltban lezajlott moszkvai sajtótájékoztatón a román fővárosban nemrégiben szervezett kiállítással kapcsolatban fejtette ki Oroszország álláspontját. Moszkva Erdély elrománosítását is szóvá tette. A tárlat az erdélyi szászok 1945-ös deportálását mutatta be, felidézve a Szovjetunióba vitt emberek szenvedéseit.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kiállítás megnyitója a Holokauszt napjával esett egybe, ám a haláltáborokba küldött zsidókról „visszafogottan” emlékeztek meg Bukarestben. A német ajkúak deportálásáról szóló tárlatnak ezzel szemben Maria Zaharova szavai szerint „nyíltan szovjet- és oroszellenes” hangulata volt. A kiállítás „a szovjet megszálló erők szászokkal szembeni kegyetlenkedéseire” fektette a hangsúlyt, és elmulasztotta bemutatni azokat a történelmi tényeket, amelyek Berlin és Bukarest felelősségét bizonyítják a zsidók és cigányok megsemmisítésében – mondta a szóvivő.

Maria Zaharova kifogásolta, hogy a szóban forgó bukaresti kiállítás megnyitóján elhallgatták azt a történelmi tényt, miszerint a deportálandó szászok listáját román köztisztviselők állították össze. A román hatóságok így bebiztosították az erdélyi szász és magyar közösség létszámának csökkentését a románok javára – tette hozzá. „Ha másnak nem, de Klaus Johannis német etnikumú államfőnek ismernie kellene országa jelenkori történelmének ezeket az eseményeit” – idézte az Agerpres az orosz külügyi szóvivőt.

Moszkva beavatkozását a magyar-román kapcsolatokba nem lehet másként értelmezni, mint a második világháború idején – akkor ugyanis Románia éppen a Harmadik Birodalommal történt szembefordulás (a szövetségese elárulása) okán tarthatta meg a trianoni békediktátum által neki ítélt – korábban magyar közigazgatás alatt állt – területeket.

Kollár Erzsébet Facebook

Payson lemondott a “Roskosmos” analitikai központ igazgatójáról

Payson lemondott a "Roskosmos" analitikai központ igazgatójáról

 

Moszkva. Július 21. INTERFAX.RU – A rendező az elemző központ „Roscosmos” Dmitry Paison lemondott, „Interfax” a sajtószolgálat az állami testület.

“Dmitry Payson irtási kérelmet nyújtott be a megalapozott formanyomtatványnak megfelelően” – mondta a sajtószolgálat.

Eközben a Pixon maga is visszautasította a döntést. – Nem akarok erről beszélni – mondta.

Korábban a Kommersant újság arról számolt be, hogy Payson válhat az egyik vádlottá az állami árulás ügyében. Ugyanakkor egy tájékozott forrás az iparágban azt mondta az Interfaxnak, hogy a nyomozók még nem nyújtottak be vádakat a Payson ellen .

Az Egyesült Aerospace Corporation (ORCK) tájékozott forrása szerint a Pixon nem hagyta el Oroszországot.

Payson maga nem kommentál a vizsgálat előrehaladásáról. – Én nem tettek észrevételt ebben a kérdésben – közölte az Interfax telefont.

Az ORKK forrása viszont arról tájékoztatta az ügynökséget, hogy a Payson nem férhet hozzá a titkos fejlesztésekhez. “Payson személyesen nem volt hozzáférése a titkos információk hipersound fejlesztés, személyesen nem vett részt a megfelelő üléseken” – mondta az Interfax tárgyalópartnere.

Elmondása szerint Payson talán nem az egyetlen érintett személy az ügyben. “Néhány emberről van szó, Payson nem feltétlenül a legfontosabb személy,” mondta.

Korábban, a „Kommerszant” számolt be, hogy péntek reggel, a vizsgálat csoport FSB folytatta , hogy végezzen keresést a hivatalok munkatársai a Központi Kutató Intézet Machine Building (TsNIImash), valamint a hivatal igazgatója Kutatási és Elemzési Központ az Egyesült Űrrakéta Corporation (ACCD) Dmitrij Paison.

