A Nemzeti Együttműködés Rendszere

Képtalálat a következőre: „Nemzeti együttmüködési rendszer”

 

“Államcsínnyel létrejött klerikálfasiszta rendszer. A Vatikán szellemi gyarmata. Mussolini korporációra épülő fasiszta államának és XIII. Leó pápa Rerum Novarum című keresztényszocialista enciklikájának ideológiai keveréke. Formálisan kiépült klerikális diktatúra a politikai katolicizmus szellemében és egy maffia kezében. A hatalom kizárólagos birtoklásának megvalósult formája. Nem alkalmaz erőszakot, amíg nincs rá szüksége. Szervezett államellenes bűncselekmény. Életfogytiglan jár érte.
Az Orbán-rendszer

 

Orbán Viktor és pártja 2010-ben demokratikus választáson törvényesen került hatalomra. Amikor a választási győzelmet “fülkeforradalommá” minősítette, és erre hivatkozva egy új társadalmi rendszer bevezetéséről hozott országgyűlési határozatot, akkor az alkotmányos rend megdöntésére irányuló előkészület bűncselekményét követte el. Az alkotmányellenes NENYI megvalósításakor és az Alkotmány önkényes eltörlésekor megdöntötte az alkotmányos rendet, államcsínyt, államellenes bűncselekményt követett el, és megszűnt Magyarországon a törvényes hatalom. Attól kezdve Magyarországon nincs törvényes, alkotmányos és legitim hatalom, a hatalmat egy törvénytelen maffia bitorolja, Magyarországon nincs jogállam, nincs alkotmános berendezkedés, minden törvény törvénytelen, törvényen kívüli állapot uralkodik.
*
A 2010. évi országgyűlési választásokat Sólyom László köztársasági elnök az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény alapján írta ki. Eszerint 2010. április 11-én és 25-én országgyűlési választásokra került sor. A választások célja az volt, hogy a választópolgárok szavazatai alapján eldöntse, kik jutnak az Országgyűlésbe. Szavazni egyéni képviselőkre és pártlistákra lehetett. Nem szerepelt a szavazócédulán az alkotmányos rendre, új rendszer megalapítására, új társadalmi szerződés megkötésére vonatkozó kérdés. A választópolgárok semmi ilyesmire nem szavaztak.
hirdetmeny2010-page-001Az 1989. évi XXXIV. törvény szerint a választások eredménye az országgyűlési mandátumok megszerzésére vonatkozik. Az országgyűlési választás győztese bármilyen mértékű győzelem esetén sem jogosult a választások eredményét olyan szavazássá nyilvánítani, amire vonatkozó kérdés a szavazólapon nem szerepelt. Itt látható oldalt a hivatalos választási hirdetmény. Azon nem szerepel sem új rendszer megalapítása, sem új társadalmi szerződés megkötése.
A választás második fordulója után este 9 órakor Orbán Viktor a Vörösmarty téren a következőket mondta: “Ma forradalom történt a szavazófülkékben. A mai napon a magyarok bebizonyították, hogy van értelme hinni a demokráciában, mert demokratikus keretek közt olyan változást tudtunk véghez vinni, amit más korokban csak a forradalmak.” A “demokratikus keretek” mindössze azt jelentette, hogy egy demokratikus úton hatalomra került kormány fogja megdönteni az alkotmányos rendet, ahogyan más esetekben ez forradalmakban szokás. Orbán azt mondta, hogy “az elmúlt évek tanulsága az, hogy rendszert váltani nem lehet, rendszert csak megdönteni lehet, megdönteni és újat alapítani”. Kijelentette: „ma a magyarok rendszert buktattak, (…) és megalapították a nemzeti együttműködés rendszerét.” Mindez bizonyítja, hogy Orbán kezdettől fogva tudta, mire készül, és bejelentette az államcsíny tényét, csak azt senki nem vette komolyan.
Az új rendszer alapításáról akkor még rajta kívül senki nem tudott. Azok sem, akik állítólag megszavazták. Fogalmuk sem volt arról, hogy bármi ilyesmire szavaztak volna. Sokáig mindenki azt hitte, hogy ez csupán játék a szavakkal, de minden az alkotmányos renden belül marad. Azóta kiderült, hogy ez a demokratikus alkotmányos rend megdöntését és a demokratikus Alkotmány eltörlését jelentette. Demokráciát nem másik demokráciára váltanak, hanem diktatúrára. Demokrácia csak egyféle lehet. Ami nem demokratikus, az diktatórikus.
