Jobbik, a támasz….

.

Képtalálat a következőre: „jobbik hazaárulás”

Nézzük a kollaboráns pártokat, ami bizonyítja, hogy részesei voltak a hazaárulásnak.

JOBBIK és a HAZAÁRULÁS:
(Máté Tamás és Geri Tibor írásai alapján)

A Fidesz megalkotta az Alaptörvényt, de nem alkotta meg hozzá azt a törvényt, amivel hatályba tudott lépni, hiszen az Alaptörvénynek semmi köze nincs az alkotmányhoz, ezért önmaga nem elég ahhoz, hogy hatályon kívül lehetett volna helyezni vele az alkotmányt. Kellett egy hatályba léptető átmeneti rendelkezés – ez volt Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései nevű törvény. Ezzel helyezték 2011. december 30-án alkotmányellenesen hatályon kívül az alkotmányt, mert ha az alkotmány hatályban marad, akkor az alaptörvény vagy érvénytelen vagy alkotmány ellenes lenne.
Vagyis ezen törvény nélkül – amit a Jobbik 29 képviselője megszavazott – nem léphetett volna hatályba az Alaptörvény. Tehát a Jobbik – miközben nem lett volna szükség a szavazatára – demonstratívan megszavazta az
alkotmányellenes, ezért érvénytelen módon megalkotott törvényt, amivel hatályon kívül akarták helyezni az alkotmányt.
Vagyis a Jobbik a többi ellenzéki párthoz hasonlóan nem ELTŰRTE az Alaptörvény megalkotását, hanem RÉSZT VETT annak megalkotásában!!!
Különbséget csak azok tudnak tenni, aki értik a büntetőjog bűnösségi alakzatai közt a különbséget.
Mert míg az ellenzéki pártok csak belenyugodtak egy bűncselekmény bekövetkeztébe (amit meg tudtak volna akadályozni) addig a Fidesz és a Jobbik képviselői – egyenes szándékkal (dolus direkt) – előre megfontoltan, csoportosan követték el a magyar történelem politikus által elkövethető legsúlyosabb tettét.
Meg akarták szüntetni egy nép ezer éves államát és alkotmányos rendjét!
Nem az Alaptörvény a lényeg. Mert az önmagában egy érvénytelen jog, nem alkalmas arra, hogy jogi erejénél fogva hatályon kívül helyezzen egy alkotmányt.
Az igazi aljasság az Átmeneti Rendelkezések volt, mert a képviselőnek nem csak ahhoz nincs joga, hogy ÚJ alkotmányt alkosson, de ahhoz se, hogy alkotmányt megszüntessen.
Márpedig a Fidesz és a Jobbik képviselői EZT TETTÉK.
Miközben azt hazudják magukról, hogy ők a magyarok (és az alaptörvény zárószavazásakor “Áruló nem leszek!” feliratú transzparenssel csinálták a “cirkuszt a népnek”), létrehoztak egy pénzügyi magánhatalom által irányított diktatúrát Magyarország névvel.
Ez a két törvény EGYÜTT eredményezte a diktatúra létrejöttét. Aminek a második – fontosabb – felvonásában a Jobbik is RÉSZT VETT.
A Fidesz és a Jobbik hozták létre a diktatúrát, és ezzel tettesként elkövették az esküszegést és a hazaárulást.
A többi képviselő meg ezt eltűrte, és ezzel társtettessé vált a hazaárulásban.
Magyarország Alaptörvényének Átmeneti
Rendelkezéseinek megszavazása
2011.12.30.12:06:00
JOBBIKOS IGEN SZAVAZATOK:
Balczó Zoltán Jobbik
Balla Gergő Jobbik
Bana Tibor Jobbik
Baráth Zsolt Jobbik
Bertha Szilvia Jobbik
Bödecs Barna Jobbik
Endrésik Zsolt Jobbik
Farkas Gergely Jobbik
Gyöngyösi Márton Jobbik
Hegedűs Lorántné Jobbik
Hegedűs Tamás Jobbik
Jámbor Nándor Jobbik
Kepli Lajos Jobbik
Dr. Kiss Sándor Jobbik
Korondi Miklós Jobbik
Kulcsár Gergely Jobbik
Dr. Lenhardt Balázs Jobbik
Mirkóczki Ádám Jobbik
Németh Zsolt Jobbik
Dr. Nyikos László Jobbik
Rubi Gergely Jobbik
Schön Péter Jobbik
Dr. Staudt Gábor Jobbik
Szabó Gábor Jobbik
Szilágyi György Jobbik
Varga Géza Jobbik
Volner János Jobbik
Vona Gábor Jobbik 
Zagyva György Gyula Jobbik

