Mi is az a népszuverenitás?

Képtalálat a következőre: „népszuverenitás”

Egy olyan elv, amely a hatalom eredetét a néptől származtatja. Ez az elv tette lehetőve, hogy 1848-tól a szélesebb lakosság is beleszóljon sorsának alakulásába, hiszen a népszuverenitás egy közösségi jog. Mivel a királyság (illegitim módon – ezért is a sok szent-korona tanos, meg értékrendes szervezet) megszünt 1945-ben, a szent korona (Istentől származtatott) hatalma is megszünt és maradt a népszuverenitás. Gondolkodjunk logikusan. Ha van egy közösség és annak a közösségnek van egy joga, hogy sorsát maga alakítsa, vajon mi lehet ennek a jognak a legmagasabb megnyilvánulási formája? Ha mindenki beleszólhat a dolgokba. Ma ezt úgy hívják, hogy közvetlen demokrácia.
Hogyan tud mindenki (a nép) beleszólni a dolgokba? Úgy, hogy megalkotja a nép azokat a szabályokat, törvényeket, amik a legszélesebb társadalmi rétegek érdekeit felölelik és képviselik (ebben az esetben egy adott országot értve ez alatt és annak minden lakóját) majd ezeket egy szerződésbe foglalják. Ez az Alkotmány. Ennek megalkotása a közösségi jog legmagasabb foka, az ún. anyajog. Az alkotmány megalkotása után megteheti a nép azt is, hogy képviselőket választ magának (közvetett vagy képviseleti demokrácia) és megbízza a képviselőket, hogy ők alkossanak törvényeket, amik összhangban vannak az alkotmánnyal. Ezt hívják származtatott jognak. Mi történt 1945 után? 1949-ben jött Rákosi és úgy döntött, hogy majd ő alkotmányt ír. Nem a nép. Ő és képviselői. Jól tudjuk, hogy ez diktatúra volt. A képviselők önmagukat hatalmazták fel alkotmányozó joggal, holott erre csak a népnek van joga, amely nép ezt a jogát a népszuverenitás elve alapján gyakorolhatja, ha csak nem mond le róla.
Lemondott a nép erről a jogáról 1949-ben? Nem. Megszületett a Rákosi diktatúra és annak alkotmánya, amibe belevették a népszuverenitás elvét (mert a kommunizmus igazolásához kihagyhatatlan volt), de azt nem terjesztették ki mindenkire (“Minden hatalom a dolgozó népé”) és hát tudjuk, hogy mi történt azokkal, akik tiltakoztak… aztán jött Kádár majd 1990, az első szabad választások. Szabadon megválaszthattuk, hogy mely képviselők alkossanak törvényt. Mi történt 1990-ben? A képviselők alkotmányozásba kezdtek. Megintcsak a nép nélkül. Tehát folytatták az illegitim hatalomgyakorlást, ám annyira pofátlanok nem voltak, hogy a népszuverenitás elvét meg merjék tagadni. Az addigi “sztálinista” alkotmányt gyakorlatilag 100 %-ban átírták és ezt széleskörű szakmai egyeztetéssel tették, ami úgy-ahogy legitimizálta.
De a legfontosabb: IDEIGLENES alkotmányt írtak!!! A preambulumban ez áll: “A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállambavaló békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg”, majd közvetlenül utána: “(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” Nem logikus a sorrend de a lényeg benne van: MINDEN hatalom a népé. …VALAMINT közvetlenül gyakorolja… sőt, 1997-ig még az is benne volt az alkotmányban (igaz ez már csak leszűkítése a népszuverenitásnak) , hogy új alkotmányt CSAK referendummal lehet elfogadni, azaz népszavazással! És hogy lássék, mennyire nincs jobb meg baloldal, ezt a pontot az akkor hatalmon lévő MSZP-SZDSZ kormány húzta ki az alkotmányból.. Aztán jött Viktor egyszer és most másodszor és mit csinált? Alkotmányozni kezdett. Tegyük fel újra a kérdést. Lemondott a nép az alkotmányozó jogáról? Nem. Mi történt? Rákosival megegyezőleg Orbán Viktor is úgy döntött, hogy neki és képviselő társainak (akiket személyesen ő választ ki, ezzel megvalósítva a kizárólagos hatalomra való törekvést is, melyet még az alaptörvény is tilt és ellene jogos és kötelező érvényű fellépésre szólít fel minden állampolgárt.
