„Zugügyvéd-állam”

 

Orbán Viktor bűnös az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásában, a kizárólagos hatalom megszerzésében, befolyással való üzérkedés, hatalommal való visszaélés, korrupció, vesztegetés, lopás, hamis vád és más bűncselekmények elkövetésében.
A szervezett bűnözői csoport elfoglalta az ország stratégiai pontjait, megbénította a jogrendet és az ország ellenálló képességét. Az Alkotmány és az alkotmányos rend megdöntése után megszűnt az Alkotmány által nyújtott legitimáció, Magyarországnak nincs legitim kormánya

Benjámín Netanjáhú és Orbán Viktor

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve – különösen fegyveres erő igénybevételével – megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt,
• akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy
• aki annak folytatását önként megakadályozza.
Hazaárulás
144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság
• függetlenségét,
• területi épségét vagy
• alkotmányos rendjét
sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot
• vesz fel vagy
• tart fenn,
bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva,
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c) háború idején,
d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével
követik el.

(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el,
bűntett miatt egy évtől öt évig,
háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hűtlenség:

  1. § Az a magyar állampolgár, aki
    állami szolgálatával vagy
    hivatalos megbízatásával
    visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot
    vesz fel vagy
    tart fenn,
    és ezzel a Magyar Köztársaság
    a) függetlenségét,
    b) területi épségét vagy
    c) alkotmányos rendjét veszélyezteti,
    bűntettet követ el, és
    • két évtől nyolc évig,
    • háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

-állami szolgálatával visszaélve (nem annak felhasználásával!) követi el a bcs-t
-nem az a cél, hogy a MK-t sértse, hanem egy veszélyhelyzet létrejötte – materiális bcs, kell a veszélyhelyzet létrejötte

Az ellenség támogatása
146. § (1) Aki háború idején a Magyar Köztársaság katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel
érintkezésbe bocsátkozik,
annak segítséget nyújt vagy
a saját, illetőleg a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz,
bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

„Sajátos módon az államcsíny sikere kontra produktívnak bizonyult, s ez komoly tanulság minden esetre, amikor egy már megszilárdult, bár esetünkben kevés hagyománnyal bíró liberális demokráciát akarnak visszavezetni az autokráciába. A kontroll ugyanis nemcsak akadály, hanem információ arról, hogy mi az, ami megtehető, és mi az, ami nem. Nemcsak az alkotmányos kontrollokra gondolok, hanem a szakapparátusokra, a köztisztviselői és közalkalmazotti karra, amelyeknek megfélemlítése, elbocsátással való fenyegetése, illetve a velük szemben érvényesített politikai lojalitásigény az objektív visszajelzés elmaradásával jár. Ebből következik a törvénykezés és szabályozás voluntarista fejvesztettségének, végiggondolatlanságának megalapozott benyomása, amely – Radó Péter oktatáskutató kitűnő kifejezésével – implementációs katasztrófák sorozatával fenyeget (vagy – ki tudja? – biztat). Nem véletlen, hogy oktatási szakember beszélt erről, hiszen a rövid időt igénybe vevő hatalom-megragadással szemben a hosszú távú építkezés fiaskója ezen a területen mutatkozott meg a legnyilvánvalóbban. Az oktatásügy szoros kapcsolatban áll a jövőképpel, de a magyar oktatás reformjában csak rövid távú célokat lehet fölismerni (forráskivonás), távlatilag pedig csak a hatalommegtartás és koncentráció céljait (kritikai potenciál nélküli szolgák nevelése).