Orbán a választás éjszakáján bejelenti az alkotmányos rend megbuktatását
A “fülkeforradalom” államcsíny
Akkor még senki nem tudta, hogy ez mit jelent. De a felvételen látható, hogy Orbán készült az alkotmányos rendszer megváltoztatására. Az első perctől kezdve tudta, mit akar. Nem rögtönzések sorozata történt, hanem előre megfontolt szándékkal végrehajtott államcsíny. Orbán már a választások éjszakáján bejelentette, hogy a demokratikus választások eredményét az alkotmányos rend megdöntésének alátámasztására használja fel. Amikor kijelentette, hogy “ma a magyarok rendszert buktattak”, akkor közölte, hogy az országgyűlési választások eredményét az alkotmányos rend megbuktatásáról szóló népszavazássá nyilvánítja. A szavazás azonban nem erről szólt. Senki nem az alkotmányos rend megbuktatásáról, hanem az alkotmányos renden belül működő Országgyűlés összetéteteléről szavazott. Orbán már a választás estéjén azt hazudta, hogy a választópolgárok új rendszert, a nemzeti együttműködés rendszerét alapították meg. Elismerte: ez az alkotmányos rend megdöntése. Olyan rendszerváltozás, amelyet “csak a forradalmak” tudtak véghez vinni.

Orbán szerint az alkotmányos rendet forradalom nélkül, demokratikus úton sikerült megdönteni. Szerinte a “forradalom a szavazófülkékben történt”. Orbán rendszerének jogi alapja a “fülkeforradalom”. A “fülkeforradalom” a demokratikus országgyűlési választások tartalmának önkényes meghamisítása. Az Orbán-rendszer alapja az országgyűlési választások tartalmának utólagos forradalommá és az alkotmányos rend megváltoztatásáról szóló népszavazássá nyilvánítása. Orbán a megválasztása után olyan programot hirdetett meg, mintha katonai puccsal jutott volna hatalomra. De mivel a puccs 2006-ban nem sikerült, a választások után puccsistaként szállta meg a szabad és független intézményeket.
paragrafusOrbán nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy “demokratikus keretek közt olyan változást tudtunk véghez vinni, amit más korokban csak a forradalmak”. Az érvényben levő törvényes Alkotmány nem adott lehetőséget az alkotmányos rend megváltoztatására. Demokratikus keretek között az alkotmányos rend megváltoztatására nincs lehetőség. Egy demokratikus országgyűlési választás nem “buktat rendszert”, csak kormányt. Ez a szavazás nem a rendszerről, hanem a rendszeren belül működő Országgyűlés összetételéről határoz és négy évre szól. A rendszer megváltoztatásáról nem demokratikus szavazás döntött, hanem egyedül Orbán Viktor. A szavazópolgárok az országgyűlési képviselők személyéről döntöttek, Orbán saját törvénytelen terve mögé a választópolgárok másról szóló szavazását állította. Ez csalás, törvénytelenség, hamisítás. Nincs törvényes alapja Orbán rendszerének.
Miután Orbán az országgyűlési képviselők választásáról szóló szavazás eredményét minősítette önkényesen az alkotmányos rendről szóló szavazásnak, és erre hivatkozva jelentette be egy új rendszer megalapítását, azt a hamis látszatot keltette, mintha erre kapott volna felhatalmazást a magyar néptől. Ez az állítás hamis, politikai szélhámosság. Az alkotmányos rend megváltoztatása a “fülkeforradalom” alapján a legsúlyosabb államellenes bűncselekmény.