Személyessége meg a FIDESZ alapszabályából derül ki) van alkotmányozó joga. Pedig nincs. És mi kerül bele az alaptörvénybe? Hát ezek: “A közhatalom forrása a nép” A “köz” szótoldalék egy nappal a zárószavazást megelőzően került bele, a tervezetben nem szerepelt.. Mit jelent ez? Hogy a nép CSAK a képviseleti szervek hatalmának a forrása. Holott MINDEN hatalom tőle ered. Még az esetlegesen a képviselőre ruházott alkotmányozó hatalom is. De ez a mondat pontosan azt jelenti, hogy a képviselő ezt a jogot a magáének vallja. Holott nem az övé!!! Mert erről a hatalmáról a nép sohasem mondott le!!! Lehet csűrni-csavarni (mint ahogy teszik is a jól fizetett hazaárulók, csak szemezgessetek a gugli nyújtotta kínálatból), hogy mit is jelent a népszuverenitás meg, hogy hogyan kell értelmezni, csak semmi értelme. Mert bármilyen elvet is veszünk alapul, ha a teljességre törekszünk, akkor a lehető legmegengedőbbnek kell lennünk. Mindent bele kell vegyünk egy elvbe, ami csak belefér. Aztán ha a környezet és a “kialakult” jogrend nem teszi lehetővé a maximális alkalmazást, kell úgy korlátoznunk ezt az elvet, hogy a lehető legoptimálisabban (a korlátozás ellenére) lássa el feladatát. Jelen esetben a nép megtévesztését és gumicsonttal való megetetését, hogy úgy látszódjon, hogy minden az ő érdekében történik, miközben napnál is világosabban látható világszerte, hogy nem.
A jogrend kialakulása meg azért van idézőjelben, mert az egyáltalán nem alakul, mint teszem azt, az időjárás (bár már talán ez sem jó példa elnézve a sok csíkot az égen), hanem alakítják. Nagyon is tudatosan. Minden forradalom, ami kirobbant világunkban, nem magától robbant ki, hanem kirobbantották. Csakúgy, mint a háborúkat. Erre vonatkozó oldalak ezrei, ha nem tízezrei szintén megtalálhatóak a neten, csak éles elme és józan paraszti ész kell ahhoz, hogy átlássa az ember az összefüggéseket és ne a hazug történelemkönyveknek higgyen. “A történelmet a győztesek írják”. Nem csak egy hangzatos, ám tartalom nélküli mondás ez ám, hanem nagyon is igaz.. És a győztesek írják a jogot is. Tehát visszatérve: ma, a kialakult jogrendben szerintetek nem lehetséges, hogy egy nép alkosson magának alkotmányt és ezért -kényszerből- azt a képviselők kell, hogy megalkossák? Mert ők azt mondják. Miközben ezzel a joggal nem rendelkeznek. Azt a jogot is tőlünk kapták, hogy képviseljenek bennünket. Na de hogy! Mert a választó és a képviselő közötti jogi viszony egyből megszűnik, amint véget érnek a választások! nem kötelesek betartani az ígéreteiket (mint ahogy nem is tartják), még az esküjüket sem ( hisz a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Alkotmányára esküdtek fel nem pedig a Magyarország nevű új állam alaptörvényére, amely államot szintén nem volt joguk megalkotni! És a magyar “jogrend” hiányosságából fakadóan ez az esküszegés nem is szankcionálható!) és ugye nem visszahívhatóak. Ilyen állapotok között nem lehetséges, hogy egy nép feleősen végre megalkossa a saját alkotmányát?!?
