Az Ellenzéki kerekasztal

Képtalálat a következőre: „ellenzéki kerekasztal”

 

A békés és demokratikus átmenet érdekében, a rendszerváltáskor, közös konszenzus alapján az 1949.XX.törvényt ( alkotmányt ) szinte az utolsó betűig módosították,megszületett az 1989-es Ideiglenes Alkotmány, az akkori országgyűlés teljesen JOGosan megszavazta, mivel JOGUK VOLT HOZZÁ. Új alkotmányt is írhattak volna ( hiszen joguk volt ), de az ideiglenes nevet adták neki, a népet hatalmazták fel 2§(2)arra, hogy megalkossa a Magyar Köztársaság Alkotmányát 19§(3), csak is ezt és ezzel a névvel! ( sántítanak azok az ervek, hogy kommunista, sztálinista alkotmány….egyrészt a kommunista es a sztálinista szó nem jogi kifejezés, másrészt az 1949.XX.törvényt JOGosan szinte az utolsó szóig MÓDOSÍTOTTÁK. )
1989.október 23.-án Szűrös Mátyás kihirdette a Magyar Köztársaságot.

Képtalálat a következőre: „1989 Szűrős Mátyás a köztársaság kihirdetése”

2§(2) MINDEN HATALOM A NÉPÉ, mely népszuverenitást választott képviselők útján, VALAMINT ÖNÁLLÓAN GYAKOROLJA.( az alkotmányozó hatalom is )
VISSZAKAPTUK A LEGFONTOSABBAT A NÉPSZUVERENITÁST!

A nép nélkül ( népszavazás ), az OGY képviselőknek NINCS joga az alkotmányt hatályon kívül helyezni és új államot létrehozni!

A POLITIKUSOK hazudtak már akkor is, most is….és elkövették az évezred bűncselekményét, alkotmányellenes puccs, államcsíny.
Tettükre nincs mentség, hazaárulás! ehhez asszisztálnak a jogászok, a média, es a kollaboránsai a rendszernek!

A jog nem szavazás, többség, hit, érzelem kérdése, a JOG AZ JOG, AMI LE VAN ÍRVA, SZÓ SZERINT!

Nem kell ezt elhinned, csak utána kell nézned, es, amit leírva látsz, azt viszont gyakorold!

Mónika Szimuly

Ki zavarta ki az Oroszokat Győri Gábor?

