A diktatúra 8 legbiztosabb jele!

1. A hatalom egy ember/párt kezében összpontosul

Egy szegényebb, demokráciában kevésbé jártas országban leginkább puccsal lehet hatalomra kerülni. Egy olyan országban viszont, ahol a politikai befolyás több ember, intézmény között oszlik el, rafináltabbnak kell lenni. Ahogy Hitler esetében is láttuk, demokratikus választások útján is hatalomra lehet kerülni, és később az emberből még válhat diktátor. Ebben az esetben viszont a legtöbb diktátor figyel arra, hogy legalább a látszat kedvéért fenntartson bizonyos demokratikus kereteket: például működni hagy néhány ellenzéki pártot, újságot. Ennek megvan az az előnye, hogy így könnyebben át lehet látni, mivel foglalkoznak a diktatúra ellenfelei, ráadásul a demokratikus országok számára be lehet bizonyítani, hogy “itt kérem demokrácia van”. Persze még jobb, ha a diktátor a saját híveit bejuttatja az ellenzék közé, akik aztán belülről bomlasztják szét az ellenzéket.

A diktátorok hatalomra jutásuk után általában lebontják a demokrácia legfontosabb elemeit: a szabad sajtót, a független bíróságokat, befolyásuk alá vonják az önkormányzatokat, betiltják az ellenzéki pártokat, civil szervezeteket. Ennek a “legdemokratikusabb” módja, ha átírják az alkotmányt, és olyan választási rendszert hoznak létre, amely garantálja, hogy hatalom még hosszú évtizedekig a diktátor kezében maradjon.

2. Sajtó feletti teljes kontroll

A média ellenőrzése a diktátor egyik leghatásosabb eszköze. Fontos, hogy a diktátor teljes ellenőrzést gyakoroljon az újságok, tévé- és rádiócsatornák felett. Ha ez sikerül, a következő választási kampányokat már simán a diktatúrát pártoló médiára lehet hagyni, mert tudni fogja, hogy mi a dolga: az ellenzék besározása, a rendszer ajnározása. Az állami média kizárólag egyetlen okból létezik: hogy hírt adjon a világnak a diktátor és a diktatúra sikereiről.

3. Leszámolás az ellenzékkel, ellenfelekkel

Amikor egy diktátor hatalomra jut, az első és legfontosabb feladata az ellenzékkel való leszámolás. Ez jelentheti az ellenzéki politikusok megvádolását, nevetségessé tételét, az ellenzéki pártok szétzilálását, de egy igazi diktátor nem riad vissza a bebörtönzésüktől, sőt kivégzésüktől sem. Ezután pedig következhet a társadalom ellenzékinek tartott tagjainak megfigyelése, megfélemlítése, ellehetetlenítése, később pedig a letartóztatása. A vérbeli diktatúrákban egy idő után már elég lesz a gyanú is, hogy valakit elhurcoljanak és bírói ítélet nélkül kivégezzenek. Ez azon túl, hogy felszámolja a diktatúra ellenfeleit, abban is segítséget nyújt, hogy példát statuáljon a társadalom számára: te is így járhatsz, ha nem állsz be a sorba. Egy igazi diktatúrában pillanatokon belül kiépül a titkosrendőrség, a besúgóhálózat, amely állandó megfigyelés alatt tarthatja a lakosságot.

Nagyon fontos, hogy az erőszak nyilvános legyen, mert csak így éri el az egész társadalmat az üzenet: ebben az országban nem lehet más véleményed mint a pártnak/vezérnek.

4. Kell egy ellenség, akitől a diktátor megvéd

A diktátor hatalmon maradásának kihagyhatatlan lépése, hogy kell egy ellenség, akitől csakis és kizárólag a diktátor tud megvédeni. A nacionalista és rasszista ösztönökre hatva pillanatokon belül remek ellenséget lehet kreálni: zsidók, muzulmánok, kommunisták, burzsoák. A diktátor így a nemzet megmentőjének szerepében tetszeleghet, ráadásul remekül el lehet terelni az emberek figyelmét az önkényuralom számos problémájáról. A képzelt ellenség fenyegetése egységbe forrasztja a népet, és ha még nem is ért mindenben egyet az uralmon lévő párttal, vezérrel, érezni fogja, hogy az ellenségtől csak egy erős ember/párt tudja őt megvédeni.