A kormányzás irracionalitása ugyanis összefügg az ideológiai koherencia zavarral is. A kormányzó pártnak a szó még ama nagyon laza értelmében sincs semmilyen ideológiája, amilyenben a modern pártoknak lenni szokott. Ez összefügg történetével is, hiszen közismert, hogy egy markáns arcélű antinacionalista, antiklerikális liberális párt vezetői döntöttek úgy egy történelmi pillanatban, hogy a politikai üresedést kihasználva konzervatív színekben próbálkoznak, de miközben ennek kereteit igyekeztek kitölteni, s tanulták annak nyelvét, szavazatmaximálási célból a radikális szélsőjobb elől sem zárkóztak el. Nyitottnak mutatkoztak továbbá mindenfajta nacionalizmus és klerikalizmus irányában, nem mulasztották el megpendíteni a horthysta és kádárista nosztalgia húrjait, valamint a jobb- és baloldali szociális demagógia eszköztárát is kimerítették. Szövetségesük, a kimutathatatlan támogatottságú és pusztán kormányzástechnikai okokból létrehozott pszeudo-párt, a Kereszténydemokrata Néppárt reakcionárius politikai katolicizmusa egyetlen színfolt ebben a zavaros keverékben, s látható, hogy az ideológiai illetékességébe tartozó ügyekben is (abortusz, vallástörvény) hallgass a neve.

A kormány kettős beszédébe az úgynevezett európai értékek, azaz a liberális demokrácia értékei is beleférnek a szavak szintjén, hiába pusztította el azokat. Médiatörvénye nemzetközi vitájában híressé vált a mentalis reservatáknak az a sorozata, amellyel kimutatta a törvény egyes elemeit más-más európai országok szabályozásában is, s ilyen módon a magáét is salaktalanul „európaiként” méltatta. (Ezen az alapon a szekularizációt is visszavonhatná, és bevezethetné az államegyházat, hiszen az formálisan-tradicionálisan fennmaradt Angliában, Norvégiában, Dániában, Finnországban és Izlandon.) Az ellenkező oldalon viszont a nemzeti szabadságharc gondolati figuráját alkalmazza, ellenünk irányuló összeurópai (és amerikai) összeesküvés-elméletet konstruál, s nem átallja a legbaljósabb – egy híres nyilas lap címében is helyet kapó – magyar érzületi hagyományt mozgósítani: „egyedül vagyunk”. Meglebegteti továbbá alkalmilag a keleti opció – bármit jelentsen is ez – előnyeit a nyugatival szemben, s nemcsak a zsurnaliszta-ideológus szintjén (aki a gazdaságilag sikeres, autoriter kormányzású Szingapúr példáját ajánlotta), hanem egyes miniszterelnöki beszédekben is.

A Fidesz Magyar Polgári Párt azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, s ezzel szerezte meg a proteszt-szavazatok százezreit, hogy véget vet a rossz kormányzásnak. Ideológiája azóta is kimerül abban, hogy ujjal mutogat a korábbi kormányzásra. Saját nehézségeit, rossz kormányzását ebből – továbbá a világválságból – eredezteti. A demokrácia fogalmának – mint a fentiekben láttuk – tűrhetetlen redukálásával egyetlen választási eredményre megvalósítják a semmilyen szellemi tartalmat nem hordozó, csak a leplezetlen hatalomvágyat kifejező, elhíresült pártvezéri kijelentést: „egyszer kell győznünk, de akkor nagyon”. „

Radnóti Sándor

Mire is kell a 100.000 ember…

 

Képtalálat a következőre: „mi vagyunk a többség tüntetés”

A Népszuverenitás mozgalom célja:

100.000 ember jogtudatos ,egységes, következetes ki állásával tudja a Rendszer váltást véghez vinni!
A TELJES MAGYAR NÉP SZÉLESKÖRŰ BEVONÁSÁVAL egy legalább ideiglenes minőségű Alkotmány születhessen, amit NÉP SZAVAZÁSSAL fogadunk el / mi a NÉP /

Ez HATÁLYON kívül helyezi az IDEIGLENES ALKOTMÁNYT és a NÉPI TÖRVÉNY CSOMAGOT is:valamint a Magyarország Alaptörvénye virtuális hatályát is meg szünteti!

Ezzel pedig a mindentől független SZABAD JOGFOLYTONOS MAGYAR ÁLLAM jön létre és csak a MAGYAR NÉP van benne.

Innentől SZABADOK vagyunk és a 100 év óta először a jogszerűen működő Magyar állam a NÉP saját akaratával irányíthat!