Az egyetlen hiteles ügynöklista Moszkvában van mind a mai napig. A magyar történészek is csak akkor ismerhetik meg a teljes igazságot, ha az orosz fővárosban feloldják a titkosítást.
Ami ezekkel a dokumentumokkal Magyarországon történt, szégyenteljes. Ebbe betettek, ebből kivettek, egy részét pedig megsemmisítették.
Németh Miklós a rendszerváltás hajnalán ezt javasolta:
Vagy semmisítsék meg az egészet, vagy azonnal hozzák nyilvánosságra, vagy az új kormány és parlament döntsön az ügynöklisták sorsáról. Az akkori politikai résztvevők ez utóbbit választották. Az 1990-ben megalakult Országgyűlést alkotó pártok mindegyikében ültek kommunista titkosszolgálati emberek, még az MSZP-ben is. Nagy kár, hogy nem néztünk ezzel szembe.
“89-RE A SZOVJET KIVONULÁS MÁR RÉGEN LE VOLT ZSÍROZVA”
Németh Miklós szerint ugyanis
Miután Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár bejelentette a Brezsnyev-doktrína végét, Magyarországon 1989 márciusában már megállapodtak a pártfőtitkárral a szovjet csapatok és az atomtöltetek kivonásáról, kezet ráztak.
Azt, hogy a határnyitást “az utolsó pillanatig ellenző” Horn Gyula aratta le ennek az egyezségnek a babérjait, a Gorbacsovnak ígért titoktartás és a köztük kialakult bizalmi viszony tiszteletben tartásának volt köszönhető,
Így tehát amikor Orbán Viktor 1989. június 16-án a szovjet csapatok kivonását követelte Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésén, “már régen le volt zsírozva minden”.
Képtalálat a következőre: „Nagy Imre ujratemetése”
Németh Miklós arról is beszélt, hogy a ’80-as évek elején az MSZMP-nek 860 ezer tagja volt, de ebből 150 ezer volt igazi kommunista, a többiek között nagyon sokféle ember volt. Ők aztán később érzésviláguktól, értékrendjüktől, felfogásuktól függően bementek a többi pártba, a kisgazdáktól az MDF-en át az SZDSZ-ig, a Fideszt is beleértve.
Felidézte azt is, hogy 1989 áprilisában Martonyi János személyesen közölte vele:
„Látva, hogy jó irányba mennek a dolgok, kérte felvételét az MSZMP-be. “
– Ő volt talán az utolsó újonnan felvett párttag, de ezért nem kell elítélni Martonyit. Bonyolultabb ez annál, hogy baltával kezdjük el vagdosni a forgácsot.
1991 júniusában hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ezzel véget ért az 1944-45 óta tartó megszállás. A kommunista világhatalom katonai erőit a Kádár-korban „ideiglenesen itt állomásozó” szovjet csapatokként emlegették – az „ideiglenesség” pedig 45-46 évig tartott. A kivonuláskor a szovjetek azért még egyszer megfricskázták a magyar delegációt: nem tették meg azt a szívességet nekünk, hogy az utolsó katona gyalog sétáljon ki az országból.
A kelet-európai rendszerváltásokról már 1989-91 környékén egyértelmű volt, hogy a Szovjetunió térségbeli szerepének csökkenésével jár együtt. Ezekben az években szűnt meg a keleti blokk Moszkvából irányított gazdasági együttműködése, a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), a szintén szovjetek dominálta katonai szervezet (Varsói Szerződés) és ezzel párhuzamosan vonták ki a szovjet csapatokat a kelet-európai, kelet-közép-európai országokból.
A folyamat Gorbacsov enyhülési politikájával, a glasznoszty (nyilvánosság) és a peresztrojka (átépítés) bevezetésével tetőzött be, ezzel ért véget a Brezsnyev-doktrína érája, amikor a Szovjetunió fenntartotta magának a jogot, hogy akár katonai erővel is beavatkozzon azokban a kelet-európai országokban, ahol neki nem tetsző folyamatok játszódnak le. (A Brezsnyev-doktrínát alkalmazták 1968-ban, Csehszlovákiában, a prágai tavasz leverésekor.)
Keskeny Ernő magyar diplomata, volt moszkvai nagykövet :
„Belpolitikai vihart kavart Orbán Viktor 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén tett kijelentése, amelyben a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonását követelte. Akkor sok politikus felelőtlennek tartotta ezt a magatartást. Mindenesetre feltehetőleg ez a beszéd is hozzájárult ahhoz, hogy még abban az évben tárgyalások kezdődtek a csapatok kivonásáról, s az erről szóló megállapodást még a Németh-kormány idején kötötték meg.
A Horn Gyula és Eduard Sevardnadze külügy-miniszterek által 1990. március 10-én aláírt csapatkivonás egyezmény 1. cikke szerint a Szovjetunió a csapatok kivonását Magyarország területéről 1991. június 30-ig befejezi.”
Maga a csapatkivonás végül valamivel rövidebb idő alatt zajlott le. Június 19-én elhagyta hazánkat az utolsó szovjet katona, ám a magyar politikusok gyakorlatilag június 13-án elbúcsúztatták a szovjeteket, az utolsó katonavonat pedig június 16-án távozott.
1991. június 14-én, pénteken a Népszabadság arról számolt be címoldalán fő- és fel címeiben, hogy „Magyarország visszanyerte teljes szuverenitását”, miután „Silov altábornagy elköszönt”.
Képtalálat a következőre: „Silov alzábotbagy szovjet csapatkivonás”