Az Alkotmány módosítása
Az Alkotmány módosítása és az alkotmányos rend megváltoztatása nem ugyanazt jelenti. Két különböző jogi kategóriáról van szó. Az Alkotmányt lehet módosítani, de az alkotmányos rendet nem lehet megváltoztatni. Az Alkotmány lehetőséget adott arra, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége módosítsa az Alkotmányt. Ezek a módosítások az alkotmányos rendet nem érinthetik, annak keretein belül maradnak. Alkotmánymódosítás nem kerülhet ellentétbe az Alkotmány alapvető rendelkezéseivel, amelyek az alkotmányosság, a jogállamiság garanciái. Az alkotmányosság, az alkotmányos állam nem egyszerűen bármilyen alkotmánnyal rendelkező államot jelent, hanem kizárólag olyan államot, amelynek alkotmánya megfelel az alkotmányos állam fogalmában foglalt speciális követelményeknek. Ezek a népszuverenitás elve (a hatalom forrása a nép, ami elsősorban a tiszta, demokratikus és egyenlő feltételek mellett zajló szabad választásokat jelenti), a hatalmi ágak szétválasztásának és ellensúlyának elve (a hatalom nem koncentrálódhat egy kézbe, egymástól elválasztva és önállóan működik a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom az önkényuralom megakadályozása érdekében, a hatalmi ágak között kölcsönös függőség és ellenőrzés alakul ki, a hatalmi ágak ellensúlyként és fékként működnek a hatalmi koncentráció kizárása céljából), a jog és a törvények uralma (nem úgy van, hogy “majd csinálunk rá egy törvényt, oszt jónapot!”), jogegyenlőség, amely szerint mindenkit ugyanaz a jog illet meg és mindenki cselekedete egyforma elbírálás alá esik a törvények alapján, valamint az alapvető emberi jogok biztosítása (tényleges vélemény-, sajtó-, lelkiismereti-, gyülekezési-, szólásszabadság, sztrájkjog, stb.). Az Alkotmány módosításai ezeket az alkotmányos rendre vonatkozó garanciákat nem érinthetik. Az Alkotmánybíróság feladata, hogy efölött őrködjék. Ha az Alkotmánybíróság is elveszíti a függetlenségét és ellenőrző szerepét, mert az egy kézbe koncentrálódó hatalom birtokosa a saját embereit ülteti az Alkotmánybíróságba, az a helyzet az alkotmányosság, az alkotmányos állam végét jelenti. Egy állam működésének két formája lehet: alkotmányos állam, vagy hatalmi koncentráció révén létrejövő önkényuralom. Ha az alkotmányosság fenti követelményeit megsértik, akkor az alkotmányos rend, az alkotmányos állam megszűnik. Helyét az önkényuralom váltja fel. Olyan államforma nem létezik, hogy alkotmányos önkényuralom. Abban az esetben az “alkotmány” is önkényuralom terméke, valójában nem alkotmány. Az önkényuralom más szóval diktatúrát jelent. A diktatúrának lehetnek erőszakot alkalmazó (totális diktatúra) és erőszakot nem alkalmazó (puha diktatúra) változatai. A diktatúra létét nem az erőszak, hanem a jogi helyzet határozza meg. Alkotmánymódosítás nem hozhat létre önkényuralmat. Az alkotmányos rend megváltoztatása viszont önkényuralmat, diktatúrát jelent. Az 1989. évi utolsó törvényes, az elkövetés idején érvényben levő jogállami Alkotmány, amelyet Orbán Viktor önkényesen eltörölt és elvett a magyar néptől, tiltotta az alkotmányos rend megváltoztatását. Orbán Viktor az alkotmányos rend megváltoztatásával, az alkotmányosság felszámolásával diktatúrát hozott létre. A PRM az 1989. évi Alkotmány és a Btk. 139. § (1) bekezdése alapján követeli Orbán Viktor és bűntársai letartóztatását és felelősségre vonását.