A NÉP dönti el hogy milyen politikai,gazdasági rendszer működjön és ki hogyan KÉPVISELJE a NÉPET milyen ALKOTMÁNYOS KERETEK között.

EZ a NÉPSZUVERENITÁS vagyis a MAGYAR NÉP ÖNRENDELKEZÉSE!!!!

A lényeg az hogy a 100.000 fő nem jogosult Alkotmányozni,egyet tehet az ideiglenes Alkotmány működését indítja be újra ami lehetőséget ad az elkövetők azonnali elfogására,de a törvényes rend akkor még nem áll helyre csak akkor ha fentebb leírtakat együtt végre hajtjuk!!!

 

Mari Balogh

Orbán Viktor által kötött Suma Chakrabarti-val, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével.

Sir Suma Chakrabarti“A kormány honlapján is elérhető angol nyelven az a 2015. február 9-én aláírt megállapodás, amit Orbán Viktor miniszterelnök kötött Suma Chakrabarti-val, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével.

Két nagyon jelentős pontja van a devizahitelesek szempontjából.

Az egyik, hogy a magyar kormány vállalta, hogy a devizaalapú hitelek forintosításának szabályozásáról szóló törvény végrehajtását úgy biztosítja, hogy a bankszektorban elkerülhetők legyenek az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek, magyarul nem háríthatják a bankokra az adósok jogtalan terheit úgy, mint sok más országban megtették. Ehhez tartozik, hogy a magyar kormány tartózkodik olyan új törvények bevezetésétől is, amelyek negatív hatással lehetnek a bankszektor profitabilitására, tehát nyereségére. Nyilván ez a devizahitelek elengedését, módosítását is jelenti.

A másik, hogy tilos a kilakoltatásokat akadályozni, azaz olyan törvényeket nem hozhat a magyar parlament, ami a végrehajtásokat gátolná. Úgy fogalmaznak, hogy a devizahitelesek ingatlanjainak megvásárlására –tehát az árverésekre- vonatkozó, már létező programot ki kell bővíteni és a jogosultsági feltételeket is lazítani kell.
A devizahitelesek ügyének feladásáért cserébe az EBRD vállalta, hogy növeli a magyar gazdaság hitelezési aktivitását.

A kilakoltatási moratóriumot a választások után oldotta fel a kormány, május 1-jén. Hivatalos parlamenti válasz van arról is, hogy azóta, pontosabban 2018 második negyedévében 1355 kilakoltatás történt. A devizahitelesek között máig találunk olyan szélsőséges példákat, mint például az a család, ami 4 millió forintot vett fel, a bank már 21 milliót kér tőlük, és kilakoltatásra várnak. A kormány szerint a devizahiteles kérdés viszont már megoldott.”

Képtalálat a következőre: „és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöké”

Mivel a Bank egy, nemzetközi közjog alapján, egy a létrehozásáról szóló 1990 május 29-i megállapodás értelmében létrehozottnemzetközi szervezet, módosításaként (a „Megállapodás”) Magyarország csatlakozott a Megállapodáshoz, a Bank tagjává vált 1992. június 10-én;

MIVEL a Felek egyetértenek abban, hogy egy stabil bankszektor adja kulcsfontosságú alapját a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedésnek,

MIVEL a Magyar Kormány arra törekszik, hogy megerősítse kapcsolatát a bankszektorral, annak érdekében, hogy elősegítsen egy stabil és kiszámítható makrogazdasági egyensúlyt támogató keretszabályozást,

MIVEL a Magyar Kormány nem szándékozik közvetlenül, vagy közvetett módon többségi tulajdonra szert tenni rendszerszinten fontos helyi bankokban – kivéve egy teljes bankrendszer stabilitását fenyegető esetben – és elkötelezett amellett, hogy a következő három évben átadja minden közvetlen-, vagy közvetett részesedését a magánszektornak, amelyet jelenleg birtokol helyi bankokban,

MIVEL a Felek együtt kívánnak működni különböző fejlesztési kezdeményezésekben a pénzügyi szektorban,

