A devizakárosultak nem a nemzet részei? …

ali_baba.jpg

 

Rablók Tisztelt Minisztere!

Jóérzésem ellenére címeztem így a levelem.

Nem szeretek senkit címkézni, főleg nem a feltűnési vágyból.

Egyszerűen évek alatt küldött korábbi leveleimre nem kaptam Öntől választ.

Némelyik levelemre kaptam olyan választ munkatársaitól, alkalmazottaitól, amelyeket olvasva kétségeim támadtak, hogy felkészületlenül is miként lehet ilyen levelet írni. Levélsablonokból össze ollózott értelmetlenségek sora. Ilyen válaszok érdekében soha nem írtam volna levelet sem Önnek sem másnak.

Kértem lehetőséget konzultációra, nem kaptam meg sem Öntől sem felkészült munkatársaitól. Azaz valami igen magas ingerküszöböt tornyoztak lassan egy évtizede a laikus de talán nem érdektelen észrevételekkel szemben.

Természetesen ha megint a hivatkozott alkalmazottak válaszolják meg levelem, akkor nem értem el semmit. Tehát nem mint magánembert, hanem mint olyan közszereplőt, meghatározó felelősséggel rendelkező minisztert kívánom megszólítani, akinek érzésem szerint nemcsak feladata a devizahitelek sorsának normális irányba fordítása, hanem még azt hiszem erre lehetősége is van.

Tehát a mostani tényekből kiindulva Ön, mint a pénzügyi eszközökkel rendszeresített rablások minisztere, kérjük mérsékelje alárendeltjei de legalábbis szakmai felügyelete tartozók garázdálkodását.

Elvileg nekünk az szolgálná megelégedettségünket, ha a martalócok mint annak idején Rózsa Sándor és más betyárok számos embere hétköznapi tevékenységből való életre térne át.

Antall József híres önvallomása volt, hogy tetszettek volna forradalmat csinálni.

Azért érdekes és aktuális ez a megjegyzés, mert Antall József a választási ígéretei között éppen a rendrakást ígérte meg – szavazzatok rám alapon.

Most hasonló a helyzet. Magukra szavazott az ország, gondolom nem fogják megint a szemünkbe vágni, hogy szavazástól semmit ne reméljünk, az egy játék, aki sorsán akar változtatni, annak tetszen más útra térni.

Amint korábban kivonták a forgalomból a bankok oklistáit, lévén hogy azok alapvető csalási eszközként szolgáltak, hiszen alapvetően az ügyfelek oldalán szóba hozható vismajor okokat a bankok oldalán hoztak fel, úgy most is lépni kellene, de nem a helyzet további súlyosbításával a kölcsöntőke árfolyamindexálásának mintájára, ezúttal mintegy hiénák elé dobva a megviselt károsultakat meglehetősen nagy számban.

Arra vonatkoztak korábban a bankok értelmezésében az oklisták, hogy milyen külső okok fennállása esetén változtathatják meg a bankok egyoldalúan a szerződéseket az ügyfelek hátrányára. Például ha emelkedik a munkanélküliség. Holott nyilvánvaló volt mindenki számára, aki belegondol, hogy a munkanélküliség felfutása társadalmi méretekben olyan külső ok, ami miatt a vismajor és a szociális mérlegelés logikája szerint éppen az ügyfeleknek kellene megadni az egyoldalú szerződésmódosítás jogát a bankokkal szemben. Még akkor is, ha betétesek lettek volna a kölcsönügylet túlsó végén, akiknek a magántulajdonát közvetíti a kereskedelmi bank. De ilyesmiről, mint az ma már egyre szélesebb körben ismert, betétről a valóságban szó sem volt, csak a banki hivatkozásokban.

A betétesekre sűrűn hivatkozó banki oklistákat tisztességtelennek minősítve 2014-ben megszűnt, eltűnt, felszívódott az oklistákra hivatkozás. Meg lehetne lépni a következő lépést is, tisztességtelennek minősítve a kölcsöntőke árfolyamindexálását – amit ugyancsak a 2014-es választások előtt a ma is kormányon levő politikusok legjelentősebbjei még elfogadhatatlannak mondottak (Orbán Viktor, Rogán Antal, Kósa Lajos és mások). Ha elkopott a tisztességtelenség mint jelző, akkor találjanak mást, de az indexálást vezessék ki ugyanúgy visszamenőleg, mint az oklistákat.

