Zsolti mi lesz az Ukrán bérnyugdíjasokkal?

Képtalálat a következőre: „Semjén”

 

A nyugdíjtörvényt írná át Semjén elvtárs, erről nyújtott be aljas javaslatot. (Közbevetőleg, kitetszik, hogy erre tartják őket, ezért kapják a kosztot és a kvártélyt, hogy az aljasságokat a nevükre vegyék, lévén, nem veszíthetnek így szavazatot, hiszen igazából amúgy sem kapnak egyet sem.) Nos, ezúttal úgy tenné könnyebbé, jobbá és szebbé Semjén elvtárs a csóró nyugdíjasok életét, hogy egyszerűbb legyen elszedni a pénzüket. Ha adósok és tartozásuk van, a semjéni módosítás után gyorsabb és egyszerűbb lesz a nyugdíjas adósoktól a pénzbehajtás, mert a nyugdíjfolyósító járhatna el ezekben az ügyekben.

Ha még ez sem elég Semjén elvtárs szívbéli jóságának bemutatására, akkor azt is hozzáteszem, amit ez a görény javasol, hogyha a nyugdíjból nem vagy csak lassan térülne meg a követelés, akkor a nyugdíjas keresetéből is levonható lesz a tartozás. Hadd hulljon az annyit is ér férgese. Az meg már csak hab a tortán, hogy a szülőtartásra bárki kötelezhető bíróságilag, akinek a családjában az egy főre jutó lóvé 71250 (hetvenegyezer kétszázötven) forint. Ideális esetben tehát a csóró, nyugdíjas szülőtől központilag nyúljuk le a lovettát, majd azzal a kölökkel tartatjuk el, aki önmagában is éhen hal.

Viszont a Viktor bérnyugdíjasairól nem hallani. Amit a Viktor kimondottan arra tart fent évi 10 milliárdból, ha kell, akkor jöjjenek szavazni a Viktorra meg a Zsoltira. Az sem baj hogy az egyezmény  felmondását a Bajnai kormány készen adta át 2010-n az Orbán kormánynak. De a Viktornak 8. évig nem volt ideje ezt aláírni. Ezt az 1963-n történt egyezményt, ami a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között  született. Az sem baj hogy az óta nincs Magyar Népköztársaság igaz  már  Magyar Köztársaság sem. Alkotmány sincs, ami ezt rögzíti csak egy alaptörvény az  meg közjogilag érvénytelen.

 

Számos aktával együtt az Orbán-kormány 2010 nyarának elején kapott egy tekintélyes méretű dossziét elődjétől, amely egy kétéves tárgyalássorozatot zárt le Ukrajnával. Észak-keleti szomszédunk 2010 elején elfogadta, hogy a Magyar Köztársaság felmondja azt az 1962-ben kötött szerződést, amely alapján a két ország állampolgárai kölcsönösen kérhetik, a másik államban is megkaphassák nyugdíjukat.
Képtalálat a következőre: „ukrán nyugdíj”
  • Ukránok tömegei kapnak Magyarországról nyugdíjat, ami alaphangon évi 10 milliárd forintba kerül. Ehhez állandó bejelentett magyar lakcím kell.
  • Egy teljes iparág foglalkozik azzal, hogy külföldiek magyar állampolgárságot kapjanak, még az eskü szövegét is betanítják.
  • Egyre nő a magyar rendszámmal közlekedő határ menti autósok száma, ehhez egy ideiglenes lakcím bejelentés is elég.
  • A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a lakcím nyilvántartó egyaránt hallgat.

A megállapodás a 2000-es évektől egyre nagyobb terhet rótt Magyarországra, ugyanis évente növekvő számban jelentkeztek át ukrán állampolgárok, túlnyomó többségében kárpátaljai magyarok, s kérelmezték a magyar nyugdíjfolyósító igazgatóságnál, hogy itt folyósítsák számukra a nyugdíjat. Az államközi szerződés értelmében az érintetteknek le kellett mondaniuk ukrán nyugdíjukról, ám örömmel tették, mivel Magyarországon ennek többszörösét kapták kézhez.