„Szerint” Kommerszant „az operatív tevékenységeket végzik keretében a büntető ügyben indított 275. cikke értelmében a büntető törvénykönyv ( hazaárulás ), – mondja a kiadvány – az FSB Ki ellenőrzi tucat ember az ipar számára való együttműködés nyugati hírszerző ügynökségek :. szerint” b „biztonsági tisztek úgy találta, hogy a legújabb fejlesztések be az eredményeket az orosz ipar fejlődése a hiperszonikus minősül” Szigorúan titkos”.

http://www.interfax.ru/russia/621975

Az Alaptörvény módosítására nincs mentség

Misetics Bálint fényképe.

OZ kommentár: Az alaptörvény nem a nép alkotmánya! Az alaptörvény a Fidesz alkotmánya amely Illegitim!

Az utcán lakás is lakhatás, akkor is, ha alkotmányos értelemben tiltják. Az új rendben a hajléktalannak „a szállón a helye”, akkor is, ha sokan úgy gondolják, emberhez méltó lakás, meleg, tisztaság, jövő is járna. A hajléktalanság előszobája Misetics Bálint szociálpolitikus szerint nem az alkohol vagy a drog, ahogy gyakorta mondják, hanem a megoldatlan lakhatás és az egyre szaporodó számú kilakoltatás.

– Azt mondják, a hajléktalanság kiindulópontja a fiatalkori lakáshoz jutás kilátástalansága. Ott tartunk, ahol a késő szocializmusban. Lakáshoz jutni vagy lakást bérelni szinte reménytelen.

– Az elmúlt években, ez valóban újdonság, növekvő mértékben van jelen a lakhatás gondja. Régen ezt lakáshiánynak mondták. Ha valaki azt gondolta volna, a probléma megoldódik pusztán a piacgazdasággal, tévedett. Nincs olyan kapitalista jóléti állam, amelyben a civilizált lakhatást a szabadverseny megoldotta volna. Ahogy olyan jóléti állam sincsen, ahol ne vállalna szerepet e téren az állam. A rendszerváltás óta tartó időszaknak két döntő jellemzője van. Az állam támogatja az önálló tulajdonú lakáshoz (házhoz) jutást, szemben a bérlakással, az erre szánt forrásokat azonban méltánytalanul osztja el. Nem az a baj, hogy az állam ne költene lakásügyre. Voltak időszakok, amikor nagyon is sokat költött.

A támogatások elosztása az, ami igazságtalan,legfőképp olyan programokra költenek, amelyekből rendszerszerűen maradnak ki a lakásra szorulók és a szegények, a roma magyarok, a sokgyerekesek. Példa erre a korábbi szocpol alvariációjaként működő új „csodafegyver”, a csok.

– Amelynek egyetlen érzékelhető hatása az ingatlanpiac még gyorsabb felpörgése. Már a feltételek is olyanok, hogy ott nem rúgnak labdába a lakástalanok.

– Az állam azokat támogatja, akiknek biztos munkahelyük és jelentősebb megtakarításuk is van. Ugyanez áll a lakáspénztári támogatásokra is.

– Sokan azt hiszik, hogy a kilakoltatásokról szóló hírekben pórul járt frankhitelesek szerepelnek, de ez nem igaz.

– Kezdjük azzal, ami nem szerepel a statisztikákban: a magántulajdonú bérleményekből történő kilakoltatásokkal. Mivel a magánpiaci lakásszektor informálisan működik, ezekben a történetekben a tételes jognak csekély szerepe van. Bírósági határozatot követő eljárásokkal nem is találkozunk. A statisztikákban és a sajtóban szereplő kilakoltatások nagy része önkormányzati bérlakásokat érint. Ahhoz képest, hogy az önkormányzati lakások aránya milyen csekély a teljes lakásállományhoz képest, az arány megdöbbentő. Ez a szám 2010 óta ugrott meg ennyire. A képlet ilyenkor nem bonyolult: a lakók elmaradnak a bérrel, az önkormányzat nem hosszabbítja meg a határozott idejű szerződésüket.

– Az önkormányzatok így próbálnak szabadulni a szegényebb lakóiktól?