És egyúttal előzzék meg az újabb bajt, az újabb képtelenséget, a követeléskezelőknek való átpasszolást. Ugyanis erre nincsen joguk a bankoknak.

Ugyanis erre nincsen joga jogszabályt alkotni sem a magyar országgyűlésnek sem semmilyen más hatalomnak, amely hatással lehet a magyar országgyűlésre. Természetjogi kérdés, hogy a pénzteremtő hitelben mi történik, és hogy a pénzt nem a bank közvetíti betétestől. Természetjogi leginkább az a kérdés, hogy nem is a bank teremti a pénz a hitelügyletben hogy aztán kegyben részesítse az ügyfelét. … Sajnos ilyen mérlegelésre a jelek szerint Önök felkészületlenek nem hajlandók. Csak reménykedni tudok, hátha eljön az idő, hogy mégis lehet ilyesmiről is beszélni. De térjünk vissza a jelenlegi ismeretek világába. Mi a baj a követeléskezelőkkel?

A bankok 5-50% közötti áron adják át követeléskezelőknek a bedőlt hiteleket anélkül, hogy korábbi fenyegetődzésüknek megfelelően bedőlnének. Csupán a hitelműveletben teremtett pénz extraprofitjának egy részéről mondanak le portfóliótisztítás jelszóval. Tehát a következő csavarként, az oklista majd az árfolyamindexálás után átpasszolják a megszorított ügyfeleket a követeléskezelőknek, hogy piszkos munkát ők végezzék el.

Miért nem lehet a banki hitel-portfólió tisztítást az ügyfelek tönkretétele nélkül elvégezni? Mert a tét az ingatlanállomány, ami a követeléskezelőkhöz kerülhet? Csakhogy ez nem a prudens banki működés jellemzője. Ez az álbanki rablás jellemzője.

Miért nem lehet valódi banki szolgáltatást nyújtó valódi bankokat létrehozni? Miért nem lehet a rablóbankokat és társaikat kivonni a magyar gazdasági rendszerből?

Biztos volt Antall Józsefnek számos jó cselekménye. Az idézett kijelentése talán szándékától függetlenül elképesztő aljasságként hangzott (tetszettek volna nem rám szavazni ….?!).

Természetesen hogy mi van a színfalak mögött, a laikus emberek számára mindig el van takarva.

Tehát most sem tudjuk, hogy egészen pontosan mi van a színfalak mögött.

Ami a színfalak előtt jelenik meg a laikus devizahitel károsultak számára, az viszont egy újabb elképesztő aljasságnak tűnik – amihez feltételezem Önök nem szándékosan kívánnak ragaszkodni, a nevüket adni.

Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács, amint neves költőnk is megénekelte volt.

De tiszteletteljes kéréssel: szükségtelenül ne forgácsoljanak minket.

A modern pénzrendszerben számos ok miatt nemhogy szükségtelen a devizahitel kártétel számos eddigi és most készülődő újabb kártétele, hanem kizárja a modern értelemben vett valós pénzügyi működést!

Ugyanis egyrészt a devizahitelek devizában való nyilvántartása pénzügyi, könyvelési képtelenség. Miért nem rozsdás kipuffogó dobokban tartják nyilván? A nyilvántartási művelet nem piaci művelet, tehát nem lehet hatással a kölcsön tőkeértékére.

Olybá tűnik lassan, mint az életerős magyarországi gazdaság, a hatékonyan gazdálkodó lakosság érdekében maguk egyszerűen le akarnák cserélni a lakosság egy részét – annak ingatlanjait a követeléskezelők profitjába csorgatva. Tényleg? Vagy mégsem? Mert ha nem akkor miért nem állnak szóba az érdekvédőkkel? Ha nem, akkor miért alakult ki valóságos iparág az oklistával, árfolyamindexálással és egyéb megoldásokkal bedöntött hitelek ingatlan fedezetének elorzására?