Elios

A kormány nem hozza nyilvánosságra azt a jelentést, amit az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF kétéves nyomozás után írt az Elios Zrt. által elnyert közvilágítási közbeszerzésekről. Lázár János a csütörtöki kormányinfón a jelentés visszatartását azzal magyarázta, hogy a kormány előbb meg akarja várni, mi lesz a vége annak a vizsgálatnak, amit majd az Európai Bizottság indít az ügyben az OLAF javaslatára.
Az OLAF súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. által 2011-15 között elnyert közbeszerzésekben. A cégnek a kifogásolt pályázatok idején Tiborcz István, a miniszterelnök veje volt a résztulajdonosa. Az OLAF ugyan nem hozta nyilvánosságra a két éven át tartó nyomozásáról szóló jelentést, de Wall Street Journalnak annyit elmondtak a tartalmáról, hogy a súlyos szabálytalanságok mellett összeférhetetlenséget is találtak abban a 35 közbeszerzésben, amelyeket az Elios nyert el. Az összeférhetetlenséget Tiborcz István egyik üzlettársa és barátja jelentette az ügyben: ő egyszerre volt tulajdonosa az Eliosnak és a pályázatokat előkészítő cégnek, amely javaslatokat tett a városoknak arra, hogy milyen követelményeket kérjenek a beruházóktól. A nyomozás eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kérje vissza Magyarországtól a projektekre elköltött 40 millió eurós támogatást.
Lázár csütörtökön a Direkt36-nak megerősítette, hogy az OLAF jelentést megkapta a kormány is, így ő tudja, hogy mi van benne. Szerinte ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák, kellene az OLAF engedélye is. Tavaly egy hasonló ügyben az OLAF azt közölte, hogy csak a magyar kormányon múlik, hogy nyilvánosságra hozza-e a szervezet jelentését. Az OLAF a 4-es metró építésénél is talált szabálytalanságokat, az arról szóló beszámolót is elküldte a magyar kormánynak, a kormány pedig nyilvánosságra hozta azt.
Ugyan Lázár most azt mondta, hogy a 4-es metró ügyében nem az OLAF jelentését tették nyilvánossá, hanem azt, amit az Európai Bizottság készített, ez azonban nem igaz. A kormány az OLAF Final Report, azaz végső jelentés című dokumentumát hozta nyilvánosságra, ez máig elérhető az Index akkori cikkéből, és a nyilvánosságra hozatalakor még a Bizottság meg sem kezdte a vizsgálatát.

Nagyon lejtett a pálya Tiborczéknak

Az Orbán-kormány 2012 őszén írta ki az első olyan EU-s pályázatot, ami kifejezetten arra szólt, hogy a települések utcai lámpáit takarékosabb LED-lámpákra cseréljék. Ezen a pályázaton 8,8 milliárd forint uniós támogatást osztottak szét 33 önkormányzat között. A második pályázatot 2014 őszén írták ki, annak eredményeként a 61 település írt ki közbeszerzést összesen 9 milliárd forint értékben.
Az Elios az első körben a 12 beruházást nyerte el, köztük a legnagyobb értékűeket, így pedig a pályázatokra költött teljes összeg 72 százaléka Tiborcz cégénél kötött ki. A második pályázati körben is az Elios volt a legeredményesebb, önállóan 14, konzorciumban pedig további 2 településen ők cserélték a lámpákat összesen bruttó 4,4 milliárd forint értékben, tehát ebben a körben is hozzájuk került az összes támogatás fele.
A Direkt36-on cikksorozatban mutattuk be, hogy az Elios kiugró sikerének az egyik legfőbb oka az volt, hogy a pályázatokat sok helyen úgy írták ki, hogy eleve csak az Elios tudott sikerrel indulni. A városok ugyanis LED-es közvilágítás-korszerűsítési referenciákat kértek a pályázóktól, ráadásul olyan korábbi beruházást kellett felmutatni az indulóknak, hogy azt kevés kivételtől eltekintve csak az Elios tudta teljesíteni a hódmezővásárhelyi beruházással. Elios így a legtöbb helyen versenytárs nélkül kapta meg a munkát.
Az Elios sikerében fontos szerepet játszhatott az is, hogy Tiborcz István üzlettársának és a barátjának, Hamar Endrének a cége készítette elő több városban a pályázatokat. Hamar 2014 április végéig az Eliosnak is résztulajdonosa volt, egészen addig, amíg Tiborcz István át nem vette tőle a részesedését. Két közbeszerzést azonban még úgy nyert el az Elios, hogy Hamar egyszerre volt jelen az Elios-ban és a pályázatokat előkészítő cégben is.
A pályázatok előkészítésébe más ponton is beavatkozott az Elios. Egy, a Direkt36 által nyilvánosságra hozott hangfelvételt szerint Szekszárdon még az uniós pályázatok kiírása előtt egyeztetett a később a kivitelezést elnyerő Elios egyik vezetőjével a beruházásról.
Az Elios közbeszerzési sikerei miatt több feljelentés született, a rendőrség nyomozást is indított 2015 elején ezt azonban másfél évvel később bűncselekmény hiányában megszüntették, mert nem találtak bizonyítékot arra, hogy Tiborcz és üzlettársának a pályázatok előkészítésében részt vevő cége összejátszott volna. A Direkt36 azt is bemutatta, hogy az Elios ugyanazokat a lámpákat jóval drágábban szerelte fel az egyik városban, mint egy másikban. A rendőrség ezt is vizsgálta a nyomozásban, de úgy értékelték, ez a szabad piaci versenybe belefér, nem bűncselekmény.

