Illegális kilakoltatás a vi. Kerületben! (MEGAKADÁLYOZVA)

 

Nincs bank, nincs hitel, nincs deviza, nincs tartozás!
Mindenki sorra kerül, így vagy úgy, mert rendszer szintű a maffia!

Egyetlen megoldás létezik, a valódi rendszerváltás!
Ehhez pedig TE KELLESZ!

www.nepszuverenitas.hu

Illegális kilakoltatás a vi. Kerületben! (MEGAKADÁLYOZVA)Nincs bank, nincs hitel, nincs deviza, nincs tartozás!Mindenki sorra kerül, így vagy úgy, mert rendszer szintű a maffia!Egyetlen megoldás létezik, a valódi rendszerváltás!Ehhez pedig TE KELLESZ!www.nepszuverenitas.hu

Zveřejnil(a) Indítsuk újra Magyarországot, állítsuk helyre az állami jogfolytonosságot dne Úterý 18. června 2019

Hivatalos állásfoglalás

 

Az ún. devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazói gyakorlatát vizsgáló – a Kúria mellett működő, a különböző szintű bíróságok képviselőiből álló – Konzultációs Testület a 2019. június 19-i ülésén – többségi álláspontként – újabb, a bíróságokra nem kötelező állásfoglalást fogadott el, amely a Kúria honlapján megtekinthető. A Konzultációs Testület a mostani ülésén azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések – tájékoztatás hiánya, vagy nem megfelelő volta miatti – tisztességtelenségének megállapítása folytán teljes egészében érvénytelen devizaalapú kölcsönszerződésre az 1959. évi IV. törvényben (régi Polgári törvénykönyv) meghatározott mely jogkövetkezmények alkalmazásának van helye és milyen tartalommal. A Konzultációs Testület mostani állásfoglalása szoros kapcsolatban van a Testület 2019. április 10-i ülésén elfogadott megállapításokkal (az ezekről készült emlékeztető ugyancsak megtekinthető a Kúria honlapján). Az állásfoglalás tehát csak a devizahiteles érvénytelenségi perek azon – az eddigi tapasztalatok szerint szűk – körére vonatkozik, ahol a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő (nem világos, nem érthető) módon kapott tájékoztatást. A Konzultációs Testület mostani állásfoglalása szerint ilyen esetben a bíróság az érvénytelenség egyetlen jogkövetkezményét alkalmazhatja csak: érvényessé kell nyilvánítania a szerződést kiküszöbölve ezzel az érvénytelenségi ok miatt bekövetkezett érdeksérelmet. Az érvénytelenség egyéb jogkövetkezményeinek alkalmazása kizárt. Az érvényessé nyilvánítás tartalmát, vagyis a felek közötti elszámolás elveit illetően a Testület két – dogmatikailag egyaránt alátámasztható – megoldás alkalmazását ajánlja a bíróságok számára. Az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, mert a fogyasztó árfolyamkockázat alóli mentesülésének következménye a devizában való nyilvántartás megszűnése, ami által a szerződés már nem minősül devizaalapúnak és így kikerül a forintosítási törvények hatálya alól is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. Ezen számítás eredményeként a fogyasztó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a szerződés érvényessége esetén, hiszen a semmisséget csak a fogyasztó érdekében lehet figyelembe venni. A forintkölcsönként való érvényessé nyilvánítás tehát legfeljebb a fogyasztó marasztalási keresetének elutasítását eredményezheti, de nem keletkeztethet a pénzügyi intézet által érvényesíthető további követelést. Az érvényessé nyilvánítás másik alkalmazható módja az, hogy a szerződést a bíróság akként nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza-forint átváltási árfolyamot maximálja, a szerződésben rögzített kamatmérték forintosítási fordulónapig történő érintetlenül hagyásával. Ez a megoldás abból indul ki, hogy az a szerződési kikötés tisztességtelen, amely jelentős egyenlőtlenséget idézett elő a fogyasztó kárára. Az érvényessé nyilvánítás során a bíróságnak – a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölése hazai bírói gyakorlatának analóg alkalmazásával – nem teljes értékegyensúlyt kell létrehoznia a felek között, hanem az aránytalanságnak csak azt a mértékét kell kiküszöbölnie, amely már jelentőssé tette az egyenlőtlenséget. Annak meghatározásánál, hogy mi legyen az a maximált árfolyam, amely mértékig a fogyasztónak még viselnie kell az árfolyamkockázatot, bírói mérlegelés körébe tartozik, amelynek során több szempontra is figyelemmel kell lenni. Elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a devizaalapú szerződés alacsonyabb kamatmértéke által nyújtott előnyök meddig ellensúlyozták az árfolyamváltozásból eredő hátrányokat. Jelentősége van továbbá a felvételkori árfolyamnak és az alkalmazott kamatmértéknek. Az átlagos fogyasztó által előre látható árfolyamkockázat meghatározása során az általa elérhető ismeretekre kell figyelemmel lenni, így euró hitelek esetén ki lehet indulni az intervenciós sávokból, amelyek léte a sajtóból jól ismert kellett legyen. A svájci frank hitelek esetében az átlagos fogyasztónak mindenképpen fel kellett ismernie, hogy a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak. A későbbi jogalkotás is adhat a bírói mérlegeléshez bizonyos támpontokat. A fogyasztó által viselt árfolyamkockázat felső határaként figyelembe vehetőek a 2011. évi LXXV. törvényben meghatározott árfolyamok. Figyelembe vehető továbbá a 2014/17. EU Irányelv 23. cikkében meghatározott 20 %-os mértékű árfolyamkockázat, mint amelyet az uniós jogalkotó olyannak tekint, amelyet a fogyasztó tájékoztatás hiányában is viselni köteles. A bíróság által maximált árfolyam a forintosítás során is irányadó. A forintosítás fordulónapjától a forintosítási törvényekben

 

 

Indítsuk újra Magyarországot, állítsuk helyre az állami jogfolytonosságot

“…Európában most többet lehet tenni Magyarországért, mint itthon”.

