Illegális kilakoltatás a vi. Kerületben! (MEGAKADÁLYOZVA)

 

Nincs bank, nincs hitel, nincs deviza, nincs tartozás!
Mindenki sorra kerül, így vagy úgy, mert rendszer szintű a maffia!

Egyetlen megoldás létezik, a valódi rendszerváltás!
Ehhez pedig TE KELLESZ!

www.nepszuverenitas.hu

Illegális kilakoltatás a vi. Kerületben! (MEGAKADÁLYOZVA)Nincs bank, nincs hitel, nincs deviza, nincs tartozás!Mindenki sorra kerül, így vagy úgy, mert rendszer szintű a maffia!Egyetlen megoldás létezik, a valódi rendszerváltás!Ehhez pedig TE KELLESZ!www.nepszuverenitas.hu

Zveřejnil(a) Indítsuk újra Magyarországot, állítsuk helyre az állami jogfolytonosságot dne Úterý 18. června 2019

“…Európában most többet lehet tenni Magyarországért, mint itthon”.

A képen a következők lehetnek: 1 személy, közeli

Van egy kevés hozzáfűzni valóm, e bejegyzés, újságcikk tartalmához.
Már a címe sem tetszik. No nem holmi esztétikai szempontból, hanem azért mert egyszerűen szólva, félre-mellé-összevissza beszél és sajnálatos módon Dobrev Klára asszonytól ered. Na nézzük.
“…Magyarország nem egyenlő a Fidesszel” szól a megfogalmazás, amit nem ártott volna kicsit pontosítani, ha nem holmi félkegyelműeknek tartanak minket “választókat”.
Ha Magyarország mint földrajzi elnevezés, országnév, nem egyenlő a fidesszel, akkor abban teljesen egyetértünk, a kettőnek, még átvitt értelemben is annyi köze van egymáshoz, mint eszkimónak a rövidnadrághoz.
Ha viszont Magyarország mint ÁLLAM az elnevezés, akkor bizony az egyenlő a Fidesszel, mi több, az “Országgyűlés” valamennyi pártjával, hiszen (2012. jan.1.) megszavazták, elfogadták az Alaptörvényt melyben a MAGYARORSZÁG név, mint országunk új államának neve szerepel, mindezen túl 2014-18-ban “képviselői” esküt tettek Magyarország állam Alaptörvényére, nem pedig országunk jelenleg is törvényes állama a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGRA és érvényes, hatályos Alkotmányára.
Na most, ebből viszont következik néhány apró probléma.

Mivel Dobrev Klára sem, ahogy az ellenzék egyik pártja, “képviselője” sem háborodott fel, és nem nyilvánította érvénytelennek az Alaptörvényt, így a MAGYARORSZÁG nevű állam polgárainak, válsztott EP képviselőknek tartják magukat, – és most tessék figyelni – az EU – ban mégis a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMOT KÉPVISELIK, merthogy 2004 óta egyfolytában ez a törvényes állam tagja az EU-nak. 
Na erre varrjatok gombot, mert én nem tudok.
Valószínűleg sok okos ellenzéki párthívő akad, aki ezt meg tudja magyarázni, kérem, hogy tegyék meg.
Aztán van itt még egy apróság, ” Magyarország vagy végleg pária lesz Európában, és Orbán Viktor magával ránt bennünket, vagy meg tudjuk mutatni Európának, hogy ez az ország nem egyenlő a Fidesszel” mondja Klára Asszony.
Ezzel többek között változatlanul az a bajom, hogy az Alaptörvény szerinti Magyarország nevű államról, vagy földrajzi elnevezésről, azaz egy körülhatárolt földterületről és a rajta élő lakosságról beszél?