A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény

Bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője
Gál Kristóf az MTI kérdésére azt válaszolta, hogy Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai alapján a Pest Megyei Főügyészség által elrendelt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda befejezte. Az eljárás során jelentős mennyiségű iratanyagot foglaltak le és vettek – a társhatóságok bevonásával – revízió alá, elvégezték a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelő valamennyi nyomozati cselekményt.
Megállapították, hogy nem történt bűncselekmény, így az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették – jelentette ki.
Gál Kristóf emlékeztetett: az OLAF a LED-alapú közvilágítás kiépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásokban vélelmezte magyar vállalkozások jogellenes együttműködését, valamint feltételezte az elvégzett munkák túlszámlázását. Az OLAF jelentésében foglaltakat „a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá” – közölte.
Mint korábban még a Magyar Nemzetben többször is megírtuk, az OLAF két éven át vizsgálta az Elios Zrt. 35 közbeszerzését, mielőtt megfogalmazta volna aggodalmait – köztudott, hogy a cég korábban Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz tartozott, és ők korszerűsítették Hódmezővásárhely teljes közvilágítását. A közvilágítási tendert 2010-ben nyerték el, amikor Lázár János volt a polgármester.
Maffiagyanús, szervezett bűncselekmény-sorozat, az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a legmagasabb szintet is elérő korrupciós ügye – így jellemzik az ellenzéki pártok az Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt érintő Elios- botrányt. Az ügyet az amerikai The Wall Street Journal robbantotta ki még januárban, amikor megírták: súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.
Két évig nyomoztak, 35 önkormányzati közvilágítási közbeszerzést vizsgáltak meg, és végül azt javasolták az Európai Bizottságnak: a teljes, mintegy 13 milliárd forintnyi uniós támogatási összeget vonják vissza. A The Wall Street Journal szerint a szabálytalanságok lényege: Hamar Endrének, az Elios egykori közvetett tulajdonosának cége, a Sistrade részt vett egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok oldalán, miközben az üzletembernek még az Eliosban is volt érdekeltsége. Az Elios nyert ezeken a pályázatokon, így lett a munkák kivitelezője. Hamar Endre az Eliosban szintén befolyással bíró Tiborcz István iskolai barátja. Orbán Viktor veje az Eliosban meglévő üzletrészét 2015-ben adta el – a G7 portál számításai szerint – mintegy 3 milliárd forintért.
A kormány nem hozta nyilvánosságra a miniszterelnöki rokon érintettségére vonatkozó OLAF-jelentést, bár korábban már volt arra példa, hogy a csalás elleni hivatal jelentését megismerhetővé tette a kormány. A Fidesznek ugyanis ez akkor politikai érdeke volt, mivel a 4-es metró ügyében a baloldalhoz köthető politikusok és üzleti körök voltak érintettek. Most várhatóan aktatologatás veszi majd kezdetét az Elios-ügyben, a Legfőbb Ügyészség már jelezte, hogy évekig tartó nyomozás várható a Pest Megyei Főügyészség felügyelete alatt és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda bevonásával. Házkutatásról, lefoglalásról, tanúkihallgatásról azóta sem hallani.
A 24.hu azonban megszerezte az OLAF-jelentést, amit azóta cikksorozatban dolgoz fel. Úgy fogalmaztak, hogy a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az uniós hivatal feltárt az Elios-ügyben. A 35 önkormányzati projekt mindegyikénél találtak szabálytalanságot, de 17 esetben arra jutottak, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki. A 2012-es csomagba tartozó pályázatokat például eleve úgy írták ki, hogy a feltételeknek csak az Elios feleljen meg, vagy az a konzorcium, amelynek tagja a cég. Az Elios volt például az egyetlen vállalkozás, amelynek 2012-ben volt már komolyabb LED-lámpás referenciája az első, 2009–2010-es hódmezővásárhelyi projektből. Ennek kapcsán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy Tiborcz Istvánnal tárgyalt a város közvilágításának megújítása kapcsán, és ők ketten találták ki az egész beruházást.