Tisztességes és reményteljes körülmények közt nem az ömlene a sajtóból, hogy modern gazdaságban bérlakásban lakna a többség (mintha a bérlakásállomány aránya lenne a modernség mértéke), de ahhoz előbb el kell venni a lakástulajdont a többségtől – hanem az állami gazdaságpolitika, társadalompolitika minden lehető eszközzel védené a végső egzisztenciális alapokat, így például lakhatást a saját fedél alatt (mert ott kevésbé kiszolgáltatott a munkanélküliséggel vagy egyéb külső nehézséggel küzdő emberek élete). Most úgy néz ki, hogy akár menjen világgá a saját lakásának tulajdonosa, csak bármi áron növekedjen a lakást bérbe adók lakásállománya. Lehet, hogy nem ez a valódi helyzet, de még a sajtóban megjelent elemzések mozaikjából is ez adódik.

Sem a migránsokkal megoldott lakosságcsere sem a banki kartellel levezényelt lakosságcsere nem volt a szavazók követelése a választásokon.

Ha pedig eltekintünk az úgymond lakáspolitikától, és szűken a devizahitelek pénztechnikai ügyeit vesszük szemügyre, a vismajor és szociális szempontokra a pénzrendszer számos módszert alakított már ki, amelyekkel megkímélhetők az akár saját hibájukból bajba jutottak is az egzisztenciális ellehetetlenüléstől (biztosítások, átalakítások, a banki könyvelésben beállított lehetőségek stb). Csakhogy itt jogszabályokkal, igazságügyi intézményekkel együttműködésben banki módszerekkel folyó ellehetetlenítés folyik. Erre nem lehettek felkészülve az ügyfelek. Tehát alapvetően a komplett pénzrendszer felelőssége az előállt helyzet, amit követeléskezelők közbeiktatásával, végrehajtással csak súlyosbítani lehet. Ezek a súlyosbító műveletek a valódi banki szolgáltatások reményét egyre inkább elhalványítják, nem beszélve az állami működésben való bizalomról.

Sokáig értetlenül figyeltem, hogy a rendszerváltás után az úgymond jobboldali pártok a balliberális oldal kezében hagyták a sajtót. De mintha most túlfordult volna a helyzet. Amit most jobboldali sajtónak neveznek, az már nem más, mint amit a rendszerváltás előtt és után megtapasztalhattunk balos jelképek alatt. Mert minek nevezhető az a hecckampány, amit most a devizahitelesek ellen folytatnak az egyébként a választást megnyerhetővé tevő honlapok, írott újságok, tv és rádió? A devizakárosultak nem a nemzet részei? A nemzet határa ott húzódik, hogy ki vesztett rajta a devizahiteleken ügyfélként, fogyasztóként? Ilyen állapotot senki nem kért, nem erre szavaztak nagy többséggel a fülkeforradalmárok hívei a szavazófülke magányában. Mintha a kormányzati sajtó az ellenzékre tolná rá a devizahiteles károsultak ügyét, hogy a kettőt összeházasítva léphessen fel politikai ellenzékével szemben is meg a károsultakkal szemben is. Kormánypárti újságírók megnyilatkozásaiból legalábbis ez tűnik ki.

De ez egy további ügy. Alapvetően maguknál a kormányrúd, tehát ne ránk mutogassanak, hogy tetszettünk volna más kormányt választani, hanem tessenek megállítani banki rablók összjátékát a követeléskezelőkkel.

Ha megnyugtató választ tudnak adni, annak örülnék, de legjobban annak, ha valami alapvető változás kezdődnek a józanság és tisztesség irányában …. mert nagyon sokan ebben az országban szeretnénk talpra állani, amit igen megnehezít az a közhangulat bankok (és egyébként más erőfölényben lévő gazdasági szereplők) részéről, hogy itt útonállóként csak bátornak kell lenni, mert nincs jogbiztonsági kontroll a visszaélésekkel szemben, tehát nyitott a pálya a rablók előtt.

tisztelettel

Fáy Árpád

laikus devizahitel károsult

 

Miért van alkotmányos válság?

