SARGENTINI ÜZENT…

Igen ezzel a magyarok nagy többsége azt  mondhatom, hogy ébren van! Csak azt  nem tudom, a Magyarországi kamu ellenzéki pártok miért hallgatnak erről. Persze  tudom én azt, hogy meg akarnak élni valamiből munka nélkül. Mivel Magyarországon utoljára szabad és demokratikus választás 2010.-n történt. 2012. Január. 01.-l.  a Fidesz 2/3 Parlamenti többség segítségével 262  bűntársukkal  megszavazták a saját alkotmányukat, ami nem a  Magyar  nép alkotmánya  csak a Fideszé. Ez által  törték  derékba a magyar jogállamot és demokráciát. Úgy látszik, hogy  csak most  vették  észre azt  hogy a Fidesz a saját  alkotmánya  által rabolja ki az Európai Unió polgárait is!  Hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy észrevegyék az EU-n hogy Magyarországon diktatúra  van?  Hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy észrevegyék azt, hogy ez a fasiszta rendszer   fenyegetést  jelent  minden környező országra? Hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy észrevegyék azt  hogy a Fidesz  jogrendszere az “alaptörvény” nevezetű  öszvértörvény jogalkotásra alkalmatlan. Az Alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas dokumentum, ami azt jelenti, hogy ami benne le van írva, annak joghatása nincs, tehát a „Magyarország” nevű állam nem jött létre! . 1989-ben az országgyűlés, amely akkor a népszuverenitásból eredő összes jogot gyakorta, megalkotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát ideiglenes alkotmányként, amivel minden hatalmat visszaszolgáltatott a magyar népnek, ezzel az alkotmányozás kizárólagos jogát, hogy megalkothassa a saját végleges alkotmányát, amelyet népszavazással kell elfogadni. Szimpla tévedés. Az 1989-as alkotmánymódosítás utáni alkotmány is a parlamentet nevezte meg alkotmányozó szervnek, nem a népet. S nem írt elő kötelező népszavazást sem. Ezért nem szerepel az országgyűlés hatásköreinek felsorolásában (19.§ (3) bek.) új alkotmány vagy alaptörvény megalkotása és elfogadása. Szerepelt benne:

“19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és nép képviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;” Miért „engedte át” az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt? Bragyova András, volt alkotmánybíró: “az Alkotmánybíróság hivatalból nem vizsgálta az Alaptörvény érvényességét, és erre vonatkozó beadvány nem is érkezett”. Hogy érkezett-e vagy sem, azt nem tudhatjuk, hiszen a hivatali gépezet akkor már megszállás alatt volt.

A magyar Alkotmánybíróságnak sose volt feladata az alkotmányozás felülvizsgálata. Mindig csak a hatályos alkotmányszövegnek való megfelelőséget vizsgálta. Az Alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas dokumentum, ami azt jelenti, hogy ami benne le van írva, annak joghatása nincs, tehát a „Magyarország” nevű állam nem jött létre!

Képtalálat a következőre: „Sargentini-jelentés”

Judith Sargentini üzenete:

“Amikor az országok csatlakoznak az Európai Unióhoz, kötelezettséget vállalnak a közös európai értékek iránt.

Így az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása, belelértve a kisebbségek jogait is.

Amikor egy ország semmibe veszi ezeket az értékeket, az uniós alapszerződés hetes cikkelye értelmében lehet válaszlépéseket tenni.

A hetes cikkely alkalmazásához egyértelmű veszélynek kell fennálnia, hogy az adaott tagország megsérti ezeket az európai normákat, értékeket!

A végső szankció egy országgal szemben az Európai Tanácsban való szavazati jogának elvesztése is lehet.

Nagyon óvatosnak kell lennünk ennek az eszköznek az alkalmazásával.

Ez egy mérföldkő lehet egy tagország életében.

Elvenni egy partnerország lehetőségét, hogy kifejezze a nézeteit az Európai Unióban, komoly következményekkel jár.

Ezzel együtt az Európai Uniónak kötelessége, hogy kiálljon mindazoknak a védelmében, akik az EU területén élnek, valamint megvédje az EU polgárainak jogait.

Az elmúlt hónapokban az Európai Parlament képviseletében elemeztem a magyar demokrácia és jogállamiság helyzetét.

Ellátogattam Budapestre és szuámtalan szakértővel beszéltem. Köztük akadémikusokkal, a magyar kormány képviselőivel és helyi szervezetekkel is. Majd Brüsszelben tovább folytattam a kutatásaimat.

Beszéltem az Európai Bizottsággal, újságírókkal, civil szervezetek képviselőivel is.

Mindezt azért, hogy pontos képet kapjak a magyar jogállamiság helyzetének változásairól.

Sajnálatos módon azt kell mondjam, mind a magyar, mind az európai politikusok félelmei igazoltak.

Az európai és a magyar emberek nem bízhatnak abban, hogy a magyar kormány tisztességesen jár el, és egyenlő bánásmódot alkalmaz.

Ez az oka annak, és arra a következtetésre jutottam, hogy nem tehetek mást, mint, hogy kérvényezzem az alapszerződés hetes cikkelyének aktiválását!

Túl vagyunk azon az időn, hogy pusztán csak figyelmeztetéseket küldjünk továbbra is.

Fel kell ébrednie a magyar népnek!

Észrevenni végre a magyar embereknek, hogy jogait a jelenlegi kormány eltapossa!””

Szólj hozzá!