A 24.hu cikke szerint a 17 pályázatban nagyon hasonló módon játszották ki a feltételeket, például trükköztek az úgynevezett megtérülési rátával: az Elios nem felelt volna meg az elvárt megtérülésnek, amit 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont a képletben használt 50 ezer órát minden pályázatban átírták százezerre. Bár a valóságban a lámpák élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a megtérülési mutató így megfelelt az elvártnak. Az OLAF szerint az egyik komoly probléma az volt, hogy az Elios ajánlatainál a második és harmadik legjobb ajánlat minden esetben 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Ezek azonban nem igazi ajánlatok voltak, hanem ugyanaz a személy ugyanazon a számítógépen írta őket.
Az egyik legkomolyabb vád pedig, hogy „egyeztetett az önkormányzatokkal és a közbeszerzéseket előkészítő cégekkel az Elios Innovatív Zrt. egyik vezetője, és minderre az OLAF jelentésében olyan bizonyítékok vannak, amelyeket a magyar rendőrség valamiért nem talált” – írta a 24.hu. A miniszterelnök vejének korábbi cége például már másfél évvel azelőtt egyeztetett a fideszes szekszárdi polgármesterrel a város közvilágításának korszerűsítéséről, hogy az arról szóló pályázatot kiírták volna. A Tiborcz István által birtokolt Elios Innovatív Zrt. 2014 májusában nyerte el a hétszázmillió forintos megbízást, de már 2012 nyarán ajánlattal kereste meg Szekszárdot, hogy elkészíti a két tanulmányt, amellyel a város indulhat a rövidesen meghirdetendő közvilágítás-korszerűsítési uniós pályázaton.
Itt érdemes megállni egy pillanatra, és kicsit leporolni Orbán Ráhelnak, a miniszterelnök lányának és Tiborcz István feleségének legendás Facebook-bejegyzését 2014 decemberéből. „25 éves vagyok. Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük. Édesapám azt tanította nekünk otthon, hogy sohase azt kérdezzem, mit tesz értem a hazám, hanem, hogy én mit tehetek a hazámért” – írta Tiborcz felesége a svájci Lausanne-ból, miután a DK vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, aki szerintük teljes éves fizetésénél is többet költ lánya egyévi svájci taníttatására. Tehát mindezt akkor írta, amikor az OLAF szerint már javában dübörgött a közvilágítási uniós közbeszerzések elcsalása. Orbán Viktor pedig 2015-ben is tartott évértékelőt, amelyben arról beszélt: „Ha nem leszünk észnél, még azok fognak bennünket korrupcióval vádolni, akik szétlopták az országot.” Pedig az OLAF-jelentésből az világlik ki leegyszerűsítve, hogy a fideszes vezetésű városokban, Hódmezővásárhelytől Zalaegerszegig, előre megbeszélt módon Orbán Viktor miniszterelnök vejének érdekeltsége nyerte el a közvilágítási közbeszerzéseket, valódi verseny nélkül, ráadásul minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, 5-től akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Persze csak ha a nyomozó hatóságok is teszik a dolgukat. A Polt Péter vezette ügyészség eddig többek között annyit közölt: az OLAF-jelentéssel kapcsolatban az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő, szakmaiatlan politikusi nyilatkozatok jelentek meg. Az Elios is csak közleményben kommunikál, szerintük is politikai támadásról lehet csak szó, hiszen minden megbízásuk során a jogszabályi előírásoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon teljesítettek. A kormánypárti politikusok pedig kommunikációs sorvezetőt is kaptak, amely szerint azt kell szajkózniuk: Orbán Viktort akarják támadni, pedig az OLAF-jelentéssel érintett időszak nagy részében a Simicska Lajos vezette Közgép volt a tulajdonos. (A vizsgált időszakban 35 pályázatot kifogásoltak, lapunk tulajdonosa 3 pályázatnál volt közvetve érdekelt az Eliosban). Az ellenzék szerint befolyásolhatja a választást az ügy: ez lesz az utolsó szög az Orbán-rendszer koporsójába.
Tiborcz István 2009-ben közvetett tulajonos volt, egyben aláíró ügyvezető és igazgatósági tag. 2010-től már nem volt tulajdonos, de maradt az igazgatóság tagja 2012 júniusáig, majd 2012 júniusától 2014 januárjáig igazgatótanácsi tag, 2014 áprilisától 2015 májusáig ismét közvetett tulajdonos a csalással vádolt vállalkozásban, amely többször nevet is változtatott: 2009-ben ES Holding Zrt. néven alakult, 2010-ben E-os Innovatív Zrt.-re, majd 2013-ban Elios Innovatív Zrt.-re változtatta a nevét.
Az is igaz, hogy a Közgépen keresztül egy időben Simicska Lajos is jelen volt a tulajdonosi struktúrában. Ám az oligarcha jóval előbb kiszállt az Eliosból, minthogy a cég elkezdett volna milliárdos osztalékot termelni – többek között azoknak a projekteknek köszönhetően, amelyeknél súlyos szabálytalanságokat tárt fel az OLAF.
Ami eddig nem merült fel, de az Átlátszó kutatásából ez is kiderült: Tiborczot az Eliosnál az sem zavarta, ha offshore-vállalkozások veszik körül, éppen ellenkezőleg. Volt idő, amikor a cég tulajdonán egy brit virgin-szigeteki céggel osztozott.