Ha tényleg paradigmát akartok váltani, akkor ez a minimum kiinduló pont, nem pedig az, hogy táblácskáitokkal menetelve az utcán azt kiabáljátok, hogy: “demokráciát!” meg hogy: “Miénk az utca!”, miközben családokat lakoltatnak ki! Értitek már, hogy miről beszélek? Csak egy dolgot követelhettek, ha komolyan gondoljátok magatokat és az az, hogy a hatalmat ideiglenesen BIRTOKLÓK (találóbb a bitorlók kifejezés) adják vissza ezt az IDEIGLENESEN rájuk ruházott hatalmat nektek, nekünk, a hatalom TULAJDONOSAINAK! Hát őszintén remélem, hogy most AHA! élményben van részetek, annál is inkább, mert már vagy 4 órája ezt a levelet írom és még mindig nem értem a végére… Tehát mi történt ebben az országban? A hatalom ideiglenes birtokosai megfosztották a hatalom tulajdonosait a tulajdonától. Az albérlő kijelentette a főbérlőnek, hogy a lakás az az övé. Hihetetlen. Pedig igaz. És hogy tovább menjek: az alaptörvény miután a népet csupán csak a közhatalom forrásává degradálja, így folytatja: “A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.” Kivételesen. Majd ha ők úgy látják jónak. De nézzük, miről nem lehet népszavazást tartani az alaptörvény szerint: “Nem lehet országos népszavazást tartania) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésrõl;” Hmm.. Tehát a magyar nép nem gyakorolhatja a népszuverenitásból következő LEGALAPVETŐBB jogát. A magyar nép önrendelkezése ezzel a mondattal megszünt létezni.
A magyar nép viszont továbbra is választhat az elétett bábokból, akik -ha akarják 2/3-os többséggel (volt az egyébként 4/5-ös is csak azt is törölték)- modosíthatják az alaptörvényt vagy alkothatnak újat. De csak ők! A képviselők. És érdekes módon az ellenzéki képviselők nem támadják ám a FIDESZT azok miatt a dolgok miatt, amiket ide leírtam. Se a Szolidaritás mozgalom. Vajon miért? ……… Ennyi. Jó reggelt kívánok (duplán, mert közben tényleg reggel lett). Mindezek közben példátlan módon és a pofátlanság netovábbjaként megszüntették a szociális ellátás rendszerét (mert ezentúl csak „törekednek” rá), ellopták a magánnyugdíj vagyont és elherdálták, szerzett jogokat(!) vettek el (korengedményes nyugdíjak), de ugyanekkor alaptörvényben rögzítették az államadósság további alázatos fizetését.. Amit hogy kívánnak fizetni? Hát megszorításokkal, új adókkal és, hogy ha még nem áll égnek a hajatok, akkor most fog:
a ti és gyermekeitek anyakönyvi kivonatán található szám (a regisztrációs szám) a jelzálog, hogy fogjátok is fizetni. Regisztrációs szám. Regis. A királyé… És ki a király? Javaslom, ha mélyebben el akartok merülni a nyúl üregében, akkor a Vatikán és úgy általában a vallás és állam kapcsolata irányába tapogatózzatok tovább… !!!
Minden, MINDEN azon áll vagy bukik, hogy sikerül e a népnek IDŐBEN felébrednie ebből a rémálomból és végre a saját lábára állva alkotmányozásba kezdenie. Mint Svájcban. Ott a példa. Amit egy ország sem utánoz. Egyedülálló a világon. Folyamatosan a nép alkotmányoz, van közösségi pénzük (a WIR, ami csaknem a GDP felét kiteszi) és független, semleges ország. És nem a bankrendszere miatt. Naivság ezt “hinni”, főleg, hogy létezik Wall Street (pont ti ne tudnátok?), meg City of London (ami bármíly hihetetlennek is tűnik, de szó szerint állam az államban, csakúgy, mint a Vatikán)… Kezdek fáradni és mivel úgy gondolom a lényeget már leírtam, lassan befejezem ezt a “kritikát”, amely nem is a mozgalmatok kritikája lett végül annyira, mint a rendszeré, de csak remélni tudom, hogy mostanra már nem bánjátok.
Összefoglalva: ha támadtok valamit, olyat kell, hogy támadjatok, ami a rendszer alapját képezi. Ellenkező esetben csak a felszínt karcolgatjátok vagy még azt sem. A rendszer alapja az alaptörvény. Ha annak érvényessége kérdésessé válik, akkor esély van arra, hogy minden boruljon és olyan “világ” jöjjön, amilyet megálmodtatok magatoknak, ti, mi, a 99%.”

