Színház ország

Jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat történt.

Ezt  a színházat  2010. óta  etetik az  emberekkel ebben az országban. Ne kérdezze senki  meg hogy miért történik ez, de azt sem hogy miért engedik  azt  hogy egy népet tönkre tegyen egy Felcsútról dezertált beteg elme. Talán azért mert  pénz van benne sok-sok pénz. Itt az ellenzéknek nevezett pártok  nem érted meg értem harcolnak. Ezek csak  saját  magukért és az érdekeltségeikért  harcolnak. Ezért   legalizáltak egy illegitim rendszert. Mert ezek az ellenzéknek mondott kutya ütök azok  akik Orbánt hatalmon tartják. ugyan is Orbán 2010-n csalással került  hatalomra. Ezért hogy hatalomon is maradjon  lefejezte a jogállamot derékba törte a demokráciát. Megalkotta  a saját alkotmányát. Pedig erre  nem kapott engedélyt. A választási programjában nem is szerepelt az alkotmányozás. De mivel Orbán valószínű bele unt a négy évenkénti választási tortúrába. Hát fogta  magát  és  megalkotta a NER-t ezen belül pedig alkotott  saját magának egy alkotmányt, amit  alaptörvénynek keresztelt el. Új nevet adott az országnak Magyarország nem jogfolytonos a magyar  Köztársasággal. tehát!Magyarország alaptörvényét az országgyűlés 2011.április.18.-án 262 igen szavazattal,44 nem, ellenében  egy tartózkodás  mellett fogadta el! Tehát  nem a nép  fogadta el. Nem népszavazás döntött arról, hogy Orbán készíthet  e  magának  saját alkotmányt, hanem a 262 bűntársa! Azok  akik ezt végig nézték és előtte  esküt tettek a Magyar Köztársaság alkotmányára. Azoknak mindnek kötelességük lett volna eleget tenniük az alkotmányos kötelességüknek. De nem tették. Hagyták, hogy ez a felcsúti putri vitéz azt tehessen egy országgal, amihez kedve van. Hallgattak  arról is  hogy ez hegyállamcsínynek mondható bűncselekmény azt  is mondhatjuk, hogy hazaárulás. Miután karóba húzták a demokráciát elhitették  kétszer  is a magyarokkal azt, hogy le tudják Orbánt váltani. Az  igazság ezzel szemben az, hogy ezek nem akarták Orbánt  leváltani. Eszük ágában sem volt. Csak mandátumhoz akartak jutni. A népet  meg oda dobták ennek az aljas felcsúti putri vitéznek és a bűntársainak járulékos veszteségként.

A színjáték – mint a világon a legtöbb új autokrácia esetében – a nemzetközi közösségnek szól: a vezetők egyszerűen sok esetben (legalábbis eleinte) nem akarják vállalni, hogy egy totális diktatúrával cikivé tegyék magukat, így – bár minden lehetséges módon megszegik a joguralom szabályait, és folyamatosan kiskapukkal élnek – kerülik a nyílt, formális elnyomást.

Ahogy a nemzeti díszletépítés rendszereiről szóló videóinkban is bemutattuk, a magyar államrendszer eleve felidézte a rakománykultuszt: amikor az 1940-es években amerikai csapatok mentek Vanuatura, a bennszülöttek megfigyelték, hogy az ott állomásozó katonák nem végeznek hasznosnak vélt munkát, a javakat repülőgépen kapják. Így a szigetlakók azt hitték, a külföldiek különleges kapcsolatban lehetnek az istenekkel, hiszen csak így juthattak ekkora gazdagsághoz. A bennszülöttek ezért bambuszból szimbolikus leszállópályákat és irányítótornyot építettek, és repülőgép-utánzatokkal próbálták odacsalogatni a rakományt szállító repülőket.

Ehhez hasonlóan nyugati mintára mi is felépítettük a demokratikus intézményeinket, de ezeket nem mindig sikerült vagy akaródzott megtölteni tartalommal. 2010 óta viszont már nem is próbálkozunk, a hatalom direkt kiüresítette az intézményeket, a fő szervezőelv a jogszabályok keretein belüli politizálás helyett a felülről vezérelt politikai akarat lett, méghozzá az élet egyre több területén. Az alábbi Patyomkin-intézmények, fontosabb pozíciók és bábszerepek csak látszólag léteznek, valójában ezek nélkül is hasonlóan működne ez a többpárti kleptokrácia/uradalom.