5. Az erős vezető mítosza

A jó diktátor egyedülálló képességekkel rendelkezik: hősiesebbnek, bátrabbnak tűnik az átlagembernél, akinek különleges szerepet szánt az ég: ő a népe megmentője. Ha ügyes, remek mítoszokat épít maga köré, ha még ügyesebb, elhiteti az emberekkel, hogy a nép jólétének, boldogulásának elengedhetetlen feltétele, hogy ő legyen hatalmon.

A diktátorok nem a móka kedvéért építenek ki személyi kultuszt, vagy azért, mert a hatalom a fejükbe szállt (persze Istent játszani biztos nagyon szórakoztató lehet). A személyi kultusznak praktikus oldala is van: egyrészt félelmet kelt, másrészt a legyőzhetetlenség érzését sugallja, harmadszor korlátlan jogot biztosít a kormányzáshoz.

A személyi kultusz első szabálya: légy látható! A diktátorokról képek, szobrok készülnek, intézményeket, utcákat, tereket neveznek el róluk – még életükben. A lényeg, hogy a lakosok lépten-nyomon szeretett vezérükkel találkozzanak. A diktátorok általában saját államfilozófiát alkotnak: marxizmus, nácizmus, fasizmus vagy éppen a demokrácia egy sajátos változata. A grafomán diktátorok pedig remek könyveket írnak, amelyet aztán tananyaggá lehet majd tenni.

6. A vezér és családja meggazdagodik

Semmi értelme nincs diktátornak lenni, ha ez a vezér számára nem biztosít luxus körülményeket. Egy vérbeli diktátor összeharácsol magának egy vagyont, majd gondoskodik róla, hogy az olyan helyre kerüljön, ahol senki nem bukkan rá. Általában külföldi bankszámlákon, esetleg strómanok számláin, cégeiben tárolják a vagyonukat. És lássuk be, szükségük is van erre, hiszen a diktátorok gyakran kényszerülnek menekülni az országukból, így jó, ha van mit a tejbe aprítani öreg napjaikban. Diktátorként nem csak a vezér, de a családja és a közvetlen barátai is gyorsan megtollasodnak.

7. Irányított elit

A diktatúrában fontos, hogy a vezér mellett legyen egy jól irányított elit, aki mindenben hűségesen támogatja a vezért. A hűséget virgáccsal és mézesmadzaggal lehet elérni, de a legjobb a kettőt váltogatni. A hűtlenség gondolatát is azonnal meg kell torolni, ugyanakkor pedig érdemes közpénzből teletömni a zsebeiket. Egy diktátor a természeti erőforrásokat, az ország javait és a közpénzeket személyes vagyonként kezeli, és abból bőségesen juttat a hozzá hűséges vezérkarnak. Alig van olyan diktatúra, ahol ne fejlesztették volna tökélyre a korrupció intézményét. Az emberek mohók, és amíg megkapják a saját szeletüket a tortából, addig hűségesek maradnak. Ráadásul ha részt vesznek a korrupcióban, a diktátor bűntársaivá is válnak, ami még hatékonyabban megakadályozza, hogy a diktatúra ellen forduljanak.

8. Irányított oktatás

A legtöbb diktátor a hatalomra jutásának első percétől gondol arra, hogy hűséges ifjúságot neveljen. Ennek a legjobb eszköze a központilag kiadott tanterv, amely lehetőség szerint alaposan át van itatva az uralkodó ideológiával. Fontos lépés az iskolák államosítása, a tanárok megfélemlítése/megnyerése. Lényeges lépés az óvodától a felnőttkorig különféle ifjúsági szervezetek létrehozása, ahol a gyerekeket hűséges pártkatonákká lehet nevelni. Egy diktatúra számára nem elhanyagolható szempont az sem, hogy csökkentsék az oktatás színvonalát. Mert minél butább és alig gondolkodó fiatalok kerülnek ki az iskolapadokból, annál kisebb az esélye annak, hogy átlátják a diktatúra működését.

