Putyintól ájultan elalélni és félni: orbánság.

Kapcsolódó kép

Sándor István az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságának főnyomozója volt. 1989-1990-ben a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának egyik alapítója volt, később az Országos Rendőr-főkapitányság kábítószer-felderítési osztályának csoportvezetője. 1999-ben felajánlotta segítségét az olajügyeket vizsgáló, Pallag László által vezetett parlamenti bizottságnak, de a 2000 október 28-i meghallgatása előtt egy nappal  őrizetbe vették hivatali visszaélés és vesztegetés alapos gyanújával. Ez nem jött be, mivel a bizottság 2000 november 7-én a Fővárosi Ügyészség Nyomozóhivatalának épületében meghallgatta. Íme egy részlet a Vastagbőr Blogon közzétett tanúvallomásából:

 

Kapcsolódó kép

“A bombagyáros ügy, az úgynevezett Dietmar Clodo ügy felderítése is sajnos nálam indult el, inkább ne kezdtem volna el. A kezdeti szakaszt követően átvette egy másik szolgálati ág, tehát annak felderítését valójában nem én végeztem. Nem is ez a lényeg. Abban az időben megy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának a vizsgálata, ahol a Pintér úr és Clodo úr viszonyát próbálja kideríteni a bizottság, hogy mi is volt ott kettőjük között.
Kérem, ezután megy Leonid Kolcsinszki – Clodo bűntársa – kihallgatása az ORFk vizsgálati osztályán, amikor is jelen van Bánáti ügyvéd úr, a tolmács, Szalai Tihamér és még egy-két nyomozó. Megy a kihallgatás. Egy alkalommal Kolcsinszki azt mondja, hogy ezt a részt nem szeretném jegyzőkönyvbe mondani, de közben megy a videó, merthogy kamerával veszik az egész kihallgatást. Közli ez a Kolcsinszki úr, hogy kérem szépen, én Pintér tábornoknak több megbízást hajtottam végre. Megfagy a levegő, de már azt nem fejti ki, hogy milyen megbízást. Megáll a kihallgatás, Bánáti ügyvéd úr lemond.
Ez a kihallgatási anyag, a videoanyag tudomásom szerint elkerül Túri András – akkor még – csoportvezető ügyészhez is, elkerül a rendvédelmi szervekhez is, és amikor eljön a bizottsági ülés, erről a kazettáról, ami döntő jellegű lett volna a bizottság munkájában, a bizottsági személyek tisztázásában, hallgat az ügyész úr, hallgat a rendvédelem, hallgat mindenki. Mi ez, ha nem egy bűnpártolás, vagy hivatali visszaélés? Ezt én nem tettem szóvá abban az időben, hogy uraim, álljon már meg a fáklyás menet. Sok mindent szóvá tettem, és azért van az, hogy most itt vagyok letartóztatva.”

Az orosz viszony szempontjából is érdekes átalakuláson ment át Orbán pártja. Bizonyára sokan emlékszünk még arra a fiatalemberre, aki 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén azt mondta, hogy “mi értetlenül állunk az előtt, hogy a forradalmat, és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói”?

Majd 2006-ban azt is mondta ez az Orbán Viktor nevű fickó, hogy “Meg akartuk őrizni a hitet, hogy volt értelme küzdeni az orosz csapatok kivonásáért. Volt értelme küzdeni a szabad választásokért, volt értelme küzdeni a határon túl élő magyarokért, hogy volt értelme megőrizni az ’56-os forradalom emlékét. Meg akartuk őrizni a hitet, hogy kell lennie a világban egy erkölcsi rendnek, amely végül mindent és mindenkit odahelyez, ahová való.”

Aztán még 2007-ben is úgy látta a fülkeforradalmi előkészületeken dolgozó Fidesz-vezér, hogy “Kelet felől nézve mi vagyunk az utolsó olyan ország, ahol az állam lemondott a nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű közellátási rendszerek tulajdonáról. Tőlünk nyugatra ez nem lehetséges. Tegyük világossá: nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!”.

Anasztaszija Kirilenko The Insiderben megjelent írása szerint“2009-ben egyszer csak minden élesen megváltozott. Novemberben Orbán váratlanul Szent-Pétervárra érkezett az Egységes Oroszország Párt kongresszusára, ahol megismerkedett Putyinnal. Putyint és Oroszországot nem kritizálta többé, majd miután egy év múlva Magyarország miniszterelnöke lett, Putyin egyik legfontosabb európai védelmezőjeként vált ismertté. Mi történt Orbánnal ez alatt az idő alatt? Lehetséges, hogy hatással volt rá egy esemény, amelyik első látásra semmiképpen sincs kapcsolatban Magyarországgal – Moszkvában letartóztatták Szemjon Mogiljevics alvilági vezért.”