Képtalálat a következőre: „alkotmányos válság”

A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb pontokra összpontosítva.

A Magyar Köztársaság a törvényes magyar állam

1. Létre akarnak hozni egy új államot a „Magyarország Alaptörvénye” nevű dokumentummal
„Magyarország” fedőnévvel.
2. Belefoglalják az Alaptörvénybe, hogy jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulatot
hajtanak végre (Magyar Közlöny, 2011. évi 166. szám), tehát deklarálják, hogy ez az új állam nem
jogfolytonos a Magyar Köztársasággal (nem jogutódja!), és nem deklarálnak jogfolytonosságot
egyetlen korábbi magyar állammal sem (nem magyar, tehát idegen állam!).
3. A 2. pontból az következik, hogy ez az új, „Magyarország” fedőnevű állam nem jogutódja a
Magyar Köztársaságnak, ezért azt nem szüntetheti meg, területét és állampolgárait, és semmilyen
javait nem „örökölheti”, nem tekintheti sajátjának. Vagyis a törvényes magyar állam továbbra is a
Magyar Köztársaság, megőrizve területét, állampolgárait, és mindent, ami korábban is hozzá
tartozott.
4. Gondolkodjunk! Ha az új állam nem jogutód, akkor hogyan lehetne ez az új, nem jogutód állam
tagja az ENSZ-nek, az Európai Uniónak, a NATO-nak és minden más szervezetnek?
Természetesen ezeknek továbbra is a Magyar Köztársaság a tagja.
5. Mivel a 3. alapján az új állam, lévén nem jogutód, a Magyar Köztársaság választott testületeit
sem „örökölheti”, azok nem lehetnek ennek az új államnak a megfelelő testületei, ezért ebben az új
államban 2012. január 1-én nincs semmilyen választott testület.
6. Gondolkodjunk! Ki választott ebben az új államban 2012-ben országgyűlést, kormányt,
köztársasági elnököt, alkotmánybíróságot, és így tovább? Senki!
7. Mi jogon tekinti magát a Magyar Köztársaság országgyűlése 2012. január 1-jén ennek az új
államnak az országgyűlésének, amikor a képviselőket a Magyar Köztársaság országgyűlésébe
választották meg, míg ebben az új államban nem választotta meg senki?
8. Mi jogon tekinti magát a Magyar Köztársaság Kormánya 2012. január 1-jén ennek az új
államnak a kormányának, amikor a tagjait a Magyar Köztársaság Kormányába választották meg,
míg ebben az új államban nem választotta meg senki?
9. Mi jogon tekinti magát a Magyar Köztársaság köztársasági elnöke 2012. január 1-jén ennek az új
államnak a köztársasági elnökének, amikor őt a Magyar Köztársaság köztársasági elnökének
választották meg, míg ebben az új államban nem választotta meg senki?
10. Ugyanez vonatkozik minden más választott tisztségre, a polgármesterig, és az önkormányzati
képviselőkig bezárólag, és ugyanez vonatkozik minden hivatalra is!
11. Tehát kijelenthető, hogy ebben az új, „Magyarország” fedőnéven létrehozott idegen államban
nincs legitim és legális jogalkotó, és terület és állampolgár hiányában semmilyen jogszabálynak
1/4
nincs hatálya, vagyis ebben az államban nincs létező jogszabály. Ennek megfelelően az Alaptörvény,
bár ennek az államnak az alapító okirata, terület hiányában ugyancsak nincs hatályban, tehát mint
jogszabály nem is létezik.
12 Az előbbiek alapján kijelenthető, hogy ebben az új államban és/vagy annak nevében senki sem
gyakorolhat törvényesen közhatalmat.
13. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy ha egy új államnak nincs területe (lásd 3. pont), akkor az az
új állam létre sem jött, vagyis ez a „Magyarország” fedőnévvel, „trójai faló” módszerrel, az
Alkotmány elleni puccsal létrehozni szándékozott idegen magánállam nem is létezik.
14. Ha egy (nem is létező) idegen államot ennek ellenére fizikailag működtetnek egy szuverén
állam intézményrendszerét használva, akkor ennek a közjogi minősítése idegen megszállás.
15. Mivel ez a megszálló szervezet lakosságcserét és népirtást hajt végre, a minősítése megszálló
terrorszervezet, ugyanolyan, mint az Iszlám Állam, csak a módszerek mások a népirtásra!
Az eddigiek feltételezték, hogy az Alaptörvény érvényes, csak a vele létrehozni kívánt állam nem
jött létre, annak a fentiekben leírt minden következményével együtt. De nézzük érvényes-e! A
válasz: nem érvényes.
Miért érvénytelen az Alaptörvény?
A felsorolt okok mindegyike önállóan is elegendő az Alaptörvény közjogi érvénytelenségének
megállapításához, de az Alaptörvény esetében valamennyi ok egyszerre fennáll, vagyis az
érvényesség bizonyításához minden egyes érvénytelenségi okot kivétel nélkül cáfolni kell.
1. Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikke értelmében a
dokumentumot aláíró államokban minden népnek joga van az önrendelkezésre, amelynek
keretében szabadon meghatározhatja a társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedését. Mivel
ezek meghatározása alkotmányozási feladat, így ezt a dokumentumot aláíró államokban az
alkotmányozó hatalom a nép. Az aláíró államokat a dokumentum kötelezi, hogy ezt a jogrendjükbe
integrálják, így került be 1989-ben az ideiglenes Alkotmányba. Tehát a nemzetközi jog alapján a nép
az alkotmányozó hatalom, vagyis a nép kihagyásával alkotott alkotmány (vagy alaptörvény)
érvénytelen (JA 1.1 – 2. oldal).