BESZÉLNEK RÓLA

Korózs Lajos MSZP-s politikus szerint választási körzetében számos szemtanú van arra, hogy Ukrajnából tömegével járnak át Magyarországra, s az itt nyitott bankszámláikról felveszik a nyugdíjat, majd mennek haza. „Szabolcs megyében széltében-hosszában erről beszélnek, de nemcsak most, a kampány idején, hanem évek óta”- mondta lapunknak. A politikus, aki 2008 és 2010 között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára volt hivatali ideje során folyamatos tájékoztatást kapott attól a delegációtól, amely Ukrajnával tárgyalt. „Ukrajna belement a módosításba, a 2010-es választások miatt azonban nem volt idő arra, hogy a magyar kormány is elfogadja, az Országgyűlés szentesítse és kihirdessék” – magyarázta a Figyelőnek. A tárgyalás aktáit letették Navracsics Tibor, Réthelyi Miklós és Martonyi János miniszterek asztalára, hogy fejezzék be, amit az előző kabinet elkezdett. Ám a dokumentumról azóta sem lehet hallani. (Lapunk megkereste a kormányszóvivőt az ügyben, várjuk a kabinet reagálását.)
A Fidesz úgy kommentálta a szocialista politikus felvetését, hogy az MSZP ismét a külhoni magyarok ellen uszít, hasonlóan ahhoz, mint amikor a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen kampányolt. A Fidesz szóvivője közölte: „Reméljük, hogy a baloldal ezúttal nem kíván 23 millió románhoz hasonlóan 45 millió ukránnal egy hazug gyűlöletkampányt folytatni és ismét megsérteni a külhoni magyarokat”.

Ukránok tömegei kapnak Magyarországról nyugdíjat, ami alaphangon évi 10 milliárd forintba kerül. Ehhez csak állandó bejelentett magyar lakcím kell.

Egy teljes iparág foglalkozik azzal, hogy külföldiek magyar állampolgárságot kapjanak, még az eskü szövegét is betanítják. Egyre nő a magyar rendszámmal közlekedő határ menti autósok száma, ehhez egy ideiglenes lakcím bejelentés is elég. És egyre több az olyan ukrán, aki magyarországi kamu lakcímmel az ukránnál jóval magasabb magyar nyugdíjat kap.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a lakcím nyilvántartó egyaránt hallgat

Rejtély, hogy az Orbán-kormány miért nem folytatta elődje megkezdett munkáját, hiszen továbbra sem tudni semmit arról a felmondott kormányközi egyezményről, amely alapján külföldi, köztük ukrán állampolgárok Magyarországról kaphatnak nyugdíjat. A szocialista időkből ránk maradt egyezmények közül a Romániával kötöttet annak uniós csatlakozása feltételeként kellett megszüntetni. A Bajnai kormány az Ukrajnával kötött egyezmény felmondását letárgyalta, ám a Fidesz-kormánynál az ügy a süllyesztőbe került.

Az állampolgársági biznisz is virágzik

A lap értesülései szerint egyébként nemcsak magyar származású, hanem más nemzetiségű ukrán állampolgárok is kérelmezik az állampolgárságot. Ezt a magyar hatóságok képtelenek kiszűrni. Egész iparág telepedett a külhoni magyarok állampolgársági jogának megadásárára, cégek igazolnak magyar nagypapát, felmenőket, s az állampolgári eskü szövegét is betanítják.

Az egyszerűsített eljárásnak köszönhetően ugyanis az igénylőnek csak alapfokú magyar nyelvismeretet kell produkálnia, elegendők távoli magyar felmenők is, ha valaki büntetlen előéletű.

Milyen méreteket ölt?

A Figyelő megkereste a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, azonban lapzártájukig nem kaptak választ. Kérdezték a központi lakcím nyilvántartót is, hogy hány ukrán állampolgár kérte magyarországi lakcímre történő bejegyzését, de erre sem érkezett reagálás. Annyit lehet tudni, hogy a 2010-es kormányváltás előtt ukrán állampolgároknak évente 7 milliárd forintot fizettek ki nyugdíj címén.

“1963. évi 16. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről”

Az Ukrán Állami Nyugdíjalap kárpátaljai főosztályán a Figyelőt úgy tájékoztatták, hogy Magyarországról évente átlagosan több mint 600 megkeresés érkezik a biztosítási idő igazolására vonatkozóan, amit azután figyelembe vesznek az ottani nyugdíj megállapításakor. Azaz körülbelül ennyien kérelmezik Ukrajnából a magyar nyugdíjat. Az ukrán nyugdíjhatóság tavaly év végéig valamivel több, mint 7000 személy számára készítette el az erre vonatkozó dokumentumokat.

