Erről nem beszél Bangóné meg a többi hazaáruló!

Kapcsolódó kép

 

Ja hogy erről a Bangónék félék még nem beszéltek? Na akkor kezdjük röviden: Az utolsó demokratikus választás 2010-n történt.2012.01.01-n államcsíny történt Államellenes bűncselekmény. Amiben hallgatólagosan az összes párt és annak képviselője rész vett! Mivel az alkotmány rögzíti minden hatalom a népé. Csak a népnek van joga változtatni az alkotmányon népszavazás útján nem az országgyűlési képviselőnek. 262 országgyűlési képviselő szavazta meg Orbán alaptörvényét nem az alkotmányt hanem az alaptörvényét! Mivel ez a tákolmány érvénytelen és jogalkotásra alkalmatlan ezért minden ráépülő törvény is az. A választási törvény is. 2014-n már nem lett volna szabad választást tartani hanem bojkottálni kellett volna a választást ami egy közjogilag érvénytelen és törvénytelen törvényre hivatkozva írtak ki. Ráadásul ez a tákolmány alkotmány elleni puccsal készült államcsíny történt. És mivel ezek a képviselőcskék esküt tettek a Magyar Köztársaság alkotmányára ami azt is rögzíti hogy:Mindenkinek alkotmányos kötelessége fellépni a kizárólagos hatalmi törekvésekkel szemben békés úton .Egyik sem tett ennek eleget. Hanem legitimálták az államcsíny által készült alaptörvényre épülő törvényüket a választási törvényt. Magyarul bele simultak a diktatúrába és egy olyan párt törvényeit jogrendjét legitimálták, amely a 2/3 segítségével elfoglalta a közhivatalokat vagy is megszállta az országot. Ennek hajtottak ezek fejet. De még esküt is tettek rá. Megszegve a köztársaság alkotmányára tett esküjüket, amely tartalmazza, a következőz is“az alkotmányt és annak minden jogszabályát megtartom és megtartatom”. Legitimáltak egy illegális kormányt legitimálták a törvényeit is. Ez által hazaárulást követtek el és kollaboráltak egy megszállóval (Fidesz) Ezt tették hét éven át ezt felejtették el elmondani az embereknek. Kicsalták a szavazataikat elhitették belük hogy leváltják a Fideszt holott nagyon jól tudták azt hogy soha nem győzik le a Fideszt hiszen a választási törvény úgy van megalkotva hogy mindig ők nyerjenek. Ezek csak a parlamentbe akartak bekerülni nem pedig a népet képviselni. Tették ezt a pártfinanszírozásért, amit Orbán a nép adójából lök oda nekik. Fent tartják a látszatát annak, hogy demokrácia van. Pedig nincs. Egy pártrendszer van. Választás sincs csak szavazás történik már hét év óta. Ezért hazaárulók! Tetszik érteni?Ahogy bojkottálnák, a választást azonnal megdőlne a Fidesz ugyan is az Eu-hoz csatlakozás óta elfogadták, hogy több párt rendszer működhet az országban!

Kapcsolódó kép
„Nehéz nem szembenézni a tényekkel: alapos a gyanú arra, hogy kiépült a kizárólagos közhatalom-birtokláson alapuló hatalomgyakorlás rendszere. Ezt a köznyelv államcsínynek nevezi. Márpedig sem az egykori Magyar Köztársaságban, sem a mostani Magyarországon nem szabad államcsínyt végrehajtani. Alkotmányosan nem. A legitimitást – a törvényhozási úton végrehajtottságot – ugyanis felülírja az alkotmányosság” – érvel Vörös Imre jogászprofesszor.
„A rendeltetésszerű joggyakorlásnak a magánjogi viszonyokban ismert alapelve a közjogban is mindennek az alfája. Nem véletlenül hangsúlyozta az Alkotmánybíróság már 1998-ban a 31/1998 (VI.25.) AB határozatban: a joggal való visszaélés tilalma az egész jogrendszerben érvényesül, így a közjogban is. Tíz évvek később pedig [18/2008 (III.12.) AB határozat] az Alkotmány a jogállamisági-jogbiztonsági klauzulája értelmezésével és abból levezetve a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét alkotmányossági követelménynek deklarálta.
A kétharmados parlamenti szavazattöbbség nem ad felhatalmazást a „többség diktatúrájára”: az alkotmánybíráskodás létrehozatalát alapvetően éppen ez a szempont indukálta. A mindenkori parlamenti többség tevékenységét, azt, hogy jogalkotói hatalmával éljen, és ne éljen vissza, hogy a törvényhozói, és általában a közhatalom gyakorlása ne csapjon át visszaélésbe, kizárólagosságba, hogy a többségi akarat érvényre juttatása együtt járjon a kisebbségi érdekek körültekintő, tárgyilagos mérlegelés szerinti méltányos figyelembe vételével, nos, mindezt éppen az alkotmányok megfogalmazása és rendelkezéseinek az alkotmánybíróságok általi betartatása biztosíthatja. Az alkotmánybeli szabályok nem „közhelyek”, így az Alapörvény sem „közhelygyűjtemény”, hanem jogi norma, amit elsősorban és mindenekfelett az Országgyűlésnek kell betartania, az Alkotmánybíróságnak pedig betartatnia.
probléma ugyanis mára már jelentősen túlnőtt azon, hogy egyik vagy másik, 2010 ősze óta az ország közjogi „átszervezése” során megalkotott törvény egyik vagy másik rendelkezése megfelel-e az európai jognak vagy az Európa Tanács dokumentumainak. Vagy számtalan más nemzetközi szerződésnek, amelyhez csatlakoztunk aláírásunkkal hitelesítve és kifejezve a betartásukra vonatkozó ígéretünket és elkötelezettségünket. Ezek a szervezetek egyre inkább arra figyelnek, hogy a vizsgálatuk alá vont törvények a maguk egészében, egymásra vonatkoztatva, egymás kontextusában hová mutatnak, milyen új közjogi konstellációt vázolnak fel. Hogy csak az EU-t említsem, nyilvánvaló képtelenség (és ezért merül fel a kötelezettségszegés gyanúja, illetve indult meg az emiatt eljárás), hogy miután a csatlakozási tárgyalások során bizonyítottuk a taggá válásunkra való „érettségünket”: jogrendszerűnknek az európai joggal való összhangját, most, a taggá válás után visszaforgatjuk az idő kerekét. Álságosan, de nagyon átlátszóan szuverenitásunkra hivatkozva úgy teszünk, mintha a korábban feltételül szabott csatlakozási kritériumok folyamatos fenntartására, teljesítésére nem is vállaltunk volna kötelezettséget. Ebben áll a kötelezettségszegés – nemcsak az európai jog, hanem egy nemzetközi szerződés: a csatlakozási megszegése is.

„Ha tehát a magyar jogrendszer az azt alkotó törvények komplex összefüggésrendszerében a csatlakozáskor euro-konform volt, ma pedig súlyos gyanú merül fel arra nézve, hogy nem csupán egyik vagy másik rendelkezése nem konform, hanem a maga egészében olyan közjogi struktúrát teremtett, amely az Európa Tanács szerint is komoly aggályokat kelt és vizsgálatot igényel, akkor egyrészt ezt a komplex törvény-összességet a magyar Alaptörvény, a magyar alkotmányosság szempontjából is vizsgálat alá kell venni.” (Vörös Imre alkotmánybíró)