Képtalálat a következőre: „Orbán maffia – Jürgen Roth”

Anasztaszija Kirilenko cikkében megfogalmazottak alapján “Dietmar Clodo véleménye szerint azért, hogy szabadlábra kerülhessen, Mogiljevicsnek el kellett búcsúznia vagyona egy részéről, és szolgálatokat kellett tennie a Kremlnek az Orbán Viktor elleni kompromittáló anyag rendelkezésre bocsátásával. Sajnálatomra mára Orbán Putyin parancsait végrehajtó bábbá vált – jelentette ki Clodo a The Insider-nek. Az üzletember biztos abban, hogy Mogiljevics a szabadságáért cserébe átadhatta a kompromittáló szalagokat Nyikolaj Patrusevnek, az FSZB elnökének. Egy biztos, Orbánt Mogiljevics letartóztatása után váratlanul Moszkvába hívták, és ő pontosan ekkor hajtott végre gyökeres fordulatot addigi politikájában.” 

Orbán és közvetlen köre a kis fideszeseket ugyanúgy tartja sakkban, mint ahogyan a fent említett források szerint Putyin teszi ezt Orbánnal.

Orbán kompromat-rendszerében ma már senki nem tudhatja a fideszes kiskirályok közül helyben és kormányzati szinten sem, hogy ki és mikor repül. Ha nem hajol meg elég mélyen, ha nem olyan lelkes egy-egy pillantása, mint ahogyan a kedves vezető elvárja, akkor lehet, hogy holnap már nem lesz benne a pixisben. Ha pedig szembeszegül, akkor könnyen mutathatnak neki egy olyan dossziét, amelynek tartalmából egy-két hétig élne a hazai ellenzéki sajtó.

De a fideszes piti bűnözők Orbántól való félelme nem fog érdekelni senkit akkor, amikor elérkezik a számonkérés., hiszen elsősorban ők a felelősek azért, hogy Orbán és köre ilyen társadalmi viszonyok közé taszíthattak valamennyiünket és a gyermekeink holnapját.

Amikor a fideszes maffiát említem akkor, én arról a fajta kapzsiságról és igen egyszerűen átlátható szimpla emberi és politikainak nevezett törzsi érdekek mentén működő aljasságra gondolok, ami alapján gátlástalanul írhattak át Orbánék minden jogszabályt kizárólag a saját érdekeiknek megfelelően, és így szó nélkül el lehetett lopni a nyugdíjkasszát, a magyar földet, a dohányárusítás jogát, a befizetett adóforintokat valamint az unió euró milliárdjait.

Emellé határtalan arcátlansággal és gátlástalansággal olyan média egyeduralmat és gazdasági háttérhatalmat harácsolt a fideszes maffia össze, amelyet gyengébb banánköztársaságokban csak szemlesütve merne vállalni bárki. Így egyre kevésbé hallatszik a maffiaállamot bírálók hangja, ráadásul sokan választják a hallgatást, mert féltik a megélhetésüket, hiszen Orbán és emberei lassan minden vagyont elloptak.

Szerencsére a világon sehol sem tartanak örökké az Orbán-rezsimhez hasonló monolit, kapzsi és hazug populista rendszerek, egyszer Orbán kompromat-rendszere is bukni fog és az igazságtételt senki sem kerülheti el, Orbán és a fideszes maffia egyetlen végrehajtó katonája sem.

Az igazságtételnek ugyanakkor ki kell terjednie a helyi korrupciós ügyekre is. Fel kell számolni az oligarcháknak kedvező törvényeket, a szerzett jogokat és a stróman-kultúrát. A korrupt módon szerzett állami földbérleteket fel kell mondani, a politikai alapon kiárusított földeket vissza kell szerezni. Jóvátételi adót kell fizettetni mindazokkal, akik az Orbán-rezsim kedvezményezettjeiként tisztességtelenül jutottak vagyonhoz, állami közbeszerzésekhez vagy uniós pályázatokhoz. Az államnak részlegesen, szimbolikusan kártalanítania kell mindazokat, akiknek magánnyugdíj-megtakarításait az Orbán-rezsim felélte, trafikjaikat, földjeiket, földbérletüket elvette, akiket kényszernyugdíjaztak, foglalkoztatási-tilalommal sújtottak, és megaláztak.