3.2. Az Alaptörvényben az azt elfogadó országgyűlés még az elfogadása előtt saját magát jogalap
nélkül működő, jogi felhatalmazással nem rendelkező testületnek nyilvánítja azzal, hogy
érvénytelennek nyilvánítja azt a jogszabályt (1949. évi XX. törvényt), amely a működésük jogalapját
képezi. Tehát az országgyűlésnek ezen a ponton azonnal fel kellett volna oszlatnia saját magát, és
kinyilvánítani minden általa alkotott jogi dokumentum semmisségét (JA 2.4 – 8. oldal).
3.3. Az Alaptörvény érvénytelennek nyilvánítja saját magát azzal, hogy érvénytelennek
nyilvánítja azt a jogszabályt (1949. évi XX. törvény), amelynek paragrafusára (19. § (3) a) hivatkozik,
hogy elfogadták. Érvénytelen jogra nem alapítható érvényes jog, mint tudjuk (JA 2.4 – 8. oldal).
3.4. Az Alaptörvény magát szerződésnek nevezi, mégpedig a múlt, a jelen, és a jövő magyarjai
között („Nemzeti Hitvallás”). Az Alaptörvény szövege hangsúlyozza, a tartalmát a Nemzeti
Hitvallással együttesen kell értelmezni, tehát nem minősíthető csak ünnepélyes bevezetőnek,
hanem a létrehozandó jogszabály szerves részének kell tekinteni!
Ennek értelmében az Alaptörvény, mint szerződés érvénytelen, mivel nem meghatározható a
szerződő felek köre, a szerződő felek nem fejezték ki kölcsönös és egybehangzó akaratukat, ami a
szerződés érvényességének alapfeltétele. Annyira nem, hogy nem is tudtak róla, hogy az ő
nevükben szerződést kötöttek sutyiban 2011. december 30-án, amikor már senkinek nem volt
lehetősége még tiltakozni sem. Tehát az Alaptörvény, mint szerződés is érvénytelen, ezért semmis,
az eredeti állapotot vissza kell állítani (JA 2.5 – 9. oldal)!
3.5. De ha mindezek az érvénytelenségi okok nem állnának fenn, akkor még érvénytelen lenne
azért is, mert a szövegben akkor hajtottak végre lényeges változtatás, amikor erre már nem volt
törvényes lehetőség (JA 2.2.2.1 – 7. oldal).
3.6. Alkotmányellenesség: az ideiglenes Alkotmány egyben alaptörvény is, vagyis az Alaptörvény
alaptörvényként alkotmányellenes (JA 2.3 – 7. oldal).
Az érvénytelenség következményei – miért van alkotmányos válság?
1. A törvényes magyar állam a Magyar Köztársaság, a hatályos jogrend pedig a 2011. december
31-én hatályos jogszabályok összessége az érvénytelen Alaptörvény, és más érvénytelen jogi
dokumentumokra való hivatkozás nélkül.
2. Alkotmányos válság van, mert az állami gépezet (hivatalok, rendőrség) a hatályos jogszabályok
(alkotmányos rend) helyett a megszálló szervezet rendelkezéseit kényszeríti ránk. Ez azért van, mert
a hatóságok a megszállók által bitorolt Magyar Közlönyben megjelenő rendelkezéseket a magyar
állam jogszabályainak hiszik, és eszerint működnek, és ennek betartását kényszerítik ki.
3. Azoknak az állami szerveknek, akiknek az Alkotmány alkotmányvédelmi kötelességet ír elő
(ügyészségek, bíróságok, rendőrség), kötelesek értelmezni a közjogi helyzetet, és a fenti
hatályossági és érvényességi kérdéseket.
3/4
Ennek keretében tudniuk kell, hogy a Magyar Közlöny már nem a magyar állam hivatalos lapjaként