A határ innenső felén élők méltánytalannak érzik

A szerződés hatályban tartása felháborodást vált ki az Ukrajnával szomszédos magyar területeken, mert az Orbán-kabinet sokaktól elvette a rokkant nyugdíjat vagy a korhatár előtti nyugdíjat. Márpedig éppen itt, a keleti határszélen nehéz munkát találni. „Azoknak adják a pénzt, akik talán soha egy napot sem dolgoztak Magyarországon. Akik pedig évtizedeket lehúztak, meglehet, soha nem lesz nyugdíjuk” – panaszolják.

A 2000-es években kezdődött átjelentkezési hullám a mai napig tart, aminek az az oka, hogy az ukrajnai átlagnyugdíjnál jóval többet kaphatnak azok, akiknek magyarországi lakcím birtokában tőlünk folyósítják az időskori ellátást. Az érintettek 99 százaléka Kisvárdán vagy Nyíregyházán nyit bankszámlát, s oda utaltatják járandóságukat.

Jól élnek belőle

A magyar nyugdíjjal Ukrajnában nagy lábon lehet élni. Az átlagos nyugdíj ott alig több mint ezer hrivnya. Az időskorúak csupán 10 százaléka kap ennél magasabb összeget. Jelenlegi árfolyamon az ukrán átlagnyugdíj nagyjából 25 ezer forint. Egy magyar átlagnyugdíj 100 ezer forintja így négyszer több ennél. Az viszont tévhit, hogy a honosítással automatikusan járna bármilyen magyarországi szociális vagy egészségügyi ellátás, kedvezmény.

A szavazati jogon kívül és az útlevéligénylésen túl ez önmagában semmit nem ad. A határon túli közösségek részéről ezért is érte kritika a kormányt, amikor Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy nincs A és B típusú állampolgárság. Merthogy a valóságban nagyon is van – jegyzi meg a lap.

 

Magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény

Tájékoztató – az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten, az 1962. december 20-án kötött, 1963. július 1. napjától hatályos egyezményről (a továbbiakban: Egyezmény)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása alapján az Azerbajdzsáni Köztársaság, a Belorusz Köztársaság, Grúzia, a Kazah Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság, a Türkmén Köztársaság, az Üzbég Köztársaság és a Kirgiz Köztársaság az Egyezmény vonatkozásában nem tekintik magukat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége jogutódjának, és nem alkalmazzák az Egyezményt, ezért az Egyezmény alkalmazására kizárólag az Oroszországi Föderáció és Ukrajna vonatkozásában van jogi lehetőség.

Tárgyi hatály

Az Egyezmény alkalmazása során  Magyarország, az Oroszországi Föderáció és Ukrajna  vonatkozásában öregségi és hozzátartozói nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugdíj, korhatár előtti ellátások, baleseti járadék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, valamint betegségi, anyasági ellátások, valamint a családtámogatási ellátások megállapítására van lehetőség.

Személyi hatály

Az Egyezmény alkalmazásának feltétele magyar, orosz vagy ukrán állampolgárság.

Az egyezmény személyi hatálya a Szerződő Felek azon állampolgáraira, és e személyek azon hozzátartozóira terjed ki állampolgárságuktól függetlenül, akik:

– egyik vagy másik, illetve mindkét Szerződő Fél területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres  testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként vagy kisiparosként (egyéni/társas  vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső  biztosítási időt szereztek, és
– lakóhelyük egyik vagy másik Szerződő Fél területén van.

A biztosítási kötelezettség szabályai

A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén – főszabályként – a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. Az Egyezmény meghatározza az általános szabály alóli kivételeket is (kiküldetés, állami alkalmazottak, diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai).

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

A Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatalánál (1081 Budapest Fiumei út 19/a), vagy a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíj biztosítási igazgatási szervnél nyújtható be a kérelem.

Az öregségi nyugellátás iránti igény a K57 számú nyomtatványon terjeszthető elő, az igény benyújtásához az M21 számú pótlap kitöltése is szükséges.

A baleseti járadék iránti igényt a K56 számú igénybejelentő lapon lehet előterjeszteni.

A hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően K58 számú (özvegyi nyugdíj), a K55 számú (árvaellátás), illetve a K59 számú (szülői nyugdíj) nyomtatványt is ki kell tölteni, az igény benyújtásához az M23 számú pótlap kitöltése is szükséges.