Próbálom azt is elképzelni, hogy Orbán V. hova, és hogyan ránt magával bennünket. Közjogi értelemben ez – már bocsánat – de nagy marhaság, mert mint tudjuk, nem a Magyarország nevű állam tagja az EU-nak, hanem a Magyar Köztársaság. A nevezett személy pedig a Magyarország nevű állam miniszterelnökének tarja magát. Bár, ha a jelenlegi politikusi elitet nézem, ők még ezen sem háborodnának fel és hagynák ott az “országgyűlést”, mert akkor oda a hatalom és a pénz.
Na még egy apróság, aztán befejezem: “A kérdésre, hogy 2022-ben elvállalná-e a miniszterelnök-jelöltséget is úgy válaszolt, hogy Európában most többet lehet tenni Magyarországért, mint itthon.” írja a cikk szerzője.
Hát, igen…az apróságok…ebből nem tudjuk meg, hogy országunk melyik államának miniszterelnök jelöltségére gondolt a kérdező és Dobrev Klára, pedig ez fontos azoknak akik a magyar Köztársaság állam polgárainak tartják magukat, nem csak közjogi értelemben, merthogy nekünk most kettő is van, az egyik államunk törvényes, a másik nem, de erőszakkal, az ellenzék támogatásával fenntartott.
Azt mondja még, hogy “…Európában most többet lehet tenni Magyarországért, mint itthon”.
No, azért ezt vitatnám, vele, vagy bárkivel. Bocsánat, ha ironikusnak tűnik, de képzeljük el.
Magyarország nevű állam “EP képviselője” beül az EP-be a Magyar Köztársaságot képviselni… 
Mi az a több, és fontosabb EP-ben megtehető dolog, mintsem itthon hazafias és Alkotmányos kötelességét teljesítve a Magyar Köztársaság és Alkotmányos jogrendjének helyreállításáért való tevékenység???!
Talán erről is kellene kérdezni Dobrev Klárát és bármely ellenzéki politikust, de hát amíg az ilyen álellenzéki médiák újságíróinak a feje ki sem látszik az álellenzék fenekéből, addig itt csak a hatalom, – szokták mondani a segg – változik a nyelvek ugyanazok maradnak.
Lehet, sokaknak e komment nem szimpatikus, mert negatív kritikát fogalmaz meg, de azoktól megkérdezem, hogy mondjuk pl.: igaz barátként elkendőzik barátjuk hibáit, vagy gyermekük nevelésekor nem világítanak rá hibáikra?…
Péter Bolla

Mik az Alaptörvény érvénytelenségének jogi következményei?

Képtalálat a következőre: „Alkotmányos válság”

  1. január 1. óta a magyar államot megszállva tartja egy magát „Magyarország”-nak hazudó magánszervezet, amely a hatalmát azzal tudja fenntartani, hogy el tudja hitetni, hogy a törvényes magyar állam, törvényes magyar kormány és országgyűlés. A megszállás már nem hagyományos eszközökkel történik, hanem úgy, hogy a saját érvénytelen szabályaikat az általuk uralt Magyar Közlönyben közzétéve elhitetik az intézmények közalkalmazottjaival, hogy ezek a magyar állam érvényes és hatályos jogszabályai, így ezekkel a szabályokkal irányítják a közhivatalokat és fegyveres testületeket, rajtuk keresztül, az érvénytelen, jogszabálynak látszó szabályokat rákényszerítik a magyar állampolgárokra.

Ennek a látszatnak az erősítésére kiváló eszköz a választásnak hazudott színjáték, melyet egy nem is létező állam nevében ez a magyar állam látszatát keltő magánszervezet rendezi. Légy került a levesbe, ezért kitüremkedett az álca mögül a valóság, hogy a választási színjáték is irányított, az eredményt a szervezet pártnak álcázott vezetői az ellenzéki pártnak álcázott alacsonyabb szintű vezetőkkel karöltve rendezi, amelyben a rivalizálás is csak látszat, porhintés a demokráciát a több párt létezésével azonosító hívők számára.

Most mindenki szembesülhetett vele, hogy egy (megszálló) diktatúrát a saját rendszerén belül felszámolni nem lehet, csak kívülről.

Hogyan történhetett mindez?

2011.-ben valakik – az országgyűlés felhasználásával – kísérletet tettek a magyar állam megszüntetésére, és helyette egy nem jogfolytonos, nem magyar – megtévesztésül „Magyarország” nevű – magánállam létrehozására. Ehhez 262 képviselő szavazatával megalkottak egy Magyarország Alaptörvénye nevű dokumentumot, amit 2012. január 1.-én akartak hatályba léptetni. Első ránézésre látszik, hogy a megalkotott Alaptörvény érvénytelen, hiszen a hatályos Alkotmány (Magyar Köztársaság Alkotmánya) olyan pontjára (19.§ (3) a) pont) hivatkozva fogadták el, amely pontja kizárja minden más jogi dokumentum megalkotását és elfogadását azzal, hogy e pont szerint az országgyűlésnek az Alkotmány kizárólag saját magát engedi megalkotni. Mivel az Alkotmány 2011.-ben már meg volt alkotva, így erre a pontra hivatkozva az országgyűlésnek semmilyen jogi dokumentum elfogadásához nem volt joga.