jelenik meg, hanem egy államnak nem minősülő magánszervezet „hivatalos” lapjaként (2012.
január 1. előtt „a Magyar Köztársaság hivatalos lapja”, míg utána „Magyarország hivatalos lapja”).
Tehát ránézésre is látszik, hogy a rendelkezések nincsenek kihirdetve a magyar államban, ennek
megfelelően még látszólag sincsenek hatályban.
4. Megállapítható, hogy minden állami hivatal, amely a magyar államban létezett, jelenleg nem a
magyar állam hivatalaként, hanem a megszálló magánszervezet végrehajtó szerveként
törvénytelenül működik, törvénytelenül gyakorol közhatalmat, joghatósága nincs. Minden hivatal,
különösen erre irányuló felszólítás esetén, köteles vizsgálni a joghatóságát a Ket. 22. § alapján, így
bármikor visszaállhatnak a törvényes működésre.
5. Megállapítható, hogy minden olyan szervezet, intézmény, amelyet az érvénytelen, és hatályban
nem is lévő (jogszabályként nem is létező) rendelkezések alapján hoztak létre (pl. Kúria,
Törvényszék, NVSZ, AVH, önkormányzati rendészet, stb) jogilag nem létező szervezetek, semmilyen
működési joguk nincs. Ezek a szervezetek nem tudnak törvényesen működni, fel kell őket oszlatni.
6. A törvényes magyar államban 2012. január 1. után már nem volt választás, a megtartott
választások egy magánszervezet döntéshozó testületét határozták meg, de a jogi helyzet az, hogy
miután levezettem fentebb, hogy a kamu államban nem volt törvényes jogalkotó 2012 után, így a
„választási törvény” a fiktív (nem is létező) államban sem érvényes, tehát a a „választások” még a
fiktív államban sem voltak érvényesek. Mivel azonban az egész úgy ahogy van egy nagy kamu, ez
már mellékes körülménynek számít.
Konklúzió: a magukat köztársasági elnöknek, kormánynak, országgyűlésnek nevező testületek
csupán a megszálló magánszervezet testületei, nem a magyar állam megválasztott testületei.
Orbán ebben a kérdésben nem hazudik, ő sohasem mondja a szervezetét „magyar kormánynak”,
mindig „Magyarország Kormányának”, hiszen ő tudja a legjobban, hogy mi a különbség. A „Nekünk
Magyarország az első” pontosan ugyanazt jelenti, mint „Csak a Fidesz”, csak más fedőnévvel.
A megoldás:
Az alkotmányos válság, vagyis az, hogy a magukat kormánynak, országgyűlésnek hazudó testületek
működése törvénytelen, tálcán kínálja a megoldást. Ugyanis a megoldás nem politikai, hanem
büntetőjogi eszközökkel valósítható meg. Ehhez csak arra van szükség, hogy a nép egy jelentős
része (kb. 1%) kikényszerítse, hogy a rendőrség ismét a törvény oldalára álljon a bűnözők védelme
helyett, és tegye az alkotmányos kötelességét. Ez pedig csak idő kérdése.
Ha ez nem valósul meg, akkor a magyar nép, vagy akár annak bármilyen kis része, törvényes
szabadságharcot kezdhet (Alkotmány 70/H. §) a megszállók, és az őket kiszolgáló intézmények
felszámolására. Ez utóbbi nyilvánvalóan nem lehet senkinek sem érdeke.
JA = Jogi állásfoglalás a „Magyarország Alaptörvénye” nevű dokumentum közjogi érvénytelensége és annak
következményei tárgyában című jogi állásfoglalás (14 oldal)
További információ:
www.alkotmanyos-ellenallas.hu
www.magyar-allam.com