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg célszerű csatolni az alábbi okmányokat, vagy azok hitelesített másolatát:

– állampolgárságot, magyarországi lakóhelyet igazoló okmányt,
– szovjet munkakönyvet,
– szovjet nyugdíj folyósításának megszűnéséről kiállított igazolást
(nyugdíjas áttelepült személy esetén),
– szovjet nyugdíjas igazolványt (nyugdíjasként áttelepült személy esetén),
– hozzátartozói nyugdíj esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, továbbá
– özvegyi nyugdíjigényhez a házassági anyakönyvi kivonatot,
– árvaellátáshoz
– a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint
– szükség esetén az iskolalátogatási igazolást is csatolni kell.

(Az idegen nyelvű iratok fordításáról a nyugdíj biztosítási igazgatási szerv gondoskodik.)

A nyugdíjigényt a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala (1081 Budapest Fiumei út 19/a) bírálja el.

Nyugdíjigények elbírálása

A nyugellátást annak a szerződő országnak az illetékes nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a saját belső szabályai alapján, amely területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában a lakóhelye van. A két szerződő állam területén szerzett szolgálati időket össze kell számítani. Magyar részről a nyugdíj akkor állapítható meg, ha a magyar szabályok szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek (így korhatár betöltéséhez kötött nyugellátás attól az időponttól állapítható meg, amikor a kérelmező a magyar öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte).

Lakóhely alatt azt a helyet kell érteni – a tartózkodási hellyel ellentétben – ahol a kérelmező az illetékes hatóság engedélyével letelepedett és életvitelszerűen tartózkodik.

Mivel az Egyezmény 9. cikke jogosultsági feltételként rögzíti a nyugellátást megállapító és folyósító országban történő letelepedést és életvitelszerű tartózkodást, az ellátások magyarországi megállapítása és folyósítása során szükséges a letelepedés/életvitelszerű magyarországi tartózkodás folyamatos fennállásának vizsgálata.

Az egyezmény szerint a harmadik állam területén szerzett szolgálati (biztosítási) idők beszámításának kérdésében mindkét Szerződő Fél a saját jogszabályai szerint jár el.

A nyugdíj alapját képező átlagkereset összegének meghatározása

Ha a kérelmező az áttelepülést követően nem dolgozott tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában.

Ha a kérelmező az áttelepülést követően dolgozott, akkor csak a magyar keresetek, jövedelmek vehetők számításba. Ha a kérelmező a megfelelő számú bérezett nappal nem rendelkezik, a vonatkozó magyar szabályok az irányadók, és szükség esetén a hiányzó napokra a minimálbért kell figyelembe venni.

Nyugdíjasként áttelepülő személy részére történő megállapítás

A magyar nyugdíjbiztosítás a nyugellátást legkorábban az áttelepülést követő hónap első napjától állapíthatja meg, a szovjet nyugdíj megállapítása időpontjában érvényben volt magyar jogszabályok alapján. Az egyezmény előírása szerint a jogosultságot fennállónak kell tekinteni, ha a fogadó állam jogszabályai azonos nemű ellátást biztosítanak. E rendelkezés azonban csak részben vonatkozik az öregségi nyugdíjra, mivel az csak a magyar szabályok szerinti öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésétől folyósítható.

Az egykori Szovjetunió területén szerzett szolgálati idők igazolása

Az illetékes orosz és ukrán szerv igazolása alapján lehet a szolgálati időt figyelembe venni.

Korkedvezményes időként az az idő vehető figyelembe, amely a magyar szabályok szerint is korkedvezményre jogosító időnek minősül.

Az igazolás beszerzéséről a nyugdíj biztosítási szervek hivatalból gondoskodnak.

A baleseti ellátások megállapítása

Az a szerződő fél állapítja meg és folyósítja a baleseti ellátásokat, amelynek a területén a jogosult lakóhellyel rendelkezik.

Külföldön történő letelepedés esetén az egyezmény alapján megállapított nyugdíjra jogosult- e a nyugdíjas?

A külföldre történő letelepedés esetén a nyugellátás folyósítását meg kell szüntetni, mivel a magyar nyugdíj biztosítás által megállapított nyugellátásra a nyugdíjas addig jogosult, amíg a lakóhelye Magyarország területén van.

A 90 napon túli külföldi tartózkodást és a külföldre történő áttelepülést a folyósító szerv felé a nyugdíjas köteles bejelenteni.

Nyugellátások folyósítása

A megállapított ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.