LÁTLELET MAGYARORSZÁGRÓL

logo21.png

Mivel a képviselőink 2014-ben és 2018-ban is hazugságra és megtévesztésre építve rendeztek választásokat maguknak egy érvénytelen államban, így korábbi, még érvényes mandátumuk a Magyar Köztársaságban már lejárt!
Vagyis teljességgel illegálisan BITOROLJÁK a hatalmat felettünk! (ÁLLAMCSÍNY, de csak azért, mert a PUCCS fegyveres átvételt jelent, ez pedig megtévesztés alapú) “Magyarország” nevű állam nem is létezik, vagyis nem lehet a magyar állam, a magyar állam továbbra is a Magyar Köztársaság.

A V21 csoport vitaanyaga

1. BÚCSÚ A DEMOKRÁCIÁTÓL
Köztársaságból a hűbériség felé

2. JOGÁLLAM HELYETT PÁRTÁLLAM
A törvénytől az önkényig

3. „ÚRI MURI”
Közpénzből magánvagyon

4. CSELÉDSORS
Kiszolgáltatottak és új földesurak országa

5. HAMIS KÜLPOLITIKA
„Pávatánc” és elszigetelődés

 

 

JOGÁLLAM HELYETT PÁRTÁLLAM

“A törvénytől az önkényig
A „nemzeti együttműködés rendszerének” alapjai
A rendszerváltás egyik fő célja a köz javát szolgáló, átlátható demokrácia felépítése volt. Az Európai
Unióban együttműködő demokratikus államok rendszerei és normái szolgáltak mintául, az európai
jogrend és intézmények meghonosítása pedig eszközül. Ezzel szemben három évtized múltán
Magyarország élen jár a demokrácia lebontásában. Az EU-csatlakozás 15. évfordulóján egyetlen
érdekcsoport terpeszkedik a hatalom csúcsán. A Fidesz „nemzeti együttműködési rendszere” alapvető
alkotmányos követelmények sorát szegte meg, hogy leválthatatlanná váljék. Magyarország ma nem
alkotmányos demokrácia és nem jogállam.
A Fidesz mint a hatalom kizárólagos birtokosa rendszerszerűen, szinte fogaskerékként
egymáshoz kapcsolódóan bontotta le a jogállamiság intézményeit. Abban a rendszerben, amelyet
Orbán Viktor „illiberális demokráciának” nevez, az alkotmányos demokráciákra jellemző
hatalommegosztás, az ellenőrzést garantáló fékek és ellensúlyok már nem, vagy csak alig
érvényesülnek. A jogállam lebontásával megvalósult a 2009-ben, Kötcsén általa meghirdetett stratégia,
miszerint egy centrális politikai erőtér fog létrejönni egyetlen nagy kormányzó párttal, amelyet az
állandó kormányzásra berendezkedett politika jellemez. E program meghirdetésének 10. évfordulóján
Magyarország már nem demokratikus köztársaság, hanem „pártállam”.
Az Alkotmány helyébe lépő 2011-es Alaptörvényt az Országgyűlés csupán kormánypárti
szavazatokkal fogadta el. Az Alaptörvény előkészítése sem felelt meg a törvényesség
követelményeinek, mivel nem teljesült az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a többpárti
demokratikus eljárás követelménye. A törvényhozó előzetesen érdemben nem egyeztetett sem a
politikai pártok, sem a társadalom képviselőivel. Ezért az Alaptörvény formailag illegitim és a tartalma
sincs összhangban a jogállamiság követelményeivel és a társadalom egészének életfelfogásával és
értékeivel. A bevezetőjét képező „Nemzeti hitvallás” egyoldalú ideológiára épül és hamis „történelmi
hagyományokra” utal.
Az új Alaptörvény 2014 után közel a felére csökkentette az Országgyűlés létszámát. Ez a
változás eszközként szolgált arra, hogy a miniszterelnök-pártelnök a kormánypárti képviselőket rövid
pórázon tartsa, hiszen jelöltségük, illetve a képviselőség utáni jövőjük személyesen tőle függ. Az
Országgyűlés ez által a végrehajtói hatalom ellenőrzése helyett a kormány kritikátlan szavazógépévé
vált. Az Országgyűlés új házszabályi rendelkezései tovább gyengítették a parlamentnek a végrehajtói
hatalmat ellenőrző szerepét és lehetőségeit. A hatalommegosztás elve is súlyosan sérült. Az ellenzéki
képviselőknek nincs esélyük érdemben befolyásolni a döntéseket, beleértve a kormánytól független
intézmények vezetőinek megválasztását vagy kinevezését.
A demokratikus kontroll kiiktatása
A köztársasági elnöknek lehetősége lenne arra, hogy az aggályosnak vélt elfogadott törvényeket
alkotmányos kontrollra elküldje az Alkotmánybíróságnak. Azonban az elnököt 2010 óta a pártelnökminiszterelnök jelöli ki a Fidesz pártkatonái közül és az Országgyűlés engedelmesen megszavazza. A
2012 óta második elnöki ciklusát töltő jelenlegi köztársasági elnök az alkotmányos kontroll jogával
mindössze kétszer élt. Az államfő így nem tölti be a törvényhozói hatalom feletti ellenőrző funkcióját.
Az Alkotmánybíróság összes jelenlegi tagját a mostani hatalom jelölte erre a tisztségre, ezért
az a legritkább esetben mer csak szembe menni a kormányzati akarattal. Az Alkotmánybíróság
hatásköre azzal is megrövidült, hogy kivették a hatásköréből a költségvetéssel, az adózással, az
illetékkel, a járulékokkal és a vámmal kapcsolatos kérdések körét, továbbá az Alaptörvényt módosító
rendelkezéseket tartalmilag nem vizsgálhatja. A „gránitszilárdságúnak” nevezett Alaptörvényt már hét
alkalommal módosították.Magyarországon egyedül a bíróságok próbálnak még ellenállni a politikai hatalom
nyomulásának, de a legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztét a Fidesz pártkatonái
töltik be demokráciákra nem jellemző, hosszú időtartamra szóló mandátummal. A független
bíráskodás elleni legújabb támadás a közigazgatási bírósági rendszer felállítása, amely a hatalom
számára kényes ügyek – tüntetések, sztrájkok, választási vagy közérdekű adatok kiadása – bírósági
vizsgálatát végzi, bíráit pedig az igazságügy miniszter nevezi ki.
Az államapparátus vezetőit, egészen középvezetői szintig, valamint az állami tulajdonú
gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit a kormány a 2010-es választásokat követő pár hét alatt
lecserélte. A központi közigazgatásban dolgozó köztisztviselőket „kormánytisztviselővé” keresztelték
át, ezzel is jelezve, hogy ők a jövőben nem a „közt” szolgálják, hanem a kormányt. A központi
közigazgatásban a kiválasztási szempontok tekintetében a szakmai felkészültséget már a középvezetői
posztok betöltésénél is megelőzi a politikai lojalitás.
A gazdaság területén is megtörtént a demokratikus ellenőrzést gyakorló intézmények hatalmi
megszállása: az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti
Bank elnöke és alelnökei, a Monetáris Tanács tagjai, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és
helyettesei, a Közbeszerzési Hatóság elnöke már egytől-egyig a kormányzó párt káderei.”

Forrás:https://www.v21.hu/oetoek

 

 

 Kimondták.Az Alaptörvény érvénytelen!!!

Bárándy Péter és Bod Péter Ákos

És kimondták.Az Alaptörvény érvénytelen!!!

Zveřejnil(a) A Magyar nép hangja dne Pondělí 10. června 2019

Szólj hozzá!