2009 augusztus: megalakul a vállalkozás

De kezdjük az elején, ami 2009-et jelent. Ekkor alapítják meg az azóta Magyarország egyik leghírhedtebb vállalkozásává vált Elios Zrt.-t, akkor még ES Holding Zrt. néven.

Már ez az időszak is érdekes, ekkor ugyanis így néz ki a végső tulajdonosi szerkezet:
az egyik végső tulajdonos Tiborcz István
a másik pedig egy magyar cég mögé bújtatva egy brit virgin-szigeteki offshore-cég
amit 2009 decemberétől egy ciprusi offshore vált
A Brit Virgin-Szigetek egy tipikus offshore állam, az ott bejegyzett cégek tökéletesek arra, hogy egy tulajdonos elbújjon mögéjük. Hiába szeretnénk megtudni, kik állnak a vállalkozás mögött, ez egyáltalán nem nyilvános. Egy ilyen cég emellett adóoptimalizálásra is használható.
A magyar miniszterelnök későbbi veje tehát egy offshore céggel üzletelve kezdi meg Elios-os karrierjét. Ez látható alábbi ábránkon is, amit fentről lefelé kell nézni. Fent látszanak az Elios végső tulajdonosai, lejjeb pedig, hogy a végső tulajdonosok milyen cégekkel kapcsolódnak az Elioshoz.

2010: Belép a Közgép Zrt.