Az alkotmányos rend megváltoztatása
Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása nem azonos az Alkotmány módosításával. Az Alkotmányt nem lehet úgy módosítani, hogy az alkotmányos rend sérüljön. Ez alkotmányellenes lenne. Ennek védelmére jött létre az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság feladata, hogy felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, alkotmányellenesség esetén megsemmisítse a törvényeket és más jogszabályokat. Ezért az alkotmányos rend megváltoztatása minden esetben csak erőszakkal történhet. Az erőszak nem minden esetben jelent fizikai erőszakot, vagy fegyveres erő igénybevételét. Az Alkotmány kizárta az alkotmányos rend demokratikus úton történő megváltoztatását. Erre vonatkozóan még népszavazást sem lehetett kiírni. Ha az alkotmányos rendet megváltoztatják, az mindig erőszakot jelent. Vagy külső erőszakot, vagy a demokratikus úton megszerzett államhatalom alkotmányellenes felhasználását. Ha valaki lebénítja az alkotmányos szervek önvédelmi képességét, az is erőszaknak minősül. Ha valaki az államhatalom birtokában, az erőszakszervezetek feletti hatalmat gyakorolva tényleges vagy látens fenyegetéssel változtatja meg az alkotmányos rendet, az is erőszaknak minősül. Az 1989. évi jogállami, utolsó törvényes Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Ez a státusza nem változtatható meg. A jogállam működése a szabad és egyenlő választásokon alapuló népfelség elvén, a hatalmi ágak szétválasztásán és a jog uralmán alapul. Alkotmányos államban nem egy ember uralkodik, hanem mindenki felett a jog egyformán. Az 1989. évi jogállami Alkotmány tiltotta a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló cselekményeket, mivel a demokratikus hatalomgyakorlás összeegyeztethetetlen az erőszakos egyeduralmi törekvésekkel. Az Alkotmány 2. §. (3) bekezdése kimondta, hogy: ”senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni!” A hatalom kizárólagos gyakorlására irányuló törekvésekkel szembeni fellépés elmulasztása alkotmányellenes kötelességszegés. A politikai ellenzék feladata lett volna, hogy ennek az alkotmányos előírásnak eleget tegyen, és erre felhívja az ország lakosságát is. Az önkényuralom által elfoglalt Alkotmánybíróság elutasító határozatai nem mentenek fel e kötelesség alól. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását rögzítő egypárti alaptörvény nem csupán illegitim, hanem törvénytelen is, ennél fogva érvénytelen. A parlamenti ellenzék egy érvénytelen Alaptörvény alapján kiírt alkotmányellenes választáson vett részt. Egy államellenes bűncselekményt legitimált azzal, hogy a törvénytelenül létrejött 2014-es parlamentbe bevonult. Az Alkotmány fenti rendelkezése volt az alkotmányos alapja a hatalom erőszakos megváltoztatására irányuló cselekmények büntetendővé nyilvánításának. A Btk. 139. § (1) bekezdése kimondta, hogy “Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve – különösen fegyveres erő igénybevételével – megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.”
kalocsai minta
Az alkotmányos rend megváltoztatása életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő
bilincs
Btk. 139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve – különösen fegyveres erő igénybevételével – megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
Orbán a választás éjszakáján az államellenes bűncselekményre való előkészület tényét jelentette be (ez öt évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő). Az erőszakkal való fenyegetés az államhatalom valamennyi kényszerítő eszközének birtokában megtörtént. 2011. december 23-án az erőszak alkalmazására is sor került, amikor a rendőrség őrizetbe vette azokat az országgyűlési képviselőket, akik a parlamenti parkolóhoz láncolták magukat, és így próbálták megakadályozni a demokratikus választásokat megszüntető új választási törvény megszavazását.
.
Az alkotmányos rend megváltoztatására irányuló előkészület szakasza végetért a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata országgyűlési határozatban való elfogadásával. A NENYI megszavazásával kezdetét vette az alkotmányos rend megdöntése. A demokratikusan megválasztott parlament kormánypárti többsége törvénybe iktatta a “fülkeforradalmat”, és kinyilvánította az érvényben levő alkotmányos renddel szemben egy új rendszer megalapítását. Olyan választói akaratra hivatkozva, amely kizárólag Orbán Viktor képzeletében élt, aki az országgyűlési választásokat utólag az alkotmányos rend elleni szavazássá nyilvánította.
Orbán azt javasolta az Országgyűlésnek, “ismerjék el a magyar választók szavazófülkékben véghezvitt forradalmát”, és “vállaljanak kötelezettséget a magyarok által megalapított nemzeti együttműködés rendszerének felépítésére”. Orbán tisztában volt azzal, hogy a rendszer megdöntésére vonatkozó terveinek semmi törvényes alapja nincs. A “fülkeforradalomra” vonatkozó hazugság parlamenti megszavazásával igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha törvényes felhatalmazása lenne arra, hogy az alkotmányos rendet megváltoztassa. “Ezt egy politikai nyilatkozat elfogadásával tehetjük meg” – mondta, hozzátéve: ezzel a nyilatkozattal “az emberek akaratát tesszük meg a jövő iránytűjének”. Mindez hazugság, az emberek nem nyilvánítottak akaratot a demokratikus alkotmányos rend megdöntésére vonatkozóan. Az Alkotmány bizonyos feltételekkel lehetővé teszi azt, hogy új alkotmányt hozzanak létre. De az új alkotmány sem változtathatja meg az alkotmányos rendet. Egy új alkotmány célja az alkotmányos rend megerősítése és nem eltörlése (megváltoztatása). Ezért téves hivatkozás az, hogy Orbán törvényesen módosíthatta az alkotmányt, mert egy törvényesen létrehozott új alkotmány sem változtathatja meg az alkotmányos rendet. Orbán bűne elsősorban nem az, hogy illegitim új alkotmányt szavazott meg egyedül, hanem az, hogy a maga által a népre és az országra erőltetett, semmiféle legitimációval nem rendelkező új alaptörvénye megdöntötte az alkotmányos rendet.