– Ez feltételezhető. Többnyire nem kormánypárti politikusoknak vagy azok családtagjainak adják ki a jobb lakásokat, mint ahogy a IX. vagy az I. kerületben ez gyakorlat volt. Arra törekedtek, hogy magasabb jövedelmű, jobban szituált bérlők kerüljenek a kiadó lakásokba. Ugyanis nem minden önkormányzati lakás szociális bérlakás. A Józsefvárosban a bérlakásokat piaci árakon adják ki.

– A magánbérleti piacon milyen esélyeik vannak Budapesten az új beköltözőknek?

– Százezer alatt nemigen találnak kiadó bérleményt. Könnyen belátható, hogy egy olyan fiatal, akinek szakmája van, nettó százötvenezret keres, milyen esélyekkel indul. Ötven-hetvenezer forintért bérelnek ablaktalan lyukakat.

Az elmúlt öt évben Budapesten duplájára emelkedtek a lakbérek.
Nemcsak a munkások, hanem a szakmájukat kezdő fiatal értelmiségiek is gondokkal küszködnek. A lakásbérlés meg sem jelenik a politika látóterében. Miközben vannak uniós országok, ahol, a szegénységben élő bérlők – 80 % -a jövedelemarányos lakbértámogatást kap, még akkor is, ha magánlakást bérel. Magyarországon ez elképzelhetetlen.
Nemhogy támogatás nincs, a szabályozás is piacpárti.

– A helyzetet súlyosbítja, hogy a lakásárak regionálisan elképesztő különbségeket mutatnak.

– Egy családnak egyre nehezebb a munkahelyéhez közelebb költöznie. Ahol munkahely van, magasabbak az ingatlanárak is. Az ember hiába mondaná, hogy adja el a lakását, a házát, a munkanélküliséggel sújtott településen hiába próbálkozik. Így aztán hiába próbál lakáshoz jutni ott, ahol munka, megfelelő szintű óvoda, iskola van. A magánbérlemények a társadalom széles rétegei számára megfizethetetlenek. Bizonyos rétegeket, például a romákat a lakhatási diszkrimináció is sújtja. De nem csak őket. Általában a sokgyermekesek is nehéz helyzetben vannak.

– Térjünk ki a hajléktalanokra is. Az Országgyűlés kemény hajléktalanellenes direktívát alkotott, ami jó ideje a levegőben lógott. Az utóbbi másfél évtized hajléktalan- és szegényellenes politikája nem kizárólag a NER találmánya.

– A társadalompolitikában 2008 körül történt a markáns, szegényellenes fordulat. A hajléktalansággal kapcsolatban már korábban is felbukkantak kirekesztő mozzanatok. Két MSZP-s polgármester büszkén vállalta: azért szereltet vaselválasztókat a köztéri padokra, hogy elüldözze az otthontalanokat. A közterületi hajléktalanság terjedése világszerte rendészeti válaszokat vált ki. Így történt ez a 2010 előtti Magyarországon is. A hajléktalansággal szembeni rendőri fellépés ma már rendszerszerű, 2011-ben törvénybe iktatták.

– Ami nyilván szimbolikus. Mit veszíthetnek? Mivel lehetne őket sújtani?

– A szabályozás szerint pénzbírsággal, harmadik „elkövetés” esetén elzárással. Ezek voltak azok a jogszabályok, amelyeket az Alkotmánybíróság 2012-ben elvetett. De a Fidesz nem azért Fidesz, hogy a döntést tiszteletben tartsa: 2013-ban Alaptörvénybe foglalta a közterületi hajléktalanság büntethetőségét.

– A jelenlegi szigorítás a jobboldali világhullámot lovagolja meg?

– Mindenesetre jól illeszkedik a kormányzat „nemes veretű” konzervatív politikájába. De ne legyünk önmarcangolók. Számos amerikai városban büntetik a járdán ülést vagy a fekvést. A magyar szabályozásban az a hungarikum, hogy még a látszatra sem adnak. Nincs még egy ország a civilizált világban, ahol a közterületi hajléktalanság tilalmát alkotmányba írták.

– Mi végre ez a buzgalom? Felszökött volna a hajléktalanok száma? Annyira drámai a változás?