 

Alkotmány

Képtalálat a következőre: „alaptörvény”

Az alkotmány szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat, tehát lefektet mindent, ami az összes, fent említett intézmény lehetőségeit leírja. Ez a legmagasabb szintű jogforrás, amiből levezethető minden más jogszabály. Itt van néhány idézet belőle„Magyarország független, demokratikus jogállam.”

  • „A törvény előtt mindenki egyenlő.”
  • „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
  • „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”
  • „A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.”

Köztársasági elnök

Képtalálat a következőre: „Áder”

A nemzet egységét megtestesíteni hivatott Áder János pozíciója jórészt szimbolikus, épp ezért az államfő a rendszerben található látszatintézmények egyik legszimbolikusabbja: az első beiktatási beszédében kiállt a nyugatos polgárosodás mellett, hogy aztán jó pártkatonaként gond nélkül aláírja az összes, látványosan és pofátlanul a nyugatos polgárosodással szembemenő törvényt. (Áder bukott elődje, Schmitt Pál becsületére legyen mondva: ő még csak sem próbált úgy tenni, mintha több lenne Orbán emberénél.)

Miniszterek

Képtalálat a következőre: „Orbán miniszterei2018”

 

A negyedik Orbán-kormányban olyan miniszterek vannak, mint az emberi erőforrások minisztere, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter vagy a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Emellett már egy Miniszterelnöki Kormányiroda is van, amihez például a szerencsejátékok felügyelete is tartozik, csak hogy még egyértelműbb legyen, hogy itt minden döntés Orbán Viktoré.

Parlament

Képtalálat a következőre: „Fideszes kommunisták”

A demokrácia legfontosabb intézményének a kiüresítése a legsúlyosabb fejlemény. A Parlament a megépítése, illetve a „polgári” típusú demokrácia meggyökerezése óta a nyilvános politizálás legfontosabb terepe, a „társadalmi párbeszéd” első számú helyszíne volt. Mostanra viszont annyira kiüresedett, hogy a fideszes törvényeket rohamtempóban verik át, állandóan módosítókat nyújtanak be, salátatörvényekben rejtenek el fontos változtatásokat, amikor pedig túl zavaróvá váltak a Jobbik plakátjai, már a látszatra sem adva, egyszerűen feles többséggel fogadtak el egy kétharmados többséget igénylő törvényt, amire a köztársasági elnök rá is bólintott.

Az orbáni demokráciafelfogásról elég sokat elárul az is, hogy a Parlamentből inkább kitiltogatják a sajtót, illetve menekülési útvonalakat alakítanak ki a „képviselőknek”, csak hogy ne kelljen eltűrniük a parlamenti munkájukat érintő kérdéseket, amikre amúgy sem nagyon válaszolnak, egyrészt nem szabad, másrészt utána sem néznek, miről szavaztak. A Fidesz a Parlament egyre több területén lehetetleníti el a munkát, például hónapokon át így tettek a nemzetbiztonsági bizottságban, csak hogy ne legyen minden héten az a hír, hogy az egész Soros-terves kamuról semmit sem tudnak a szakszolgálatok.

Ungváry Krisztián történész:”2010 óta a kormányzat által beterjesztett törvényjavaslatok 97 százalékából lett törvény, leszavazás egyszer sem fordult elő, sőt már az is szenzációnak számít, ha egy fideszes tartózkodik egy kormánypárti javaslatnál. „Ennyire fegyelmezett, és a főnök utasításaitól el nem térő frakciója legfeljebb Szálasi Ferencnek volt. De még neki sem. Ott is több képviselő akadt, aki szembe ment a pártvezetővel, ami akkor pláne nem volt kockázatmentes. Van egy sanda gyanúm, hogy a képviselők eme csicskaviselkedése mögött nem a belső meggyőződésük áll, hanem hogy fogják a töküket” 

Ellenzék, választás

Képtalálat a következőre: „magyar ellenzék”

 

Ahhoz, hogy az ellenzék biztosan maradjon bohóc szerepében, szükség volt a választási rendszer teljes elkorcsosítására is. Az egész alapja a pártfinanszírozás problémája: ezt 1989 óta nem rendezték a pártok, mert féltek, hogy a társadalom nem fogadná el a demokrácia magas költségeit. Mivel a pártok fenntartása, a kampányok szervezése milliárdokba kerül, a pártok évtizedek óta okoskodnak, trükköznek, és csorgatják a pénzeket a pártkasszákba illegállisan. De a 2010-es rendszerváltás óta a Fidesz hatalmas összegeket lapátolhatott a kasszába, míg a többieknek kb. annyi jut, amennyit Orbánéktól kapnak. Ez kiváló lehetőség arra, hogy kézben tartsák az ellenfeleket, ügynököket építsenek be, befolyásolják őket.