Arra várni, hogy egy diktátor lemondjon a hatalmáról, teljesen fölösleges. Miért is tenné? Szemérmetlenül gazdaggá vált, élvezi a luxust, istenként imádják. Ha magától mondana le a hatalmáról, nagy eséllyel bíróság elé állítanák, és hosszú évekre börtönbe csuknák vagy kivégeznék. Így aztán a diktátorok jóval hosszabb ideig maradnak hatalmon mint demokratikusan kormányzó kollégáik. Persze azzal mindig számolniuk kell, hogy népük egyszer mégis azt mondja: elég volt!

Szerző : Ismeretlen

Forrás : facebook

Hogyan lehet az Orbán vezette, Magyarország nevű diktatúrát felszámolni és mi lesz utána???

 

 

Képtalálatok a következőre: Magyarország nevű diktatúra

Tegyünk rendet a fejekben az Orbán vezette diktatúrával kapcsolatban, mert „zavart érzek az Erőben”.
Az, hogy MI LESZ a diktatúra felszámolása után, (milyen társadalmi berendezkedés jön létre a diktatúra felszámolása után) AZ MÁR 1989-ben, az ideiglenes alkotmány megalkotásakor ELDŐLT!!!!
„A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet” UTÁN – jogilag érvényes módon – csak NÉPHATALOM jöhet létre!!!
Mert ez van beleírva az ideiglenes alkotmányba!!!! Mert azok a rohadt komcsi képviselők nem az őket követő új képviselőknek, nem Antallnak, nem Hornnak és nem Orbánnak adták át a hatalmat, hanem a NÉPNEK!!! Tehát a diktatúra felszámolása után Magyarországon NÉPHATALOM LESZ!!!
Mert 1989 óta Magyarországon – a nemzetközi jog szerint és az 1100 éves magyar állam ideiglenes alkotmánya által biztosítva – MINDEN HATALOM A NÉPÉ!!!
Tehát TELJESEN MINDEGY, hogy kinek mi a hite, vallása, politikai meggyőződése, TELJESEN MINDEGY, hogy KI MIT AKAR (liberális vagy szocialista demokráciát, királyságot vagy kommunizmust) jogilag érvényes módon EGYIK SE VALÓSÍTHATÓ MEG. CSAK NÉPHATALOM hozható létre, (és utána a nép majd eldönti, hogy a hatalmát milyen államformában akarja gyakorolni)!!!
EZÉRT mondom én, hogy jogilag érvényes módon csak EGYETLEN MEGOLDÁS VAN!!!!!
.
Éppen EZT – a NÉPHATALOM létrejöttét – AKARTA MEGAKADÁLYOZNI Orbán vezetésével a háttérhatalom, a hazájukat eláruló „elit” – politikusok, jogászok, gazdasági-pénzügyi vezetők, művészek, sportolók, tudósok – segítségével!!!!
Az „elit” a hatalma elvesztését akarta megakadályozni, EZÉRT alkották meg jogilag érvénytelen módon az Alaptörvényt, EZÉRT HOZTÁK LÉTRE a jogilag érvénytelen Magyarország nevű diktatúrát! Mert az ideiglenes alkotmány NEM ENGEDI, hogy a képviselők jogellenes hatalmat gyakoroljanak, az ideiglenes alkotmány NEM ENGEDI, hogy a magyar nép sorsáról a képviselők döntsenek!!!
A magyar nép sorsáról, jövőjéről, jövője társadalmáról és államáról CSAK A MAGYAR NÉP DÖNTHET!!!
A képviselők mégis kísérletet tettek az alkotmányos rend megváltoztatására, az 1100 éves Magyar Állam megszüntetésére, ezzel esküszegést és hazaárulást, az évezred legnagyobb bűnét követték el!
.
Hogyan lehet ezt az Orbán vezette diktatúrát felszámolni?
Szögezzük le az elején, hogy NEM KORMÁNYVÁLTÁSSAL. Egy kormányváltás NEM SZÁMOLJA FEL a diktatúrát, csak lecseréli a vezetőjét. Ezért másképp kell eljárni.
