Az EU ügyészséghez a törvényes Magyar Állam a Magyar Köztársaság csatlakozott 2007-n

A „Magyarország” nevű ál állam nem tagállama az Európai Uniónak. A Magyar Köztársaság a Törvényes Magyar Állam lett tagállama az Európai Uniónak 2004.-n. A csatlakozási dokumentumot Kovács László volt MSZP-s külügyminiszter írta alá a törvényes Magyar Állam nevében. Miért tetszenek legitimálni az Orbán rendszert? Miért néznek mindenkit ennyire hülyének? A „Magyarország” nevű magánszervezetet mikor ismerte el az ENSZ hivatalosan új államként? Mikor lett tagállama az Európai Uniónak új államként ez a „Magyarország” nevű magánszervezet?

A Magyar Köztársaság a Lisszabonban aláírt szerződéssel csatlakozott az EU ügyészséghez. 2007-n. Amit Gyurcsány Ferenc volt MSZP-s miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter írt alá.

“Magyarország támogatja

Magyarország elsőként ratifikálta a lisszaboni szerződést, és most annyit tud tenni, hogy támogatja a ratifikáció sikeres végigvitelét célzó törekvéseket – jelentette ki Gyurcsány.
“Éjjel még voltak szövegezési vitáink. Reméljük, délutánra mindenki számára világos lesz, hogy előre kell menni, folytatni kell ezt a folyamatot, és közös ügynek kell tekinteni a kérdést” – mondta.”(2008. 06)

Ez magánszervezet a „Magyarország” nevű ál állam nem tagállama az Európai Uniónak. Ezért nem is csatlakozhat az Európai ügyészséghez. Miért nézik ennyire hülyének a magyar embereket? Kinek az érdeke legitimnek tartani egy olyan magánszervezet végrehajtó szervezetét (Magyarország kormányát) amelyik NEM MAGYAR KORMÁNY! 2014.óta nincs magyar kormány nincsenek érvényes mandátumok sem. Mert az Orbáni alaptörvény alapján megtartott és kiírt választások egy jogilag létre sem jött államban történek. „Magyarország” nevű magánszervezet nem tagállama az Európai Uniónak.

A lisszaboni szerződés, teljes nevén a „Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról”, amelyet Lisszabonban, 2007. december 13-án írtak alá, az Európai Unió működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatainak módosításával.

“6. Az Európai Unió Bírósága

A Bíróság joghatósága a közös kül- és biztonságpolitika kivételével az Unió minden tevékenységére kiterjed. A Bírósághoz való hozzáférés könnyebbé vált magánszemélyek számára.

D. A politikák hatékonyabb és demokratikus kialakítása új szakpolitikákkal és új hatáskörökkel

Több úgynevezett „áthidaló záradék” teszi lehetővé, hogy az egyhangú döntéshozatalból minősített többségi szavazás, a konzultációs eljárásból pedig együttdöntés legyen (az EUSZ 31. cikkének (3) bekezdése, az EUMSZ 81., 153., 192., 312. és 333. cikke, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó áthidaló típusú eljárások) (1.2.4). Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, az Unió helyzetéről szóló, 2017. évi beszédében bejelentette azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy az áthidaló záradékot alkalmazva számos területen eltávolodjanak az egyhangúsági szabálytól. Ennek nyomon követéseként a Bizottság két javaslatot fogadott el; amelyek közül az egyik, 2018-ban, az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra való áttérésre irányult a közös kül- és biztonságpolitika kiválasztott területein[2], a másik pedig 2018. szeptemberben és 2019. januárban hasonló átállást javasolt egyes adópolitikai kérdésekre vonatkozóan[3].

Az olyan területeken, ahol az Unió nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel, legalább kilenc tagállam megerősített együttműködést alakíthat ki. Ennek alkalmazását az Európai Parlament jóváhagyását követően a Tanácsnak kell engedélyeznie. A közös kül- és biztonságpolitika területét érintő ügyekben egyhangú jóváhagyás szükséges.

A Lisszaboni Szerződés jelentős mértékben megerősíti a szubszidiaritás elvét azzal, hogy a nemzeti parlamenteket bevonja a döntéshozatali eljárásba (1.2.2) (1.3.5).

Egy sor új szakpolitikai terület került bevezetésre, másokat kiterjesztettek. A környezetpolitika most már kiterjed az éghajlatváltozás elleni küzdelemre is. Az energiapolitika újabban a szolidaritásra, valamint az ellátás biztonságára és összekapcsolására hivatkozik. Emellett a továbbiakban a szellemi tulajdon-jogok, a sport, az űrkutatás, az idegenforgalom, a polgári védelem és az igazgatási együttműködés is az uniós jogalkotás hatáskörébe tartozik.”

http://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/5/a-lisszaboni-szerzodes

“A hazánk által hétfőn ratifikált reformszerződés korszerűsíti a 27 tagállamot tömörítő unió döntéshozatali mechanizmusát. A szerződés várhatóan 2009-ben léphet életbe, miután valamennyi tagország és az Európai Parlament is ratifikálta.Az Országgyűlés 325 igen és 5 nem szavazattal, 14 tartózkodással fogadta el a szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A parlament nagy többséggel – 325 igennel, 6 nemmel – szintén elfogadta a megállapodáshoz kapcsolódó határozati javaslatot a kisebbségek jogainak védelméről.
A Ház 318 igen, 5 nem szavazattal és 20 tartózkodással megszavazta azt az alkotmánymódosítást is, amelynek értelmében senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan bűncselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy a “szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő” más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. A parlamenti szavazáson meghívottként jelen voltak az uniós országok nagykövetei.”

“Göncz: fontos üzenet

Fontos üzenete van annak, ha minél több ország minél gyorsabban ratifikálja a lisszaboni szerződést – mondta Göncz Kinga külügyminiszter hétfőn az MTI-nek. “Annak lesz nagyon fontos üzenete, ha több ország elfogadja ilyen nagyon gyorsan. Üzenet azok számára, ahol vannak belső viták, parlamenti viták. Üzenet azon országok számára – ebből most láthatóan csak egy van, Írország – ahol referendumra kerül sor” – mondta Göncz Kinga.

Azért is fontos a mielőbbi jóváhagyás, hogy 2009-ben a szerződés életbe lépésével lehessen készülni az európai parlamenti választásokra. A szerződés elfogadása és ratifikációi után az EU-nak lesz ideje a fontos kérdésekkel foglalkozni – tette hozzá a külügyminiszter. Göncz Kinga kiemelte: nem lett volna késő, ha az Országgyűlés februárban ratifikálta volna a szerződést, de Magyarország az egész folyamatban elkötelezett volt a megállapodás elfogadásában.

Gyurcsány: történelmi teljesítmény

Magyarország történelmi teljesítményének nevezte a lisszaboni szerződés elfogadását és a schengeni csatlakozást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. A kormányfő a lisszaboni szerződés ratifikációjáról szóló vitában azt mondta: a Közép-Európai régió történelmének tapasztalatai azt mutatják, hogy történelmi sérelmekre csak “új történelmi meg- és kiegyezés lehet a válasz.

Ez annak elfogadása, hogy az ebben a régióban élő nemzetek nem ellenfelei, hanem partnerei egymásnak, hogy magyaroknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak vagy szlovákoknak nem csak kell, de lehet is együtt élni – tette hozzá.”(2007. 12. 17)

 

Be kéne már fejezni ezt a színházat. Be kéne már fejezni a hazudozást és azt, hogy az Orbán rendszert törvényesnek és legitimnek tekinteni

Szólj hozzá!