Ezen felül ott van még a brutális kormánypárti médiafölény, a közpénzből folytatott, fideszes plakátkampányok, nemzeti konzultációk, népszavazások, a pártok költségvetése fölött is őrködő, politikai bunkósbotként működő ÁSZ, az Orbán előtt hajbókoló Patyi András vezette, az ellenzéki népszavazási kezdeményezést akadályozó erőembereken kivetnivalót nem találó Nemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Választási Irodát elnöklő, a választást sorozatosan elbénázó Pálffy Ilona, és azok a függetlennek nehezen nevezhető figurák is, akik a választási informatikai rendszert kiszolgálják. Mindez egy olyan rendszert alkot, amit nehéz egy jogállamban normálisan működő, pártatlan rendszernek nevezni. Átláthatatlan, számon kérhetetlen, megbízhatatlan – kamu az egész.

Képtalálat a következőre: „2018 választás csalás”

Ügyészség, rendőrség, NAV

Képtalálat a következőre: „polt péter orbán pintér”

Polt Péter legfőbb ügyésznek és az általa vezetett ügyészségnek fontos szerepe van abban, hogy a hatalomhoz köthető komoly korrupciós ügyek sosem kerülnek bíróság elé. Rendőrség is van, sőt a létszáma egyre nő, teszi is a dolgát, például rengeteg nyomozás folyik közönséges, kisstílű lopások ügyében. Olyan esetekben viszont, amilyenekben a hatalom érdekelt, mint például akkor, amikor bagóért szórják a lakásokat a Fidesz-KDNP képviselőinek, a 2010 óta Pintér Sándor alá tartozó rendőrség mindig kész megmagyarázni, hogy nem is történt semmi.

Jegybank, Eximbank

Képtalálat a következőre: „matolcsy orbán”

A jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank független a kormánytól. Ehhez képest a rendszeresen Habony Árpáddal és Polt Péterrelkonzultáló Matolcsy György vezetése alatt az MNB hatalmas mennyiségű közvagyont játszott át Orbán- és Matolcsy-körüli figuráknak, sokszor jogsértően. Legújabban pedig, miután a Magyar Idők szólt, hogy ideológiailag nem megfelelő egy művészeti alapítvány, az MNB azonnal ugrott, és vizsgálatot indított ellene.

Média

Képtalálat a következőre: „Orbán média”

Orbán körei milliárdokból vettek maguknak tévéket, rádiókat, lapokat, bezárták a legnagyobb napilapotrasszista pártlappá változtatták az egyik legnagyobb online újságot, még a kicsit is kritikus jobboldali lapokat is ellehetetlenítették, megszerezték a teljes vidéki laphálózatot, többek között reklámadóval zsarolták a kritikus tévéket, visszazsarolták az eleve közpénzekből felpumpált Simicska-médiabirodalmat, és a kormánypárti médiába megállás nélkül öntik az állami milliárdokat.

központi vezérlésű, újságírásnak álcázott, valójában szándékosan a nyilvánosságot romboló, kártékony és hazug pártpropagandát terjesztő kommunikációs gépezet évek óta Umberto Eco definíciója szerint fasisztának tekinthető kampányt folytat. A rendszer egyre tökéletesedik, a sajtónak a hatalomtól független része pedig zsugorodik. A nyilvánosság is egyre kevesebb adathoz férhet hozzá, egyre nehezebben.

„Szakértők”

Nemcsak az objektív hírszolgáltatást játssza el a közmédia és csatolmányai, hanem a párbeszédet vagy akár a vitát is elbábozza azáltal, hogy szakértőnek nevezett politikai aktivistákat hívnak a műsoraikba. Ilyenek az álintézetek nevében nyilatkozó áltudósok vagy a Fidesz csatolt szervezeteihez köthető, a központi üzeneteket sulykoló „elemzők”, illetve az orosz propagandát felmondó, lendületesen összefüggéstelenül beszélőbiztonságpolitikai szakértők, akiket országszerte mindenhova el is vittek a helyi Fidesz-szimpatizánsokat hergelni.