MIVEL ezzel összefüggésben a Felek meg kívánják határozni az átfogó elsőbbséget az együttműködésre a reálgazdaság támogatásában Magyarországon az elkövetkező években,

A Felek a következőkben állapodtak meg:

1. Szakasz – Intézkedések a Magyar pénzügyi szektor hatékonyságának növelésére

A felek úgy ítélik meg, hogy a magyar bankszektor hatékonyságának növelése érdekében egy sor intézkedést végrehajtása szükséges rövid és távon. Ezen intézkedéseket magában fogva, de nem kizárólagosan:

  1. A banki adó korrekciója a 2016-2019-es időtartamra, a 2014 évi banki mérlegek alapján számolva, 2016-tól kezdődően 31 bázispontra, 2017-től 2018 végére 21 bázispontra csökken. A 2019-es évtől a bankadó mértéke az EU-ban uralkodó normáknak megfelelő szinten kell lennie. Ennek érdekében a Magyar Kormány 2015 júniusára megteszi a szükséges lépéseket a jogszabály-előkészítésre és a törvényhozói testület felé történő benyújtására.
  2. A devizában denominált (a szerk. megj.: „devizaalapú” hitelek) forintosításának szabályozásáról szóló, 2014. december 15-én kiadott, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy a bankszektorban elkerülendőek legyenek az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek.
  3. Biztosítani kell, hogy a bankok nemteljesítő hitelportfóliójának leépítésére irányuló kezdeményezésék a nemzetközi legjobb gyakorlatot tükrözzék, különös tekintettel ezen programok átlátható és piaci alapú működésére. Továbbá a jövőbeni zálogjog érvényesítések (a szerk. megj.: ingatlanárverések) és kilakoltatások további korlátozásától tartózkodni kell. A már létező, a bajba jutott hitelesek ingatlanjainak megvásárlására vonatkozó már létező programot ki kell bővíteni és a jogosultsági feltételeket pedig lazítani kell.
  4. Jelzés a piacnak és a közvéleménynek, hogy a banki ügyfelek magáncsődjére és visszamenőleges hatályú felmondási jogaikra vonatkozóan nem kerül új törvény, vagy jogszabály elrendelésre a Magyar Bankszövetséggel való megfelelő konzultáció és annak támogatása nélkül.
  5. A hatályos EU-jogszabályok szerinti, Magyarországi kötelezettségek sérelme nélkül a Magyar Kormány tartózkodik olyan új törvények, vagy intézkedések bevezetésétől, amelyek negatív hatással lehetnek a bankszektor profitabilitására – azokon kívül, amelyekre a Magyar Kormány az Európai Uniós tagságából fakadó kötelezet, valamint
  6. Biztosítani kell a fair versenyt és az egyenlő bánásmódot a magyar piacon minden aktív pénzügyi intézmény részére – méretétől vagy tulajdonosi nemzetiségtől függetlenül, összhangban az Európai Unió egységes piaci szabályaival és a szabad és tisztességes verseny elveivel.

2. Szakasz – Közös működési prioritások

A Felek együttműködnek a közös működési prioritások azonosításában, amelyeket az EBRD Magyarországon támogatna, az új EBRD Magyarországi Országsratégiája Igazgatótanácsának jóváhagyásával, amely tartalmazná a Felek által azonosított prioritásokat. A pénzügyi szektorban az EBRD támogatni fogja a bizalom megerősítését és újjáépítését, összhangban a Magyar Kormány erőfeszítéseivel, a bankszektor működési környezetének javítása érdekében. EBRD fellépései között szerepelhet: (i) Az NPL (a szerk: non-performing loan – nem teljesítő hitelek) hitelállomány szanálásának elősegítése (szabályozási konzultáció és befektetés), (ii) eszköz- és adósság-tranzakció a szektor további konszolidációjának támogatása érdekében, (iii) a kkv- és nagyvállalati hitelezést segítő eszközök biztosítása.

Az EBRD – a magyarországi ország stratégiájával összhangban – növelné a hitelezési aktivitását a szélesebb értelemben vett magyar gazdaságban, és az ehhez szükséges forrásokat rendelkezésre fogja bocsátani.