A képen a következők lehetnek: 1 személy, közeli

Van egy kevés hozzáfűzni valóm, e bejegyzés, újságcikk tartalmához.
Már a címe sem tetszik. No nem holmi esztétikai szempontból, hanem azért mert egyszerűen szólva, félre-mellé-összevissza beszél és sajnálatos módon Dobrev Klára asszonytól ered. Na nézzük.
“…Magyarország nem egyenlő a Fidesszel” szól a megfogalmazás, amit nem ártott volna kicsit pontosítani, ha nem holmi félkegyelműeknek tartanak minket “választókat”.
Ha Magyarország mint földrajzi elnevezés, országnév, nem egyenlő a fidesszel, akkor abban teljesen egyetértünk, a kettőnek, még átvitt értelemben is annyi köze van egymáshoz, mint eszkimónak a rövidnadrághoz.
Ha viszont Magyarország mint ÁLLAM az elnevezés, akkor bizony az egyenlő a Fidesszel, mi több, az “Országgyűlés” valamennyi pártjával, hiszen (2012. jan.1.) megszavazták, elfogadták az Alaptörvényt melyben a MAGYARORSZÁG név, mint országunk új államának neve szerepel, mindezen túl 2014-18-ban “képviselői” esküt tettek Magyarország állam Alaptörvényére, nem pedig országunk jelenleg is törvényes állama a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGRA és érvényes, hatályos Alkotmányára.
Na most, ebből viszont következik néhány apró probléma.

Mivel Dobrev Klára sem, ahogy az ellenzék egyik pártja, “képviselője” sem háborodott fel, és nem nyilvánította érvénytelennek az Alaptörvényt, így a MAGYARORSZÁG nevű állam polgárainak, válsztott EP képviselőknek tartják magukat, – és most tessék figyelni – az EU – ban mégis a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMOT KÉPVISELIK, merthogy 2004 óta egyfolytában ez a törvényes állam tagja az EU-nak. 
Na erre varrjatok gombot, mert én nem tudok.
Valószínűleg sok okos ellenzéki párthívő akad, aki ezt meg tudja magyarázni, kérem, hogy tegyék meg.
Aztán van itt még egy apróság, ” Magyarország vagy végleg pária lesz Európában, és Orbán Viktor magával ránt bennünket, vagy meg tudjuk mutatni Európának, hogy ez az ország nem egyenlő a Fidesszel” mondja Klára Asszony.
Ezzel többek között változatlanul az a bajom, hogy az Alaptörvény szerinti Magyarország nevű államról, vagy földrajzi elnevezésről, azaz egy körülhatárolt földterületről és a rajta élő lakosságról beszél?

Próbálom azt is elképzelni, hogy Orbán V. hova, és hogyan ránt magával bennünket. Közjogi értelemben ez – már bocsánat – de nagy marhaság, mert mint tudjuk, nem a Magyarország nevű állam tagja az EU-nak, hanem a Magyar Köztársaság. A nevezett személy pedig a Magyarország nevű állam miniszterelnökének tarja magát. Bár, ha a jelenlegi politikusi elitet nézem, ők még ezen sem háborodnának fel és hagynák ott az “országgyűlést”, mert akkor oda a hatalom és a pénz.
Na még egy apróság, aztán befejezem: “A kérdésre, hogy 2022-ben elvállalná-e a miniszterelnök-jelöltséget is úgy válaszolt, hogy Európában most többet lehet tenni Magyarországért, mint itthon.” írja a cikk szerzője.
Hát, igen…az apróságok…ebből nem tudjuk meg, hogy országunk melyik államának miniszterelnök jelöltségére gondolt a kérdező és Dobrev Klára, pedig ez fontos azoknak akik a magyar Köztársaság állam polgárainak tartják magukat, nem csak közjogi értelemben, merthogy nekünk most kettő is van, az egyik államunk törvényes, a másik nem, de erőszakkal, az ellenzék támogatásával fenntartott.
Azt mondja még, hogy “…Európában most többet lehet tenni Magyarországért, mint itthon”.
No, azért ezt vitatnám, vele, vagy bárkivel. Bocsánat, ha ironikusnak tűnik, de képzeljük el.
Magyarország nevű állam “EP képviselője” beül az EP-be a Magyar Köztársaságot képviselni… 
Mi az a több, és fontosabb EP-ben megtehető dolog, mintsem itthon hazafias és Alkotmányos kötelességét teljesítve a Magyar Köztársaság és Alkotmányos jogrendjének helyreállításáért való tevékenység???!
Talán erről is kellene kérdezni Dobrev Klárát és bármely ellenzéki politikust, de hát amíg az ilyen álellenzéki médiák újságíróinak a feje ki sem látszik az álellenzék fenekéből, addig itt csak a hatalom, – szokták mondani a segg – változik a nyelvek ugyanazok maradnak.
Lehet, sokaknak e komment nem szimpatikus, mert negatív kritikát fogalmaz meg, de azoktól megkérdezem, hogy mondjuk pl.: igaz barátként elkendőzik barátjuk hibáit, vagy gyermekük nevelésekor nem világítanak rá hibáikra?…
Péter Bolla