Hogyan kezdődött?

Képtalálat a következőre: „alaptörvény”

 

2011-ben politikusaink – akiket az államunk vezetésére választottunk – megszegték az Istenre, a népre és az (ideiglenes) alkotmányra tett esküjüket és egy alkotmányellenes, érvénytelen alaptörvénnyel létrehoztak a magyar állam MELLET egy „Magyarország” nevű Új Államot, ami NEM LEHET a MAGYAR ÁLLAM. Azért nem, mert két magyar állam nincs, az ezeréves magyar államot (ideiglenes nevén a Magyar Köztársaságot) pedig NEM SZÜNTETHETIK meg a képviselők. 1989 óta új államot nem hozhatnak létre helyette, sőt még a nevét se változtathatják meg. A képviselők mégis megtették, és ezzel elárulták a magyar népet és azt a hazát, amelynek védelmére, irányítására választottuk őket. Ez a valós helyzet. A politikusaink, az „elit’ hazaárulók gyülekezete. Kezdjük azzal, hogy mit tehetünk most és hogyan számoljuk fel ezt a háttérhatalom irányításával a saját politikai elitünk segítségével felépített, kirablásunkra és elpusztításunkra létrehozott, a megtévesztés miatt aljas módon Magyarországnak elnevezett – diktatúrát. Ahhoz, hogy a mai állapotot egyáltalán túléljük, először vissza kell térjünk a magyar államhoz, annak jogához, majd azzal fel kell számolni a magyar nép feletti háttérhatalmi diktatúrát, meg kell teremteni az önrendelkezési jogunkat és ezt egy ideiglenes alkotmányban kell rögzíteni. Ezután ezzel az ideiglenes, nép által alkotott alkotmánnyal létre kell hozzuk a XXI. század első új, az ezer éves magyar állammal jogfolytonos magyar államát, amely a magyar nép érdekében működik, és biztosítja szabadságunkat, függetlenségünket, társadalmi fejlődésünket, egyéni boldogulásunkat. A diktatúra felszámolásának nemcsak az lesz a következménye, hogy létrejön az új, szabad és független magyar állam és ezzel megteremti a magyar nép önrendelkezési jogát, hanem olyan jogfolytonos magyar állam jön létre, amelynek nem lesz államadóssága, mert azt elviszi a Magyarország nevű állam. További eredménye, hogy az elmúlt 25 év politikusainak nem lesz szava benne (mert az Alaptörvény megalkotásával kizárták magukat a magyar államból). Ekkor létrejön annak a feltétele, hogy az önrendelkezési joggal rendelkező magyar nép az emberiség őstörténetét hordozó ősi magyar alkotmányos értékrend elemeit a mindennapi életünk részévé tegye, ezáltal a világ legmodernebb társadalmi rendszerét létrehozva példát adva a világnak. Elsőként a magyar népnek sikerült szintézisbe hozni az isteni szuverenitást a népszuverenitással, 1848-ban, a Szent Korona értékrendjének köszönhetően, hiszen ez egy új társadalmi korszak kezdete is lesz egyben, mert az a magyar nép küldetése, hogy példát mutasson, hogy a világ fejlődésének élére álljon. Ez és ekkora most és itt a felelősségünk. Saját népünkért, a túlélésünkért és a jövőnkért.

A szocializmus végén, 1989-ben az országgyűlés módosította az addigi alkotmányt (ami visszavezethetően érvényes jogra épült; egy megszállás nem változtatja meg egy állam rendjét). Ekkor Két rendkívül fontos paragrafus került bele ebbe a módosításba. Az első: “Általános Rendelkezések, 2.§ (2) A Magyar Köztársaságban MINDEN HATALOM A NÉPÉ, amely a népszuverenitást (néphatalmat – a MINDEN hatalmat) választott képviselői útján, VALAMINT közvetlenül gyakorolja.” Ez azt jelenti, hogy az országgyűlés minden hatalmát (amivel addig jog szerint bírt) a népre ruházta. Az Alkotmány külön fejezetben taglalja az Országgyűlésnek a népszuverenitásból fakadó jogait, tehát hogy mit tehet, és milyen kérdésekben dönthet. Minden más kérdésben a népé az utolsó szó, illetve kizárólag a népnek van joga gyakorolni (valamint közvetlenül gyakorolja). A másik paragrafus épp a fentebb említett, az Országgyűlés jogáról szóló fejezetben van. “Az Országgyűlés, 19.§ (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;” Ez pedig azt jelenti, hogy az Országgyűlés CSAK a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatja meg, tehát nem volt jogosultsága a Magyarország Alaptörvénye nevű iromány megírásához. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányát már megalkották 1989-ben, így az Országgyűlésnek kizárólag ennek MÓDOSÍTÁSÁRA terjednek ki a jogkörei. A diktatúra tetten érhető az alaptörvény szövegében. Megalkotói önmaguknak mondanak ellent, saját maguk tekintik törvénytelennek az Alkotmányt. Míg a Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti Hitvallás ezt írja: „Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.” Ugyanakkor a Záró rendelkezésekben cáfolja ugyanezt: „Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.”