Bende István

“Madarat tolláról embert barátjáról”

 

A képen a következők lehetnek: 1 személy, közeli
Karsay Ferenc

 

“László Tamás barátom nagy megmérettetésre készül: a XV. kerület polgármesteri tisztségéért száll harcba.

Jól tudja, ma annak adnak bizalmat a lakosok, aki képes a biztonságukat garantálni: biztonságot a családoknak, biztonságot a gyereknek az intézményekben, létbiztonságot az időseknek és a rászorulóknak, biztonságot minden kerületinek a köztereken is!
László Tamás polgármestersége idején már bizonyított”

Kapcsolódó kép
2011. jún. 6 Felgyújtotta lakását, majd kiugrott az ablakon

 

A képen a következők lehetnek: 1 személy, szemüveg és közeli
László Tamást Karsay Ferenc jó barátjaként ajánlja

 

Tisztelt Karsay Ferenc úr a XV kerületben jól ismerik az ön barátja  mit és hogyan bizonyított. Olyan mélyen beleégett a lelkünkbe a bizonyítása hogy  nem győztük eloltani. A köztereken a biztonság az ö ideje alatt   ha diplomatikusan fogalmazok, akkor  csak röviden ennyi: Kritikán aluli. Ezt  a saját bőrömön érzem. Hiszen az ön barátja érdekes módon osztogatta vagy segített  egyes embereknek trafikhoz jutni. Ahol én  lakom  ott is üzemel egy  ilyen “nemzeti köpköde”  ahol  nemzeti  ifjak és különféle nemzeti  foci drukkerek vedelnek reggeltől estig.  A NEMZETI DOHÁNYBOLT előtt Fittyet  hányva  és  megfenyegetve azokat a lakkokat, akik esetleg dolgoznak és  nem tartozik családi programként, az életükhöz hogy egész nap vedelnek a „nemzeti köpköde” előtt. Az ön  nagyon jó barátját ez nem érdekelte nem érdekelte az sem ha  a nemzeti tróger banda végett  valaki nem tudta ellátni a munkáját. Hiába tettek bejelentést. Mivel az ön barátja  a jelek szerint  nagy ívben tett arra, hogy  hogy emberek életéről van szó. Egyetlen egyszer sem tett azért semmit sem hogy megvédje a házban lakó  több száz ember életminőségét. Hiszen az ön barátja itt kiskirályként  megmondta  ki vehet levegőt és ki nem.

 László Tamás idejében  embereket politikai indokból is kilakoltattak. Mert hát az önök alaptörvénye erre is feljogosította a László Tamás féléket!