Orbán a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatával kívül helyezte magát az alkotmányos kereteken
A NENYI alkotmányellenes
A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata országgyűlési határozatba foglalta az országgyűlési választások tartalmának meghamisítását. Törvénybe iktatta a választások alkotmányellenes átértelmezését. Azt a hamis látszatot keltette, mintha népakarat lenne az alkotmányos rend Alkotmányban tiltott megváltoztatása. Nevetséges aktus, közönséges csalás, amit senki nem vett komolyan, és nem értette meg, hogy ez a jogállam lebontására szóló felhatalmazás, amelyet Orbán Viktor adott saját magának. A NENYI minden szava hazugság. Alkotmányellenes, amelyet meg kellett volna semmisíteni. Egy országgyűlési határozat államellenes bűncselekmény végrehajtásával bízta meg a megalakult Orbán-kormányt. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát Orbán személyesen nyújtotta be az Országgyűlésnek, előtte személyesen olvasta fel. Ez megkönnyíti a jogállam helyreállítása után a bíróság dolgát, amikor megállapítja a büntetőjogi felelősséget. Orbán csaló, aki az Alkotmányon kívül helyezte magát, és megpuccsolta a demokráciát.

A “fülkeforradalom” az Orbán-rendszer alapja
NER nyilatkozatOrbán rendszerének semmi más jogi alapja nincs, mint a nemlétező “fülkeforradalom”. Erre épül a NER, amelyet a NENYI foglalt törvénybe. Ha a “fülkeforradalom” törvényes, az Orbán-rendszer is törvényes. Ha a “fülkeforradalom” az Alkotmányban és a magyar közjogi rendszerben létező és legitim fogalom, akkor a NER alkotmányos. Ha 2010 áprilisában nem országgyűlési választás történt, hanem a választópolgárok az alkotmányos rendről nyilvánítottak véleményt, akkor a NENYI igaz. Ha bárkivel közölték, hogy szavazatával az alkotmányos rendről mond véleményt, esetleg új társadalmi szerződést köt és új rendszer megalapításáról dönt, akkor az Orbán-rendszer jogszerű. Ha nem így van, akkor az Orbán-rendszer létrehozása és minden további intézkedés törvénytelen és érvénytelen, amit el kell törölni. Ha a “fülkeforradalom” nem közjogi fogalom, hanem egy felcsúti disznóvágáson találták ki, akkor államellenes bűncselekmény történt, amelynek elkövetőit le kell tartóztani és törvényesen felelősségre kell vonni. Az eltörölt Alkotmányt és alkotmányos rendet eredeti állapotába vissza kell állítani. Ha Magyarországnak új Alkotmányra lesz szüksége, akkor törvényes és legitim keretek között megalkothatja az 1989.évi Alkotmány alapján.