Civil szervezetek

Képtalálat a következőre: „cöf”

A kormány Orbán utasítására hadjáratot indított a kormánytól független civil szervezetek ellen, a „szakértőkhöz” hasonlóan a kormánypárti, közpénzből vagy fideszes pénzekből kitartott „civil szervezetek” vezetőit kezdték el mutogatni a médiagépezetben, hogy mindenhol elmondják, a kormánynak van igaza, aki velük nem ért egyet, az téved vagy rossz ember.

Szinte csak olyan nem kormányzati szervezetek kapnak több állami támogatást, amik a kormánypártokhoz kötődnek. A civil társadalom elleni háború orosz és izraeli mintára zajlik, de Törökországban is van hagyománya.

Közegészségügy

Képtalálat a következőre: „Közegészségügy”

 

Itt nem egy demokratikus intézmény kiüresedéséről beszélünk, hanem egy, a felvilágosodásnak köszönhető intézményről, ami már évtizedek óta hanyatlik. De nemhogy nincs komoly politikai akarat arra, hogy bármit kezdjenek a területtel, hanem minden eddiginél nagyobb a gond a szektorban. (Hacsak azt nem vesszük, hogy az ÁSZ elnöke arról beszélt, az elmúlt években átvilágított kórházak gazdálkodását több eseteben botrányosnak, anarchikusnak találták, korrupció és lopás folyik, és kancelláriarendszert vezetnének be.)

Magyarországon a 75 év alatti magyarok 41 százaléka úgy halt meg 2015-ben, hogy az orvostudomány és -technológia szerint megmenthetőek lettek volna, ráadásul Európában nálunk van messze a legtöbb nagy comb- és lábszáramputáció, és az ilyen beavatkozások után itthon minden 5. beteg meg is hal a kórházban, amivel szintén listavezetők vagyunk. Eközben sok a betöltetlen háziorvosi állás, a meglévők egy része nem tud nyugdíjba menni, nehogy ellátás nélkül maradjanak a betegek.

Versenysport

Képtalálat a következőre: „Orbán stadionok”

A magyar versenyspor sokmilliárdos biznisz, ahol az összes érdek-képviseleti szerv élére fideszes politikusokat vagy Orbán-közeli milliárdosokat ültettek. A közpénznek számító, mégis eltitkolt tao-támogatásoknak is köszönhetően minden eddiginél több pénz ömlik ide, méghozzá bevallottan politikai alapon. Ez látszik is olyankor, amikor a Békemenetre a Puskás Akadémia buszaival szállították a vidéki fideszeseket.

Az illiberális sportpolitika leglátványosabb példája a magyar futball: a magas fizetések ellenére nemzetközi mezőnyben sehol sem vagyunk, a klubcsapatok szakértelem nélkül csak imitálják a profi focit, és az ország, ami egykor Puskás Öcsit és Albert Flóriánt adta a világnak, ma Andorrátólés Luxemburgtól is retteghet.

Komplett gazdasági szektorok

2010 utáni korszak sok elemzőt meglepett abból a szempontból is, hogy Orbánék korábban elképzelhetetlennek tűnő gazdasági átalakításokat tudtak végrehajtani úgy, hogy azokba politikailag nem buktak bele. Ilyen volt például a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása vagy komplett szektorok lenyúlása.

Bár a piac jelentős része még mindig szabad, egyre nagyobb része már egyáltalán nem piaci alapon működik. 2018-ra kevesen gondolják komolyan, hogy a magyar gazdaságtörténet leggyorsabb meggazdagodását produkáló Mészáros Lőrinc tényleg az ország egyik leggazdagabb embere, tekintve, hogy a tőzsdén bejegyzett cégei olyankor kezdenek el szárnyalni, amikor nagyot győz a Fidesz a választáson. Közben a fideszes gazdasági elitet nyakló nélkül hitelezi a magyar bankrendszer, amibe a magyar állam és az Orbán-körüli vállalkozók is bevásárolták magukat.