Máté Tamás

A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján

Képtalálat a következőre: „Magyar Köztársaság”

A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján

– ami alapján a jelenlegi képviselőket megválasztották és aminek a betartására a képviselők esküt tettek – a képviselőnek NINCS alkotmányozó joga. Mert ebben a mondatban – “A Magyar Köztársaságban MINDEN hatalom a népé, mely a népszuverenitás elvét választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. – a magyar nyelv szabályai szerint EGYETLEN alany van, az pedig a NÉP. A “választott képviselői útján” az pedig csak a nép hatalomgyakorlásának EGYIK MÓDJA. (Olyan, mint a rendőrségi törvényben az, amikor a parancsnok kényszerítő ESZKÖZKÉNT csapaterőt, azaz személyeket használ fel)
És mivel MINDEN hatalom a népé, ezért arról, hogy a nép az alkotmányozásba bevonja-e a törvényalkotásra (és nem alkotmányozásra) választott képviselőjét, arról csak és kizárólag az alkotmányozás alanya, a nép dönthet.
 
Tisztelt Szalai-kör!
Önök tekintélyes jogászok. Szavuknak súlya van, szakmai megszólalásuk alkalmas arra, hogy azon elindulva helyre álljon az alkotmányosság, az alkotmányos rend az ezer éves magyar államban.
Önök pontosan tudják, hogy igazam van. És azt is pontosan tudniuk kell, hogy amit akarnak, az jogilag nem védhető. És most az alkotmányellenes hatalom mellé állva megpróbálhatják “puha diktatúraként” elfogadhatóvá tenni, de pontosan tudják, hogy jön majd egy jogász, történész generáció, és ítéletet fog mondani arról, amit a hatalom csinált és amihez Önök most asszisztálni akarnak.
Ne tegyék!!!
Pontosan tudják, hogy mit kellene tenni, akkor legyenek tisztességes jogászok, és vállalják fel, hogy kimondják az IGAZSÁGOT.
A politikai elit alkotmányellenesen megfosztotta a népet a hatalomtól és egy érvénytelen alaptörvénnyel létrehozott Magyarország nevű fantomállammal diktatúrát gyakorol a magyarországi nép felett. Ne asszisztáljanak ehhez a politikai gazsághoz, mert az ezt védő jogi érveik cáfolhatóak. És ha lehetőséget adnak egy nyilvános vitára, ezt be is fogom bizonyítani Önöknek. És ezt Önök is tudják….
 
Legyenek inkább államférfiak, akikre a történelem büszke lesz. Önök most történelmet írhatnak a magyar alkotmányos rend megvédésével, vagy mennek a történelem süllyesztőjébe a politikai elittel együtt.
Kérem, hogy ha már megszólaltak, akkor segítsenek a magyar népnek, és ne a diktatúrát létrehozó politikai elit hatalmát erősítsék!
 
Geri Tibor Geri

Kolláth György: Orbán elismerte, hogy maguk alá gyűrték az Alkotmánybíróságot

 

Kolláth György alkotmányjogász a kormányfő nyilatkozatát, amely szerint nem véletlen, hogy ki lehet alkotmánybíró.

Szégyen a kormányra és szégyen az Alkotmánybíróságra (AB) nézve, amit Orbán Viktor mondott – jelentette ki Kolláth György alkotmányjogász annak kapcsán, hogy a miniszterelnök szerint „nem véletlen” a testület mai összetétele, ami legalább olyan fontos, mint a parlamenté. Orbán még azt is hozzátette: a kereszténydemokrata többségű és értékrendű AB a döntéseivel érvényt szerez az alaptörvénynek, amelyet a Fidesz a KDNP-vel együtt alkotott meg.

Ez egészen elképesztő replika az amerikai nagykövet kritikájára – állítja Kolláth. Colleen Bell ugyanis szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy az AB függetlensége sérült, hiszen a bírák megválasztásához már nincs szükség a frakciók egyetértésére – tehát 2010 óta csak a Fidesz embereiből válhatott alkotmánybíró –, s a testület tagjait korlátozták abban is, hogy az alaptörvény módosításait vizsgálják.