A “fülkeforradalom” elnevezés sokat sejtet megalkotójának gondolkodásáról. Arra utal, hogy ez az ember forradalomra készült, amely “megbuktatja” a fennálló demokratikus rendszert. 2006-ban kísérletet tett arra, hogy az alkotmányos rendet az utcán megdöntse. Terve készen állt, és az Országgyűlésben vélhetően ugyanazt a beszédet mondta el 2010-ben, mintha 2006-ban a focihuligánokkal felgyújtott Budapest utcáin döntötte volna meg az alkotmányos rendet. A különbség mindössze annyi, hogy a “forradalom” szót “fülkeforradalomra” változtatta. Amikor demokratikus úton kétharmados parlamenti többséggel megszerezte a kormányzati hatalmat, akkor már nem tudott lemondani az eredeti szándékáról, az alkotmányos rend megdöntéséről, egy keresztény-nemzeti ideológiára épülő önkényuralmi rendszerről. Orbán Viktor nem elégedett meg azzal, hogy egy liberális demokrácia 4 évre megválasztott miniszterelnöke legyen. Neki az abszolút hatalom kellett, ezért a demokratikus választás eredményét a 2006-ban levert utcai forradalom győzelmével azonosította. A demokratikus választást törvénytelenül forradalommá nyilvánította, és felhatalmazta magát egy új rendszer megalapítására. Ennek hátterében az áll, hogy Orbán maga is hisz a liberális demokrácia ellen létrejött politikai katolicizmus hamis ideológiájában. A Nemzeti Együttműködés Rendszere önkényuralom, formáját és ideológiáját tekintve egy klerikálfasiszta diktatúra. A demokratikus alkotmányos rendszer ellentéte. Ennek bejelentésekor sokan azt gondolták, hogy a dakota viccekben jártas Orbán indiánosdit játszik, elnevezte saját kormányzását, de mindez az alkotmányos keretek között marad. Ez naiv elképzelés volt. Orbán semmit nem rejtett véka alá, az első perctől kezdve megmondta, hogy hatalomra jutásával a liberális alkotmányos demokrácia megbukott, s egy új rendszert vezet be. Ez az új társadalmi-politikai rendszer megszünteti az Alkotmányban rögzített demokratikus rendszert, és ezt egy ideológiai állam által irányított – szándékai szerint – puha diktatúrára cseréli. Erre azonban semmiféle törvényes alapja és felhatalmazása nem volt. Amit elkövetett, az államellenes bűncselekmény. Magyarországot ma egy köztörvényes bűnöző irányítja, aki azóta egyéb köztörvényes bűncselekmények sorozatát követte el.
Miután a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának elfogadásával elkezdődött az alkotmányos rend megdöntése, Orbán Viktorra nem lehet úgy tekinteni többé, mint egy alkotmányos rendszer demokratikusan megválasztott miniszterelnökére. A “miniszterelnök” és a “kormányfő” megszólítás nem jár neki, őt kizárólag “elkövetőnek”, “tettesnek” lehet nevezni. Orbánra, mint az államellenes bűncselekményt irányító bűnözőre kell tekinteni. Orbánról a nyilvános közbeszédben kizárólag, mint bűnözőről lenne szabad beszélni. Értelmetlen az államcsínnyel létrehozott törvénytelen rendszer bármely intézkedésével foglalkozni. Az Alkotmányhoz hűséges jogállami magatartás az, ha a demokraták az államellenes bűncselekmény felszámolását, a felelősök azonnali letartóztatását, és az alkotmányos rend helyreállítását követelik. Semmi másról nem szabadna beszélni, kizárólag erről. Akik ezt nem tették meg, hanem elfogadták az alkotmányos rend megváltoztatásával létrehozott törvénytelen rendszer létezését, jogi kereteit, részt vettek a puccsisták által kiírt törvénytelen választásokon, és bevonultak az érvénytelen választás eredményeként létrehozott törvénytelen parlamentbe, valamennyien Orbán tettestársai. Akik legitimálták Orbán rendszerét, valamennyien az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűncselekmény elkövetésének tettestársai. Valamennyiüket Orbánnal együtt bíróság elé kell állítani.
A Polgári Radikális Mozgalom fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az Orbán által létrehozott rendszer nem ismeretlen és nem előzmények nélküli. Ennek a rendszernek az ideológiai alapjai bekerültek a törvénytelen és illegitim alaptörvénybe, amelyet Orbán hűbéresein kívül senki nem szavazott meg, és amelyet ő erőszakkal kényszerített az országra. Az alaptörvény preambulumának nevezett Nemzeti Hitvallás kimondja, hogy Magyarország “keresztény ország”, a nemzet megtartó ereje a “kereszténység”, továbbá „büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” Orbán alaptörvénye úgy fogalmaz, “Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.” Az államiságot és a nemzeti egységet Magyarország jelenlegi alaptörvénye szerint a katolikus pápa adományának tulajdonított “Szent Korona” testesíti meg. Ez azt is jelenti, hogy az orbáni “rendszerváltás” még nem ért véget, mert az alaptörvény egy “keresztény királyság” alapjait vetette meg. Az Orbán-rendszer vége nagy valószínűséggel egy királyság lesz, és szándéka szerint királyi dinasztiát alapít egy bűncselekményre, államcsínyre alapozva.