– Az Alaptörvény módosítására nincs mentség. Budapest nagy részében (a hajléktalanok itt élnek nagy számban) büntethető a hajléktalanság, de a hatóságok 2016 novembere óta egyetlen szabálysértési eljárást sem indítottak. Értelmetlennek látják.

– Statisztikai adat áll a törvény mögött?

– A közterületi hajléktalanság alakulásáról nincsenek megbízható adatok. Budapesten 2005-ben és 2008-ban történt egy halvány kísérlet a fedél nélkül élők számának rögzítésére.

Háromévente ismételték volna, hogy láthatók legyenek a trendek. De ezt is felfüggesztették, épp a közterületi hajléktalanság hatósági üldözése miatt. Nem akarták a szegények helyzetét tovább súlyosbítani.
A Fidesznek az alkotmányozási üggyel politikai céljai vannak.

Meg kell azonban jegyezni, hogy helyi szinten az MSZP is
támogatta a rigorózus törvényeket. Molnár Gyula nemrég leköszönt pártelnök újbudai polgármesterként 2009-ben “hajléktalanmentes övezetek ” bevezetésével kampányolt.

– Pedig azt mondják, Budapesten viszonylag fejlett az ellátórendszer.

– Ha a téli adatokat nézzük, Budapesten több hajléktalan éjszakázik éjjeli menedékhelyen, mint ahányan utcán vannak.

Több vidéki városban, például Szegeden vagy Pécsett a helyzet fordított.

Az illetékesek mondják: lenne elég férőhely. A valóság azonban az, hogy nincs elég hely még Budapesten sem. Ezzel együtt igaz: Budapesten nem fordulhat elő, hogy valaki azért maradjon kinn éjszakai mínuszokban, mert nincs elég szállás. Kapacitás felett is befogadják őket, akkor is, ha egy folyosóra kirakott matrac jut. Ezt az állapotot a rendszer úgy biztosítja, hogy az ellátás alsó szintjein szörnyű viszonyok uralkodnak.

A valamivel magasabb színvonalú szállókon persze várólisták vannak, annak ellenére hogy fizetni kell, és hogy poloskák itt is vannak.

A férőhelyek jelentős részét azonban nem az utcán élők töltik fel,
hanem a lakásukat elvesztők. Néhány hete egy önkormányzati bérlakásból kilakoltatott idős, beteg házaspárt vittünk éjjeli menedékhelyre.

– Az ember fejében mégis ott motoszkál a kérdés: fel lehet számolni a hajléktalanságot? Vagy ennek “így kell lennie?”

– A legfontosabb a lakásvesztés megelőzése lenne. És hogy legyen valami esély az újrakezdésre. A probléma valójában az, hogy sok embernek alacsonyabb a jövedelme, mint a lakásfenntartás költsége. Amikor arról ír a sajtó, hogy valaki “utcára kerül,” az félrevezető. Nem minden kilakoltatás vezet hajléktalansághoz. Utcai szociális munka közben találkoztam egy idős férfival, aki az egyik leghidegebb téli napon a gázcső alatt húzódott meg. Még ősszel lakoltatták ki, jó időben. Közel akart maradni korábbi otthonához. Mert onnan járt dolgozni.

– Itt is vannak fokozatok, még elesettebbek, például a pszichiátriai problémákkal küzdő betegek.

– Ha mindazok, akik azért hajléktalanok, mert nincs pénzük lakásra, lehetőséget kapnának arra, hogy önállóan lakjanak, a szociális munkás is sikeresebb lehetne. A jelenlegi viszonyok között a hajléktalannak esélye sincs arra, hogy otthona legyen. Márpedig amire esélyünk sincs, azért nem nagyon küzdünk.

– Itt segíthet az önkormányzat. A legalább szándékaiban becsületes hajléktalanpolitika.

– Segíthetne, de nem segít. Az önkormányzati lakások zöme “nem kiadó” hajléktalanoknak.

http://168ora.hu/itthon/lesujtanak-a-hajlektalanokra-misetics-balint-az-alaptorveny-modositasara-nincs-mentseg-153440