Keresztutak..

Szili Katalin szerint önmagában a kereszt nemcsak egy vallási jelkép, hanem egyszerűen ennek az országnak a valóságát, és önmagában azt a Szent Istváni örökséget, ami a Nyugat-Európához történő vezetését jelentett az országnak az államalapításkor – fogalmazott.

Képtalálat a következőre: „Szili Katalin”

Kedves Katalin

A kereszt egy pogány kivégző eszköznek számított, amin kínhalált haltak meg emberek Ilyen volt Jézus is, de maga Spartacus is. Aki gladiátor volt és a nevéhez fűződik a rabszolgafelkelés. Van, aki nem tudja a Constantinus kereszt miről is vált híressé. Az ókeresztény korszak legmeghatározóbb valláspolitikai fordulata a vallási türelmi rendelethez, a 313-ban Constantinus (ur. 306–337) és Licinius (ur. 308–324) társcsászárok által kiadott Mediolanumi (Milánói) edictumhoz kötődik. Ezzel a kereszténység nem csupán a Római birodalom egyik legális vallásává vált a megelőző, Diocletianus-korszak (ur. 284–305) üldözéseit követően, hanem a császári támogatás következtében az egyetemes (katholikosz) egyház a császárság szövetségeseként, privilegizált helyzetbe emelkedett, még tovább erősödhetett, terjeszkedhetett. Az egyházi elöljárók közterhek alóli felmentését elrendelő császári levél a katolikus egyház kiváltságait a következőképpen indokolta: „Ha ugyanis nagyon nagy imádást mutatnak be az istenségnek, úgy látszik, ez a legnagyobb hasznára válik a közügyeknek. (Euszebiosz Egyháztörténete X.7.) A 325-ben összeülő első egyetemes zsinatot Niceában Constantinus császár nyitotta meg, és erőteljesen ösztönözte a keresztény teológiai elvek egységesítését, az egyházi belviszályokat okozó dogmatikai (ariánus) viták lezárását.

 

(Konstantin kereszt (labarum)

 

A zsinaton döntötték el azt is, hogy Jézus születését December 25.-ére tegyék, Ami a római Nap isten (Mithras) ünnepe volt. Ismert, volt az év legsötétebb napja ezért gyújtottak fáklyákat.  Jézus Szeptember.27-n született. Így egybegyúrták a két Istenség ünnepét Jézus születését a római nap isten ünnepével

 

December 25.-én a pogány Rómában Circus Maximusban nagyszabású kocsiversenyekkel szórakoztatták a tömegeket – látványos az égbolton vágtázó napisten mítoszának megjelenítése volt. Ez lett átalakítva a betlehemi színjátékokká. Az ajándékozás a kezdetektől ismert, előzménye a pogány római újévi ajándék volt. A római világban a Saturnália a vidámság, és ajándékozás napja volt. Ekkor feldíszítették zöld növényekkel a házakat, és világító lámpákat helyeztek el. A gyerekeknek, és szegényeknek ajándékokat adtak, és áldozati lakomákon hódoltak a Napistennek.

 

A karácsony december 25.-i megünneplése mellett a Niceai zsinaton iu. 325-ben döntöttek, hogy a „legyőzhetetlen nap” napja a napisten születésnapja legyen a Jézus Krisztus születésnapja.

 

A Nagy Konstantin által összehívott Niceai zsinaton a császár, mint Pontifex Maximus képviselte magát övé volt a végső döntés. A kompromisszumokra kész elvilágiasodott egyház, kész volt mindent megtenni, hogy államvallássá, és uralkodó egyházzá legyen. Ennek érdekében kész volt a pogány ünnepekre ráülni, és átértelmezni nem foglalkozva azzal a ténnyel, hogy ezek által különböző hazugságokat, és pogány ünnepnapokat építenek be a hitrendszerükbe, és ez által a pogány ünnepek tovább vivői, és fenntartói, és megőrzői lesznek.

Első nicaiai zsinat

Szólj hozzá!