Ez a “keresztény királyság” ideológiailag azonos a Horthy-rendszer “keresztény-nemzeti” ideológiájával és államformájával. Arra lehet számítani, hogy a budai Vár felújítása után Orbán a koronát felviteti a Várba és visszahelyezi közjogi méltóságába. Hogy királlyal vagy király nélküli királysággal, ez még nyitott kérdés. De nem lenne meglepő, ha Orbán Ráchel személyében királyi esküvőt tartottak volna, amikor a fatolvaj Tiborcz Istvánnal egybekelt. Ez azonban majdnem másodlagos kérdés abban a tekintetben, hogy a “tyúk volt előbb vagy a tojás” vitában hol áll az igazság: Orbán hatalmi mániájához használ fel egy ideológiát, vagy egy ideológia érdekében sajátította ki és használja a kizárólagos hatalmat. Meggyőződésünk szerint ez utóbbiról van szó. Orbán hisz a “keresztény Európa” középkori feudális eszméjében, küldetésének érzi, hogy a “keresztény Magyarországot”, majd a “keresztény Európát” helyreállítsa, és abban vezető szerepet játsszon. Ez az ember megszállott, aki magáévá tette a politikai katolicizmus ideológiáját, és a Horthy-rendszer reinkarnációját hozza létre 21. századi körülmények között a “Szent István-i” állam érdekében. Új államalapítónak tekinti magát, miután magáévá tette a hamis ideológiát, amely a nemzeti identitást, a magyarság mibenlétét a “kereszténységgel”, a reformált katolikus egyházak által is támogatott politikai katolicizmussal azonosítja. A politikai katolicizmus antiszemita, a legnagyobb ellensége a liberális demokráciának, a pluralizmusnak, a tényleges parlamentarizmusnak, a jogállamnak, a szabadságnak, a kapitalizmusnak és a Köztársaságnak. A felvilágosodást, az emberi és polgári jogokat ellenségnek tekinti, amelyeket fel kell számolni.
Orbán ennek szellemében jelentette ki az Európai Parlamentben, hogy “Európa keresztény lesz, vagy nem lesz”, 2015. május 18-án Debrecenben pedig azt, hogy “Magyarország keresztény lesz, vagy nem lesz”. Ez azt jelenti, hogy ez az ember vallási fanatikus, bármire képes. Soha nem lesz leváltható, soha nem fogja átadni demokratikus módon a hatalmat, mert neki küldetése van. Ott született, ahol István király meghalt, és ahol felajánlotta a katolikus szűzmáriának az országot. Természetfölötti küldetést tuljadonít magának. Ezért képes az ország elpusztítására is. Ha nem lesz a politikai katolicizmus és Szent Ágoston szellemében “keresztény” Magyarország, akkor “nem lesz”, mint mondta, és ez érthető úgyis, hogy inkább ne is legyen. Orbán ezért életveszélyes bűnöző, a rendszere csak addig puha diktatúra, amíg nincs valódi ellenzéke.
Formálisan a liberális demokrácia Alkotmányára és annak megvédésére esküdött fel, majd az esküjét megszegve a liberális demokrácia Alkotmányát eltörölte. Mindez a magát “demokratikusnak” nevező ellenzék bűnpártoló magatartása és legitimációja, korrupcója nélkül nem lett volna lehetséges. Ezért annak az ellenzéknek, amely ezt legitimálta, konszolidálta, lehetővé tette, elévülhetetlen felelőssége van az Orbán-rendszer létrejöttében és megszilárdulásában. Felelősek mindazért, ami ezután következik. Ezeknek az áruló és korrupt “ellenzéki” pártoknak a vezetőit egy jogállamban bíróság elé kell állítani és a közügyektől el kell tiltani. Az Orbán-rendszer után az 1990 utáni évtizedek valamennyi tapasztalatát felhasználva meg kell erősíteni az alkotmányos demokratikus rendet, rendezni kell a törvényes pártfinanszírozást, és új alapokon új embereknek kell demokratikus választásokon megméretni magukat és a programjaikat. Ennek a garnitúrának Orbánnal együtt mennie kell. A rendszer igazi ellenzékének, a valódi liberális demokratáknak ezeket az árulókat ugyanolyan ellenfelüknek kell tekinteniük, mint Orbánt és bűntársait, mert ők az Orbán-rendszer legfőbb támaszai.
Orbán Viktor az Alkotmány megvédésére esküdött fel!”

Szólj hozzá!