 

Orbán most Kolláth szerint coming outolt, és őszinteségi rohamában elismerte: maguknak csinálták az alaptörvényt, ugyanakkor maguk alá gyűrték a „törvények bíróságát” is. Aminek semmi értelme – hangsúlyozta –, mert az AB létjogosultságát csak az alapozza meg, ha felette áll a parlamentnek, és a törvényhozó hatalom valódi ellensúlyát jelenti. De facto a hatalommegosztás rendszerének széthullását jelentette be a miniszterelnök – véli az alkotmányjogász –, mert deklarálta, hogy az AB-t bedarálták.
Az idők jelei című 51 oldalas vitaanyagát ismertette Orbán Viktoregy pénteki konferencián. Az írást olyan iránytűnek nevezte, mely akár tíz évre is biztosíthatja, hogy az aktuális konzervatív-keresztény kormány “becsületes munkát végezzen”. Többek között azt mondta, nem véletlen, hogy naponta több ezer embert szállítanak be Európába: egy tudatos, baloldalinak mondható szellemi konstrukciót akarnak megvalósítani, ami a nemzetállamokat Európában zárójelbe akarja tenni.

Előzmény

 

Somody Bernadette emlékeztetett ugyanakkor arra: az alaptörvény kapcsán már korábban is kifejtették, hogy az egy ideológiailag átitatott szöveg. Azt pedig szerinte úgy fogalmazták meg, hogy az AB ne tölthesse be azt a klasszikus szerepét, ami egy hagyományos demokráciában megilletné. Vagyis: a testület nem tehet semmit, ha olyan alkotmánymódosítást terjesztenek be, ami az alapvető emberei jogokat sérti.

Az intézet egyébként idén tavasszal – a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel együtt – közösen vizsgálta, hogy a mára megszűnt fideszes kétharmad miként alakította át az Alkotmánybíróságot. Megállapították: az új tagok beültetésével sikeresen hoztak létre egy kormányhű testületet.

A civilek 23 nagy jelentőségű döntést vizsgáltak, s ebből tíz a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt, tizenhárom pedig utána született. Korábban a testület mind a tíz ügyben a kabinet érdekével ellentétesen határozott, de amint többségbe kerültek az „egypárti” bírák, az arány drámaian megváltozott: 13-ból tízszer a kormány számára megfelelő döntést hoztak.

A parlament egyébként három lépésben módosította az Alkotmánybíróság összetételét meghatározó szabályokat. A rendszerváltozást követő húsz évben a mindenkori kormánytöbbség csak az ellenzékkel közösen tudott alkotmánybírókat jelölni, de ezt a rendelkezést 2010-ben megváltoztatták, és azóta a kétharmad egyedül dönthetett.

Ezt követően 2011-ben a bírák számát 11-ről 15-re növelték, később kilencről 12 évre emelték a bírák megbízatásának idejét, majd eltörölték a tisztség betöltésének felső korhatárát is. Mindezek következményeként a tizenöt fős testületben tizenegy olyan bíró van, akit kizárólag a kormánypártok támogattak, mert a Fidesz-KDNP az ellenzékkel való egyeztetés nélkül tudott jelölni és megválasztani embereket.

Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz – idézte Orbán ViktorRobert Schumant, az Európai Unió egyik alapítóját, volt francia miniszterelnököt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre által szervezett konferencián, melyen bemutatták Az idők jelei című vitairatot. A miniszterelnök helyzetértékelése szerint „mind a két út nyitva áll”. Azért is, mert „ha nem lépünk sorompóba, Európa meg fog szűnni”. A miniszterelnök egyértelműen arról beszélt, hogy a bevándorlás, a emigránsáradat uniós kezelésének a hátterében tudatosság van, és
“nem egyszerűen teszetoszaság, ügyetlenség, téves helyzetfelmérés, hanem több ezer embert szállítanak be Európába. Ez nem lehet véletlen” – tette hozzá.”

Kereszténydemokrata többségű az Alkotmánybíróság

Orbán Viktor Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületet is vezető Balog Zoltán miniszter társaságában érkezett a konferenciára, melynek 51 oldalas vitaanyagát olyan iránytűnek nevezte, mely akár tíz évre is biztosíthatja, hogy az aktuális konzervatív-keresztény kormány „becsületes munkát végezzen”.
Ismét lesz a polgári keresztény közösségnek egy dokumentuma, mely ciklusokra szól szerinte.