Versenyhivatal, Médiahatóság, Állami Számvevőszék

Képtalálat a következőre: „Andy Vajna Orbán Viktor”

 

A fent említett hatalmas átalakulások nem mehettek volna végbe, ha az olyan szervezetek, mint a Gazdasági Versenyhivatal a birtokában lévő hatalommal élt volna, és megakadályozza, hogy egyetlen központi erő vegye át az irányítást annyi területen. Például ahogy a GVH nem látott problémát Simicska meggazdagodásával kapcsolatban, úgy arra is rábólintott, hogy Nyerges Zsolt átvegye a bizniszt.

Orbán környezete az elmúlt években szintén nem tudta volna felvásárolni a médiapiac legfontosabb állásait, ha nem segít benne a Médiahatóság, ami 2010 óta mindent megtett, hogy fel tudják építeni a Simicska-médiát, majd az összeveszés után ugyanígy segített azt lebontani. A piaci fúziók feltételeinek megszabásával az elvileg a tisztaság felett őrködő hatóság és a hatalom úgy alakította át az erőviszonyokat, ahogy akarta. A Fidesz-kormány által kialakított hatóság valódi értelme: érvényesíteni Orbán hatalmi érdekeit a médiában.

Az Állami Számvevőszékről pedig a 2018-as választás előtt vált világossá, hogy az ellenzéki pártok megrendszabályozására szolgál: a volt fideszes képviselő, Domokos László elnök vezetésével minden párt gazdálkodását szabálytalannak tartotta, kivéve a Fidesz-KDNP-ét, pedig az már 2010-ben sokkal kevesebb pénzért kapta a plakáthelyeket Simicskától, mint idén a Jobbik.

 

Önkormányzatiság

Képtalálat a következőre: „vígszinház”Attól még, hogy egyre több hatáskörtől fosztják meg az önkormányzatokat, a központi hatalom továbbra is nagy erőket vet be, hogy még az időközi önkormányzati választásokon is az általa ellenőrzött emberek kerüljenek a polgármesteri székbe. Legutóbb Balmazújvároson értek el rekordot, ahol egy felolvasó/szavaló „független” jelöltet indított a Fidesz, és – talán részben a teljes hiteltelenség miatt – veszített.

Forrás: 44.hu

Mi atyánk aki a mennyekben vagy vess már véget ennek a nemzeti keresztény rablásnak!

“Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.

 Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?

 Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem.

 Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, a rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt.

 Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik.

 Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.

Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.

 Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát?

 És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!”

MÁTÉ EVANGÉLIUMA 7: 15-20

Képtalálat a következőre: „Orbán Viktor az isten”

 

Az állam az elmúlt nyolc évben 34 ingatlan tulajdonjogát adta át teljesen ingyen valamelyik vallási közösségnek – derült ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) lapunk közérdekű adatigénylésére küldött adataiból. Az épületek összesen több mint 13,2 milliárd forintot érnek. A legértékesebb mind közül a 3,42 milliárd forintra becsült, volt BÁV-székházként is ismert 4590 négyzetméteres budapesti épület, amelyet az állam nem sokkal az átadás előtt vásárolt meg és újított fel. Ezt az ingatlant a Református Egyház kapta meg, csakúgy mint azt az 1,46 milliárd forintot érő VIII. kerületi (Károlyi-Csekonics-palotaegyüttesként is ismert) épületet, amely összesen csaknem háromezer négyzetméteres. Várhatóan mindkettőt a Károli Gáspár Református Egyetem használhatja majd. Az ingatlanok ingyenes átjátszását lehetővé tevő törvény szerint a tulajdonjog átadásához csak egy kormányhatározatra van szükség, így a kabinet saját hatáskörben dönthet az egyházaknak juttatott „ajándékokról”. Az átruházáskor ugyanakkor azt is rögzíteni kell, hogy az egyházak milyen célra kapják az épületeket. Leggyakrabban a hitéleti és oktatási célokat jelölnek meg, ám például a Szeged-Csanádi Egyházmegye három ingatlant is kapott – összesen csaknem 240 millió forint értékben – „labdarúgás-utánpótlás nevelési és oktatási sportfejlesztési” céllal.
Az MNV által kiadott dokumentumokból az is kiderült, hogy a Szent Mór Bencés Perjelség is jól járt, megkapták ugyanis a 2,12 milliárd forintot érő győri Lloyd-palotát, amelyben oktatási munkákat végezhetnek. – Pedig semmi sem indokolja, hogy a használati jogon kívül a tulajdonjog is az egyházhoz kerüljön, az érintett ingatlan ugyanis soha sem volt egyházi kézben – kommentálta a választások előtt három nappal megkötött szerződést Neupor Zsolt, a Demokratikus Koalíció helyi politikusa. Szerinte azért is aggályos az ingyenes átadás, mert a Győrben korábban az volt a gyakorlat, hogy az egyház saját pénzből fejlesztett, nem pedig állami átruházásokkal. Példaként említette a Rejtő textilipari szakképző iskola épületét, amelyet a katolikus egyházmegye és az orsolyita rend 434 millió forintért vásárolt meg még a 2000-es évek elején a győri önkormányzattól.