3. Szakasz – A nyilvánosság tájékoztatása

A Felek a pénzügyi szektor fejlesztéséért és erősítéséért kinyilvánítják jelen Megállapodás szerinti együttműködésüket. Ennek érdekében a Felek a Megállapodás aláírására egy közös eseményt szerveznek.

4. Szakasz – Kapcsolattartás

Bármely jelen Megállapodással kapcsolatban adott tájékoztatás és egyéb közleményt a következő kapcsolattartókhoz – vagy egyéb címre – kell intézni, vagy olyan egyéb címre, amelyet bármely Fél a másik félnek küldött értesítéssel jelöl meg:

5. Szakasz – Záró rendelkezések

Ezen Megállapodás tükrözi a Felek nézeteit és szándékait, hogy nem kizárólagos alapon működjenek együtt, jóhiszeműen, de bármiféle törvényi kötelezettség keletkezése nélkül, az alkalmazandó jog alapján, vagy bármelyikük felelősségének keletkezése nélkül. Harmadik fél sem szerezhet jogi előnyöket ezen Megállapodásból.

A felek megegyeznek abban, hogy ezen Megállapodás egyik rendelkezése sem tekinthető illetve értelmezhető valamelyik Fél – ezen Megállapodásban szereplő vagy abból következő bármely tevékenység vagy projekt egészének vagy valamely részének finanszírozására vonatkozó – ajánlatának, ígéretének vagy kötelezettségvállalásának és bármely projekt és/vagy tevékenység EBRD-általi finanszírozása – előírás szerint – az EBRD irányító testületeinek jóváhagyásától, valamint belső előírásaitól és eljárásrendjétől függ.

Abban az esetben, ha erre lehetőség nyílik, a Feleknek minden tevékenységre és projektre külön egyedi intézkedésben kell megállapodni. A felek mindegyike a jelen Megállapodás végrehajtásából eredő költségeket maga viseli, hacsak vonatkozó, külön megállapodások másként nem rendelkeznek.

A jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Felek azon jogát, hogy a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységekkel, projektekkel vagy együttműködési területekkel kapcsolatos megállapodásokat vagy egyezményeket kössön más felekkel.

A Felek rendszeresen, de hat hónaponként legalább egy alkalommal találkoznak, hogy felülvizsgálják és megvitassák jelen Megállapodás végrehajtását, értékeljék a fentiekben meghatározott célkitűzések elérését, és amennyiben szükséges, fontolóra vegyék az elengedhetetlen kiigazításokat.

A jelen Megállapodásban semmi sem minősül, értelmezhető, úgy, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot létrehozó megállapodás, a nemzetközi egyezmények vagy az alkalmazandó jogszabályok értelmében a Bank számára biztosított kiváltságok, mentességek és felmentések, lemondásának vagy más módosításának.

Ezen Egyetértési Megállapodás bármely rendelkezésének értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő, vagy azzal kapcsolatban felmerülő bármely vitás kérdést a Felek békésen, konzultáció útján rendezik.

Jelen Megállapodás az utolsó fél által aláírt napon lép hatályba és mindaddig hatályban marad, amíg bármelyik Fél írásban értesíti a másik felet arról, hogy szándékában áll ezt a Megállapodást megszüntetni. Ebben az esetben ez a Megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvételét követően megszűnik, kivéve, ha az értesítés másként nem rendelkezik.

A Megállapodás a Felek kölcsönös írásos beleegyezésével módosítható.

A FENTIEK HITELÉÜL a Felek képviseletére jogosultjain keresztül eljárva, jelen Egyetértési Megállapodást négy eredeti példányban angol nyelven írták alá.

A MAGYAR KORMÁNY RÉSZÉRŐL:

Név: Orbán Viktor

Titulus: Miniszterelnök

Dátum: 2015. February 9.

EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK RÉSZÉRŐL:

Név: Sir Suma Chakrabarti

Titulus: Elnök

Dátum: 2015. February 9.