Pártonként vizsgálva a szavazásokat az látszik, hogy a legtöbb kétharmados törvény a Jobbik támogatásával ment át. A szavazások 52 százaléka esetében ez a párt segítette ki a kormányt. A 38 esetből 17-nél egyedüliként álltak ki a kormány kezdeményezése mellett.
Magyarország Alaptörvényében nevesített sarkalatos törvények:
1. Az állampolgárságról
2. A címer és a zászló használatáról valamint az állami kitüntetésekről
3. A családok védelméről
4. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését
ellenőrző független hatóság létrehozásáról
5. Az egyházakról
6. A pártok működéséről és gazdálkodásáról
7. A sajtószabadságról, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét
ellátó szervre vonatkozó szabályok
8. A választójogról és a választási eljárásról
9. Politikai reklám közlésének szabályai kampányidőszakban
10. A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályok, valamint a helyi és országos
önkormányzataik megválasztásának szabályai
11. A honvédelmi kötelezettségről (katonai szolgálat teljesítése, honvédelmi munkakötelezettség, polgári
védelmi kötelezettség, gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség szabályai)
12. Az országgyűlési képviselők választásáról
13. A Magyarországon élő nemzetiségek Országgyűlés munkájában történő részvételéről
14. Az országgyűlési képviselők jogállásáról és javadalmazásáról, valamint összeférhetetlenségükről
15. Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezések
16. Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenési
kötelezettségről
17. A köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról
18. Önálló szabályozó szervek létrehozása, feladatkörük, működésük szabályai
19. Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének és működésének szabályairól
20. A bíróságok szervezete és igazgatása, a bírák jogállása, javadalmazása
21. Az ügyészség szervezete és működése, valamint az ügyészek jogállása, javadalmazása
22. A helyi önkormányzatokról
23. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
24. A nemzeti vagyon megőrzése, védelme és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményei,
az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének köre, valamint a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátai és
feltételei
25. A termőföld és az erdők tulajdonjoga megszerzésének, valamint hasznosításának meghatározott célok
eléréséhez szükséges korlátai és feltételei, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és
a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályok
26. A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályai
27. Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályai
28. A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályai
29. A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályai
30. A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó
részletes szabályok
31. A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működéséről, a titkosszolgálati eszközök és
módszerek alkalmazásáról, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokról
32. A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályok (szükségállapot idején a köztársasági elnök
által rendeleti úton bevezethető intézkedések, a Kormány által megelőző védelmi helyzetben,
veszélyhelyzet esetén bevezethető rendkívüli intézkedések, váratlan támadás)
Talán nem meglepő, hogy a második ezen a listán az LMP. A kétharmadot igénylő javaslatok 34 százaléka esetében álltak ki a kormány mellett. Ugyanakkor 7 szavazás volt, ahol csak ők szavaztak együtt a kormányoldallal. Igaz, ezek közül 5 eset az alkotmánybírósági tagok megválasztása során volt.
 
Az MSZP 17 alkalommal működött ilyen formán együtt a kormányoldallal. Ezek közül csak három olyan eset volt, ahol az ellenzéki pártok közül egyedüliként odaálltak a Fidesz–KDNP-képviselőcsoport mellé. Az egyik az éppen most „visszamódosításra” váró energetikai törvény, a másik kettő pedig abszolút szakpolitikai kérdés volt (halgazdálkodási törvény módosítása).
 
Bár a Demokratikus Koalíció igyekszik olyan képet mutatni magáról, amely a legnagyobb ellenfele a mostani rendszernek, de még az ő esetükben is volt három olyan törvényjavaslat, amit támogattak.
 
Az Országgyűlés decemberi ülésterve szerint négy törvényjavaslat igényel kétharmados többséget. Kérdéses, hogy sikerül-e a Fidesznek ezekhez is ellenzéki támogatókat szerezni és ezzel működésben tartani a kétharmadot
Forrás:   Policy Agenda.

Szólj hozzá!