A Magyarország nevű megszálló állam megnyirbálta a polgárok jogait is. Erre az alaptörvény a B) cikk (3) és (4) bekezdése szemlélteti leginkább: (3) „A közhatalom forrása a nép.” (4) „A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.” Kikerül a szövegből, hogy NEM „minden hatalom a népé”, a nép csupán a közhatalom forrása, ami NEM rendelkezik MINDEN HATALOMMAL. Ezzel a lépéssel az Országgyűlés kisajátította a kizárólagos hatalmat, így mindent megtehet, földeket vehet el, családokat tehet utcára, megtagadhatja a nyugdíjak kifizetését, és az alapvető emberi jogokat (ahogy azt újabban teszi is). A negyedik bekezdés egyértelművé teszi, hogy a hatalom gyakorlója csak az Országgyűlés és KIVÉTELESEN (tehát ha az Országgyűlés megengedi –> lásd népszavazási kísérletek, botrányok) a nép. Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseinek 5. pontja pedig minden kétséget kizáróan bizonyítja a megszálló állam diktatórikus jellegét, a magyar jogtól való elszakadást (amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette az átmeneti rendelkezések bizonyos pontjait, a Fidesz eldöntötte: hogy a továbbiakban ez ne fordulhasson elő újra, a maradékot beemeli az Alaptörvénybe, és ezen a ponton, gyaníthatóan az EGYSÉGfront és Alkotmányos Ellenállás érvelése okán kihagyták, de ettől még bizonyíthatóan benne volt). “5. A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, amely lehetőség – a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján – az első szabad választás után sem nyílt meg. Elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is. Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére.” Itt a legfontosabb kifejezés: A JOGFOLYTONOSSÁGOT MEGSZAKÍTÓ ALKOTMÁNYOS FORDULAT. A jogfolytonos magyar államtól való elszakadás, egy új állam létrehozása (amihez csak a népnek van joga).

Az utolsó mondat (Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére) pedig megerősíti a jogfolytonosság megszakítását (azonban a kommunizmus mai fideszes haszonélvezőit még mindig nem vonták felelősségre). A végére még egy kis érdekesség. 1989-ben több ponton módosították az alkotmányt, például a preambulumot (bevezetőt), amelyben az áll: “… az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:” Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés által a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításával megalkotott Magyar Köztársaság Alkotmánya 1989. október 23-tól Magyarország ideiglenes Alkotmányává válik, egyben a 77.§ (1) bekezdése alapján az ezer éve jogfolytonos magyar állam alaptörvénye is. Hazánk új Alkotmányának megalkotásáig. Amit viszont a 2.§ (2) bekezdése alapján csak a nép, a magyar állam állampolgárainak közössége alkothat meg. Tehát a Magyar Köztársaság Alkotmányát egyetlen módon lehet hatályon kívül helyezni: az 1949. évi XX. törvény, a magyar állam ideiglenes alkotmánya és alaptörvénye alapján. A magyar nép által megalkotott Magyarország Alkotmánya nevű, legalább ideiglenes alkotmánnyal. Sehogy másképp. Addig pedig a Magyar Köztársaság Alkotmánya hatályban van, és az a magyar állam alaptörvénye. Ennek ellenére a képviselők 2011. december 30 -án alkotmányellenesen törvényt alkottak az alkotmány hatályon kívül helyezéséről. Azaz kísérletet tettek az ezer éve jogfolytonos magyar állam megszüntetésére, hogy a helyére a saját diktatúrájukat tehessék. De mivel ez egy alkotmányellenes, egyben érvénytelen törvény is, így joghatása nincs, az ideiglenes alkotmány – így a magyar állam is – hatályban maradt.

Geri Tibor