Orbán Viktor gyülekezete sem panaszkodhat, a Felhő utca 10. szám alatt álló templom köré ugyanis református központot építenek, ehhez pedig szükség volt a Felhő utca 6. és 8. szám alatti telkekre is. Ezeket december közepén csaknem 650 millió forintért vásárolta meg az állam, majd ingyenesen továbbadta a gyülekezetnek. Egy tavaly nyári kormányrendeletben ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Református Központtal kapcsolatos hatósági ügyeket. Az MNV-től kapott adatokban egyébként csak a korábban állami kézben lévő ingatlanok szerepelnek, az eredetileg önkormányzati tulajdonúak nem. Ez ugyanakkor szintén jelentős támogatást jelent: tavaly például – amikor még parlamenti döntés kellett az átruházáshoz – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez került egy miskolci ingatlan, a Don Bosco Szalézi Társaságához egy újpesti épület, az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez két esztergomi épület, míg az egri főegyházmegyéhez egy egri pincerendszer. Mint ahogy lapunk arról korábban beszámolt, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi exarchátusa is értékes ingatlannal gazdagodott, a felekezet ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeum mellett, az Ötpacsirta és Múzeum utca sarkán lévő palotát kapta meg. Akkor több ellenzéki képviselő is szót emelt amiatt, hogy álláspontjuk szerint az egyházak „esetlegesen és átláthatatlan módon, a kormány kénye-kedve szerint hozott döntések alapján jutnak ingyenes állami ingatlanokhoz”. Az ingatlan-átruházási rendszer pikantériája, hogy az állam – a Horn-kormány intézkedése alapján – 1998 óra fizet úgynevezett ingatlanjáradékot az egyházaknak azok után az épületek után, amelyek tulajdonjogára a felekezetek nem tartottak igényt a rendszerváltás utáni kártalanítás során. Ezzel az állam rövidtávon igen sokat spórolt, ám húszéves távlatban már rosszul járt. Akkoriban azért érte meg, mert ha például egy oktatási intézményt kellett volna visszaadni valamelyik felekezetnek, akkor az iskola új helyéről is gondoskodni kellett volna. Ennél olcsóbb megoldás volt, ha az állam járadékot fizet a vissza nem adott ingatlanok után. Ennek a járadéknak az összege azonban igen gyors ütemben növekszik, míg 1998-ban 3,2 milliárd forintot fordítottak erre a célra, addig idén már 18,3 milliárd forintot, jövőre pedig várhatóan 18,7 milliárd forintot. Az ezen a címen kifizetett összeg – korábbi számításaink alapján – a 200 milliárd forintot is túllépte. A törvény egyébként december óta azt is lehetővé teszi, hogy az egyházak igényeljenek bizonyos ingatlanokat ingyenes átadásra. Az MNV tájékoztatása szerint egy ingatlan sorsa jelenleg is elbírálás alatt áll.

A győri Lloyd-palota

Öt legértékesebb átadott ingatlan

Magyar Református Egyház – Budapest, Kinizsi utca 12., volt BÁV-székház – 3,426 MRD forint
Szent Mór Bencés Perjelség – Győr, Széchenyitér 7. Lloyd-palota – 2,122 MRD forint
Magyar Református Egyház – Budapest, Reviczky utca 6. és Múzeum utca 17. Károlyi-Csekonics-palotaegyüttes – 1,462 MRD forint
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége – Budapest, Dohány utca 2. – 1,287 MRD forint
Magyarországi Református Egyház – Budapest, Felhő utca 6. és 8., az Orbán Viktor gyülekezetének átadott telkek – 647 millió forint

Forrás: Népszava