Az ö idejében  olyan hatékonyan segítette az időseket és  a rászorulókat hogy önként léptek ki a a VI. emeleti ablakból a halálba. Több száz  családot tett ki az utcára tekintett nélkül idős embert  gyereket  és betegeket. Mert a nemzeti keresztények ilyenek. Érdekes túlárazásokkal létre hozott  torzók épültek. Az ön kedves  barátjáról illik azt  is tudni, hogy semmit, egy gaz szálat sem tett a kerület érdekében. Annál többet tett  a kerület érdeke ellen. Töménytelen tervezeteket  gyártatott a kerület lakóinak a pénzén, aminek semmi értelme  nem volt. Amivel  a mellét veri az sem az ö érdeme. ugyan is. Hajdu László volt  szocialista országgyűlési képviselő és polgármester még 2007.-n adott be  pályázatot a kerület nevében az EU-s forrásokra, amit 2009.-n Hajdu László meg  is nyert a XV. kerület részére.  Ez a forrás  2010.-n rámaradt  kerületi Fidesz/KDNP-s vezetésre. ebből  verte a mellét az ön kedves  barátja. Magyarul  hazudott. Ami önöknek mesterfokon megy.

A fideszes alpolgármester 14 testületi ülésen nem vett részt, és erre ösztönözte frakciótársait is. Pintér néhány hete is csak annak köszönhetően kerülhette el a felelősségre vonást, hogy Móricz Eszter ismét a Fidesszel szavazott. Móricz nyárig az MSZP helyi képviselője volt, ám a párt kizárta, miután sorozatosan együtt szavazott Fidesszel és kiállt a kvótanépszavazás mellett.

A nyáron a kormánypárti frakció fegyelmi eljárást kezdeményezett Hajdu László, DK-s polgármestere ellen, mert a kerület vezetője nem volt hajlandó óvodafelújításra kifizetni egy általa túlárazottnak tartott közbeszerzést. Ezek után a kormánypártiak igyekeztek akadályozni a képviselő-testület munkáját, s többször is fegyelmi eljárást, hatáskör-megvonást kezdeményeztek ellene.

Néhány hete egy fideszes képviselő távozott a frakcióból, egy másik pedig tartózkodásával ment szembe a pártdiktátummal, azaz a Fidesznek nem maradt többsége Hajdu ellehetetlenítésére. Így már nem tudták megakadályozni azt sem, hogy Hajdu rendet tegyen, s leváltsa Pintért. Kedden új alpolgármesterré választották a szocialista Tóth Imrét, a fideszes Victorné Kovács Juditot, a társadalmi megbízatású alpolgármester, Balázs Zoltán lemondott, a DK-Liberálisok által támogatott független alpolgármester, Németh Angéla a helyén maradt.

(2017.10.03  Népszava)

“Köznevelési intézményben kampányolt egy fideszes jelölt, konkrétabban László Tamás Fidesz–KDNP-s képviselőjelölt narancsot és tollat osztogatott a budapesti 12-es választókerületben egy iskola előtt a diákoknak és szüleiknek.

A kerületi választási bizottság nem találta bizonyítottnak a jogsértést, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) viszont igen. A határozat még nem jogerős.”

 

 

De ahogy a közmondás  tartja! “Madarat tolláról embert barátjáról” 

 

‘kirúgták a Momentum Mozgalom egyik tagját a budatétényi önkormányzattól, mert aláírásokat gyűjtött a NOlimpia-kampányban. Pencz András állítása szerint több mint egy évig végzett háttérmunkát a hivatalban, majd azután bontottak vele szerződést, hogy leadták a kampány során összegyűjtött aláírásokat.

Budafok-Tétény polgármestere, Karsay Ferenc már születése óta ismeri a Momentum aktivistáját, ő hívta meg a “saját csapatába”. A polgármester szerint Pencz András a polgármesteri kabinet részeként politikai munkát végzett, úgy gondolja, ebben jól helytállt. Amikor Pencz bejelentette, hogy részt vesz az aláírásgyűjtésben, Karsay azt állítja, figyelmeztette, hogy ez egy veszélyes lépés.”

“Addig nem volt semmi probléma, amíg nem adtuk le az aláírásokat”

A momentumos aktivista jelezte, hogy már januárban tudni lehetett, hogy a Momentum párttá fog alakulni, Karsay Ferencnek mégis csak akkor jelentett problémát a kérdés, amikor meglátta egy fotón, hogy ő is jelen volt az olimpiaellenes népszavazáshoz összegyűjtött aláírások leadásakor.

 

http://rtl.hu/rtlklub/hirek/megszunt-a-bizalom-kirugtak