Azt, hogy HOGYAN LEHET felszámolni a diktatúrát, az a létrehozása pillanatában eldőlt.
Mivel Hitler és Rákosi jogilag érvényesen létrehozott diktatúrájával szemben Orbán diktatúrája jogilag ÉRVÉNYTELEN módon jött létre, ezért sokkal könnyebb felszámolni, mint Hitler vagy Rákosi diktatúráját.
Csak a magyar állam érvényes jogára kell hivatkozni!!!
Ezért hazudják azt a képviselők, hogy 2011. december 30-án hatályon kívül helyezték a magyar állam jogát, hogy a nép ne tudjon hivatkozni rá. Csak hát EZ HAZUGSÁG!!!!
Az IGAZSÁG AZ, hogy a képviselő NEM TUDJA MEGSZÜNTETNI, NEM TUDJA HATÁLYON KÍVÜL HELYEZNI a Magyar Állam jogát, ideiglenes alkotmányát (a Magyar Köztársaság Alkotmányát) mert NINCS HOZZÁ JOGA!!! Ezért az ideiglenes alkotmány jelenleg is hatályban van!!!Ezért amit a képviselők tettek, az jogellenes, és minden, amit utána tettek, az jogilag érvénytelen.
Jogilag NEM LÉTEZIK!!!
Csak virtuálisan, csak Orbán, csak a politikusok, csak a jogászok HAZUGSÁGAIBAN!!!
A valóság az, hogy amit működtetnek, amivel a magyar népet kifosztják, az egy jogilag érvénytelen diktatúra, amit a magyar népnek alkotmány biztosította JOGA és KÖTELESSÉGE FELSZÁMOLNI!!!
.
Ezért, ha fel akarjuk számolni ezt a diktatúrát, semmi mást nem kell tenni, mint kimondani az Alaptörvény (és a belefoglalt Átmeneti Rendelkezések) jogi ÉRVÉNYTELENSÉGÉT!!!
Kimondani, hogy a Magyarország nevű diktatúra nem a magyar állam, nem tűrjük el a nemzetközi jog és az ideiglenes alkotmány megsértését, és a magyar állam joga alapján FEL FOGJUK SZÁMOLNI!!!
BÉKÉSEN, tárgyalással, vagy egy jogilag érvényes – ezért GYŐZTES – 4. magyar SZABADSÁGHARCCAL!!!
Ezt kimondhatta volna már 2011-ben Sólyom László, Tölgyessy Péter, vagy az AB akkori elnöke.
Aztán kimondhatta volna bármelyik párt elnöke (Tóbiás, Vona, Schiffer) vagy akármelyik képviselő, bármelyik alkotmányjogi tanszék, néhány alkotmányjogász együtt.
DE NEM TETTÉK!!!
Ezért kell megszervezzük magunkat, a népet, hogy HELYETTÜK – akik megakadályozhatták volna ennek a diktatúrának, ennek az embertelen őrületnek a létrejöttét – A NÉP legalább 100 ezer tagja mondja ki az alaptörvény jogi érvénytelenségét, a jog, az alkotmányos rend helyreállításának igényét.
Ha viszont ekkor, amikor 100 ezren kimondjuk az Alaptörvény és a diktatúra jogi érvénytelenségét, a politikusok rosszabbak lesznek a kommunistáknál, és BÉKÉSEN nem mondanak le jogellenes hatalmukról, akkor NINCS KEGYELEM, nincs több tolerancia a népirtó, tömeggyilkos diktatúrával, annak vezetőivel, működtetőivel szemben. Akkor az alkotmányra és a nemzetközi jogra hivatkozva megszervezzük a magyar nép 4. szabadságharcát, ami csak egy győztes szabadságharc lehet!!!
.
CSAK ÍGY LEHET FELSZÁMOLNI ezt az Orbán vezette diktatúrát, és utána CSAK NÉPHATALMAT lehet létrehozni. Hiába akarja bárki bárhogy másképp, és hiába akar bárki bármit utána. NEM LEHET!!!
Vagy ezt tesszük – de akkor mindenki, aki szabadságot akar, csatlakozik a Szabadság mozgalomhoz – VAGY MARAD A DIKTATÚRA!!!
Remélem mindenki számára egyszerűen és érthetően írtam le, mi a HELYZET és mi a MEGOLDÁS!”