 

Miért nem találtak megfelelő jogalapot az Alkotmányban? Azért, mert nincs ilyen!

 

1989-ben az országgyűlés, amely akkor a népszuverenitásból eredő összes jogot gyakorta, megalkotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát ideiglenes alkotmányként, amivel minden hatalmat visszaszolgáltatott a magyar népnek, ezzel az alkotmányozás kizárólagos jogát, hogy megalkothassa a saját végleges alkotmányát, amelyet népszavazással kell elfogadni. Ezért nem szerepel az országgyűlés hatásköreinek felsorolásában (19.§ (3) bek.) új alkotmány vagy alaptörvény megalkotása és elfogadása.

 

Miért „engedte át” az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt?

 

Bragyova András, volt alkotmánybíró: “az Alkotmánybíróság hivatalból nem vizsgálta az Alaptörvény érvényességét, és erre vonatkozó beadvány nem is érkezett”. Hogy érkezett-e vagy sem, azt nem tudhatjuk, hiszen a hivatali gépezet akkor már megszállás alatt volt.

 

Mik az Alaptörvény érvénytelenségének jogi következményei?

 

Az Alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas dokumentum, ami azt jelenti, hogy ami benne le van írva, annak joghatása nincs, tehát a „Magyarország” nevű állam nem jött létre! Az érvényes és hatályos alkotmány továbbra is a Magyar Köztársaság Alkotmánya, és a törvényes magyar állam továbbra is a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: magyar állam).

Mivel azt hazudva, hogy hatályba léptették az Alaptörvényt, 2012. január 1.-től elkezdtek működtetni egy törvénytelen szervezett magánhatalmat „Magyarország” néven, a magyar állam látszatát keltve, és megszállva a törvényes magyar állam intézményrendszerét. Ezzel államcsínyt követtek el!

 

Mik az Alaptörvény érvénytelenségének következményei az állam működésére?

 

  1. január 1.-től alkotmányos válságvan. Minden új jogszabály, szerződés, és más jogi aktus érvénytelen, beleértve a korábbi jogszabályok, szerződések, és más jogügyletek módosítását is. Ezek joghatás kiváltására alkalmatlan dokumentumok.

 

A jelenleg érvényes és hatályos jogrend a Magyar Köztársaság 2011. december 31.-én hatályos jogrendje, beleértve a szerződéseket, és más jogi dokumentumokat is.

 

  1. április 6.-án a magyar államban minden mandátum lejárt, míg a 2014.-ben megtartott „választások” (és a „választási törvény”, ami alapján tartották) érvénytelenek, joghatás kiváltására nem alkalmasak, ezért azóta a magyar államban nincs törvényesen működő köztársasági elnök, miniszterelnök, kormány, országgyűlés, polgármesterek, önkormányzatok, EP képviselők, és minden hivatal törvénytelenül, a szervezett magánhatalom irányítása szerint működik!

A fentiek értelmében hivatalok minden intézkedése törvénytelen, még az érvényes jogszabályokra való hivatkozással is!

 

Milyen következményei vannak az alkotmányos válságnak ránk nézve?

 

A magukat a magyar államban választott vagy kinevezett tisztségviselőknek hazudó személyek, és a magukat a magyar állam hivatalának hazudó intézmények jogalap nélkül, törvénytelenül működnek, ezért a magyar állampolgárok felett a magyar állam területén nincs joghatóságuk. Intézkedéseiket figyelmen kívül hagyhatjuk, és visszautasíthatjuk.

Az érvénytelen „jogszabályokat” senki sem köteles betartani az érvényes jogra hivatkozva.

Ezek az egyéni megoldások csak az egyéni problémák tüneti kezelésére alkalmasak. A valódi megoldás a közös fellépésben van.

 

Az alkotmányos válság megoldása

 

A közjogi helyzet a magyar népnek egyben nagy lehetőséget is nyújt egy valódi rendszerváltás megvalósítására, melynek során új alkotmánnyal új jogfolytonos magyar államot hozhatunk létre, amely tiszta lappal indulhat, így eleve olyan lehet, hogy minket szolgáljon, és nem mi őt!

Az Alkotmány 2.§ (3) bekezdése minderre alkotmányos jogot biztosít, de egyben súlyos kötelességévé is teszi minden magyar állampolgárnak az alkotmány elleni puccs elkövetőivel, és a hatalom bitorlóival szemben, az alkotmányos rend helyreállítása érdekében való törvényes fellépést. Ez egyben a békés megoldás lehetőségét is biztosítja.

Forrás: Alkotmányos Ellenállás