2010-ben a tulajdonosi körből kilép Tiborcz, ahogy a brit virgin-szigeteki és a ciprusi cég is. Belép viszont egy másik ciprusi cég, valamint az E-Os Energiakereskedő Zrt. Ennek a cégnek 2010 végéig egy svájci vállalkozás volt a tulajdonosa, utána vette át a Simicska Lajoshoz köthető Közgép. Az Elios végső tulajdonosai közé bekerül emellett egy Orbán András nevű úr is.
Szinte ugyanazok maradnak a tulajdonosok 2011-ben és 2012-ben is, leszámítva, hogy 2012-ben kikerülnek az átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégek a végső tulajdonosi körből. Jön viszont helyettük egy Pénzes Attila nevű úr, akiről nincs információnk.
iborcznak csak az első évben volt komoly szerepe, ám ez nem igaz, a miniszterelnök veje ugyanis bár tulajdonosként valóban hátralépett, a vállalat irányításában ugyanakkor mind 2010-ben, mind 2011-ben, mind 2012-ben részt vett, mégpedig vezető tisztségviselőként (ügyvezetőként, illetve igazgatósági és igazgatótanácsi tagként).

Tehát, ebben az időszakban valóban Simicska Lajos volt az egyik tulajdonos, Tiborcz viszont az egyik főnök.

2013: a Közgép Zrt. távozik

2013 az az év, amikor Simicska távozik a cégből, a céghálóból 2013. júniusában tűnik el. A miniszterelnök veje ebben az évben is ugyanúgy az igazgatótanács tagja, mint korábban. A végső tulajdonosok között ráadásul megjelenik Tiborcz egyik közeli barátja, Hamar Endre is.
2014-ben Tiborcz távozik az igazgatótanácsból, de ismét közvetett tulajdonosként tűnik fel, és marad is egészen 2015 áprilisáig. A változások után így néz ki 2015-ben a végső tulajdonosi kör:
Az Elios tehát végig, pontosabban 2009-től egészen 2015-ig Tiborcz Istvánhoz volt köthető – hol a tulajdonosi szerkezeten, hol a cégben betöltött pozícióján keresztül. Ahogy az is igaz, hogy a vállalkozás 2010-től 2013 közepéig Simicska Lajos érdekeltsége is volt.

Ki vitte haza a nagy pénzt?

Érdekes kérdés az is, hogy vajon ki kaszált nagyot az elcsalt pályázatokon. Ennek kapcsán elég csak a cég mérlegének adataira ránézni. Ezekből egyértelműen kiderül: az Elios nyerő szériája bőven Simicska távozása után kezdődött.

Míg 2009-től 2013 végéig összesen 300 millió forint osztalékot termelt a cég, addig 2014-ben és 2015-ben összesen már majdnem 1,5 milliárd forintot. Azt nem tudjuk, hogy ebből pontosan mennyi került Tiborcz Istvánhoz, csak azt, hogy Simicska cége ebben az időszakban már nem volt tulajdonos.
Összességében elmondható, hogy amíg nem látjuk a teljes OLAF-jelentést, addig az Elios 2010-2013 közötti egyik végső tulajdonosaként az ügy kapcsán Simicska Lajos neve is joggal emlegethető, ugyanakkor Tiborcz István nevét nem leírni súlyos torzítás, hiszen kettőjük közül ő az, aki hol ilyen, hol olyan minőségben, de 2009-től 2015-ig folyamatosan jelen volt a cégnél.
A tulajdonosi struktúrában megjelenő offshore cégek végső tulajdonosai nem ismertek, de az egyik ciprusi cégnek, a Biskelor Enterprises Limitednek volt egy magyar igazgatója is, bizonyos Lattmann Imre Gábor.
Lattmann magyar cégekben az Eliosban közvetett tulajdonosként megjelenő Erdei Bálint üzlettársa. Jelenleg két cég van, amelyben mindketten érdekeltek: az Éles Corner Kft. és az Angyal Sétány Kft. Ezekben a társaságokban Lattmann Erdei Bálint cége mellett tulajdonos. Lattmann emellett ügyvezető a Borsod Plaza nevű társaságban. A Borsod Plaza egy alvó cég, 2012 óta semmilyen bevétele nem volt, 2016-os beszámolót pedig le sem adott.
Forrás átlátszó direkt36