“Tibor Geri
2019. február 12. ·

A jogállam megszűnt, amikor elfogadták és hatályba léptették az egypárti alaptörvényt

Képtalálatok a következőre: A jogállam megszünt

Kár szépíteni. A jogállam megszűnt, amikor elfogadták és hatályba léptették az egypárti alaptörvényt (szándékosan kisbetűvel írva), amikor a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke és a miniszterelnök közjogi méltóságokat egymás közt szétosztotta egy baráti társaság. Miután a köztársasági elnök megbízatása is átnyúlik a következő kormányzati ciklusra, nincs olyan hatalom, nincs olyan hatalmi ág, amelyre egy nem Fidesz uralta kormány számíthatna. Ennek a helyzetnek a jogi alapját úgy teremtették meg, hogy az Országgyűlés megszegte az alkotmány törvényalkotásra vonatkozó minden rendelkezését.

Érdemes áttekinteni az alaptörvény elfogadásának és bevezetésének menetét, annak megállapításához, hogy egy nem létező törvényre épül a mai hatalom. Első lépésként 2010. június 28-án az Országgyűlés hatályon kívül helyezte az alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyek alapján az előkészítő feladatokat el kellett volna végezni: „Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.” Ezeknek a rendelkezéseknek a kiiktatása tette lehetővé az alkotmányozási színjáték megrendezését. (Előzmény az ÉS-ben: Vitairat az alkotmányosság helyreállításáról és a választásokról, 2018/11., márc. 14.)

Az alaptörvényt 2011. március 14-én nyújtották be az Országgyűléshez, és 2011. április 18-án az Országgyűlés, a kormánypárti képviselők szavazataival, már el is fogadta. Az, hogy az alaptörvény elfogadásához elég volt egy hónap, az, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok száma nem érte el a kettőszázat – a 2018. évi költségvetésről szóló törvényhez több mint ezer érkezett –, jelzi a parlamenti munka „komolyságát”, és világossá teszi azt is, hogy a törvény-előkészítési és törvényhozási folyamatban nem érvényesülhettek a jogállami követelmények. Ennek igazolásához rendelkezésre állnak azok az alkotmánybírósági határozatok, amelyekből megállapítható, hogy a jogszabályok elkészítése, elfogadása és hatályba léptetése során milyen elvárásoknak kell teljesülniük.

Érvényesülnie kell a kormányzati felelősségnek a törvényjavaslat előkészítése és az Országgyűlés elé történő benyújtása során, mondta ki az Alkotmánybíróság. „Az egyéni képviselői indítványra történő törvénymódosítás, de különösen az Alkotmány módosítása ilyen módon azért vet fel a demokratikus jogállam követelményéhez kapcsolódóan súlyos problémát, mert az országgyűlési képviselők esetében szinte teljes mértékben kizárt az, hogy a törvénymódosító javaslatuk benyújtása előtt megfelelő alapossággal előzetes számításokat és elemzéseket végezzenek, egyeztessenek és tárgyaljanak az érdekelt felekkel, így nagy az esély arra, hogy hatásait és következményeit tekintve kellőképpen át nem gondolt törvénymódosításokat vagy akár alkotmánymódosítást fogad el az Országgyűlés. Egyéni képviselői indítványra történő törvénymódosítás esetén a kormányt nem terheli az előzetes hatástanulmány készítésének, illetve a szükséges egyeztetések lefolytatásának a kötelezettsége.” [61/2011. (VII. 13.) AB h.] Az alaptörvényt önálló képviselői indítvány formájában nyújtották be.

Az Alkotmánybíróság világossá tette azt is, hogy a törvényalkotás során meg kell tartani azokat a garanciális szabályokat, amelyeket az Országgyűlés Házszabálya állapított meg: „a törvényhozási eljárás ész­szerű rendjét biztosítja a törvényjavaslat vitájának általános, részletes és záró vitára tagolása, amelyek során először a törvényjavaslat szükségessége, szabályozási elvei, jogrendszerbe illeszthetősége és egésze, másodszor a módosító javaslatokkal érintett részek és a bizottsági ajánlások, végül – a módosításokról történő szavazás alapján előkészített – egységes javaslattal kapcsolatban előállt koherenciazavar feloldása és a törvényjavaslat végleges szövegének elfogadhatósága kerül megvitatásra; … a Házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő.” [164/2011. (XII. 20.) AB h] Az alaptörvényhez 2011. április 18-án többek között Lázár János (Fidesz) tizenhat zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be, amelyek közül több elfogadott javaslat [lásd a T2627/167.,170., 176. számon benyújtott javaslatokat] koncepcionálisan változtatta meg az Országgyűlés által elfogadott egységes javaslatot.

Az Alkotmánybíróság több alkalommal kifejtette, hogy a jogalkotónak kellő időt kell biztosítania ahhoz, hogy a jogszabály szövegét meg lehessen ismerni, meg lehessen érteni. A kérdéssel foglalkozó határozatok közül kiemelkedő figyelmet érdemel annak a határozatnak az indokolása, amellyel az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új polgári törvénykönyvet hatályba léptető rendelkezéseket azt követően, hogy az előkészítő munka kezdetétől az új Ptk. kihirdetéséig több mint tizenegy év telt el. „Kódex esetében – vagy más, a törvénykönyvekhez hasonló, átfogó változást tartalmazó törvénycsomagnál – általában több… idő szükséges a jogalkalmazó szervek számára is a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez; több idő kell a törvénykönyvvel érintett szervek és személyek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak egy új megközelítésen alapuló szabályrendhez.” [51/2010. (IV. 28.) AB h] Az alaptörvényt 2011. április 25-én hirdették ki a Magyar Közlönyben, és alig több mint nyolc hónap után, 2012. január 1-jén hatályba is lépett.

Miután az alaptörvény benyújtása az Országgyűléshez, elfogadása, hatályba léptetése nem felelt meg a jogállamiság követelményeinek, miután az alaptörvény benyújtását nem előzte meg előkésztő eljárás, miután a kormány nem tett eleget egyeztetési kötelezettségének, ez az alaptörvény nem létezik, semmis, vagyis valójában az „1989-es” alkotmány ma is érvényes. Érvénytelenek viszont az alaptörvényre épülő – kutyafuttában megszövegezett és elfogadott – sarkalatos és egyéb törvények, valamint kinevezések, megbízások, választások, beleértve a köztársasági elnök megválasztását is. (Volt olyan sarkalatos törvény egyébként, amely a kihirdetését követő napon lépett hatályba.)

Ellenzéki győzelem esetén az új Országgyűlésnek joga és kötelessége kimondani, hogy ez az alaptörvény, valamint mindazok a törvények és intézkedések, amelyek ráépülnek, nem létezőek, semmisek. A semmisség kimondásával hatályossá válik az Alkotmány, és hatályossá válnak az alkotmányos törvények is. A semmisséget megállapító törvény megalkotása alkotmányos kötelezettsége az új Országgyűlésnek, miután az Alkotmány rendelkezései szerint „senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni”. Mivel az alaptörvény, a kapcsolódó törvények, kinevezések és megbízások elsődleges célja a mai kormánypártok hatalmának legszélesebb körű kiterjesztése és bebetonozása, az alkotmányos helyzet helyreállítása nem lehet mérlegelés kérdése. A semmisségi törvény megalkotásához a választóktól felhatalmazást kell kérni 2018-ban. Még van idő ennek bejelentésére! Az így elfogadott törvényt népszavazás útján meg kell erősíteni.

Szüdi János

VISSZHANG – LXII. évfolyam, 12. szám, 2018. március 23.