A diktatúra 8 legbiztosabb jele!

1. A hatalom egy ember/párt kezében összpontosul

Egy szegényebb, demokráciában kevésbé jártas országban leginkább puccsal lehet hatalomra kerülni. Egy olyan országban viszont, ahol a politikai befolyás több ember, intézmény között oszlik el, rafináltabbnak kell lenni. Ahogy Hitler esetében is láttuk, demokratikus választások útján is hatalomra lehet kerülni, és később az emberből még válhat diktátor. Ebben az esetben viszont a legtöbb diktátor figyel arra, hogy legalább a látszat kedvéért fenntartson bizonyos demokratikus kereteket: például működni hagy néhány ellenzéki pártot, újságot. Ennek megvan az az előnye, hogy így könnyebben át lehet látni, mivel foglalkoznak a diktatúra ellenfelei, ráadásul a demokratikus országok számára be lehet bizonyítani, hogy “itt kérem demokrácia van”. Persze még jobb, ha a diktátor a saját híveit bejuttatja az ellenzék közé, akik aztán belülről bomlasztják szét az ellenzéket.

A diktátorok hatalomra jutásuk után általában lebontják a demokrácia legfontosabb elemeit: a szabad sajtót, a független bíróságokat, befolyásuk alá vonják az önkormányzatokat, betiltják az ellenzéki pártokat, civil szervezeteket. Ennek a “legdemokratikusabb” módja, ha átírják az alkotmányt, és olyan választási rendszert hoznak létre, amely garantálja, hogy hatalom még hosszú évtizedekig a diktátor kezében maradjon.

2. Sajtó feletti teljes kontroll

A média ellenőrzése a diktátor egyik leghatásosabb eszköze. Fontos, hogy a diktátor teljes ellenőrzést gyakoroljon az újságok, tévé- és rádiócsatornák felett. Ha ez sikerül, a következő választási kampányokat már simán a diktatúrát pártoló médiára lehet hagyni, mert tudni fogja, hogy mi a dolga: az ellenzék besározása, a rendszer ajnározása. Az állami média kizárólag egyetlen okból létezik: hogy hírt adjon a világnak a diktátor és a diktatúra sikereiről.

3. Leszámolás az ellenzékkel, ellenfelekkel

Amikor egy diktátor hatalomra jut, az első és legfontosabb feladata az ellenzékkel való leszámolás. Ez jelentheti az ellenzéki politikusok megvádolását, nevetségessé tételét, az ellenzéki pártok szétzilálását, de egy igazi diktátor nem riad vissza a bebörtönzésüktől, sőt kivégzésüktől sem. Ezután pedig következhet a társadalom ellenzékinek tartott tagjainak megfigyelése, megfélemlítése, ellehetetlenítése, később pedig a letartóztatása. A vérbeli diktatúrákban egy idő után már elég lesz a gyanú is, hogy valakit elhurcoljanak és bírói ítélet nélkül kivégezzenek. Ez azon túl, hogy felszámolja a diktatúra ellenfeleit, abban is segítséget nyújt, hogy példát statuáljon a társadalom számára: te is így járhatsz, ha nem állsz be a sorba. Egy igazi diktatúrában pillanatokon belül kiépül a titkosrendőrség, a besúgóhálózat, amely állandó megfigyelés alatt tarthatja a lakosságot.

Nagyon fontos, hogy az erőszak nyilvános legyen, mert csak így éri el az egész társadalmat az üzenet: ebben az országban nem lehet más véleményed mint a pártnak/vezérnek.

4. Kell egy ellenség, akitől a diktátor megvéd

A diktátor hatalmon maradásának kihagyhatatlan lépése, hogy kell egy ellenség, akitől csakis és kizárólag a diktátor tud megvédeni. A nacionalista és rasszista ösztönökre hatva pillanatokon belül remek ellenséget lehet kreálni: zsidók, muzulmánok, kommunisták, burzsoák. A diktátor így a nemzet megmentőjének szerepében tetszeleghet, ráadásul remekül el lehet terelni az emberek figyelmét az önkényuralom számos problémájáról. A képzelt ellenség fenyegetése egységbe forrasztja a népet, és ha még nem is ért mindenben egyet az uralmon lévő párttal, vezérrel, érezni fogja, hogy az ellenségtől csak egy erős ember/párt tudja őt megvédeni.

5. Az erős vezető mítosza

A jó diktátor egyedülálló képességekkel rendelkezik: hősiesebbnek, bátrabbnak tűnik az átlagembernél, akinek különleges szerepet szánt az ég: ő a népe megmentője. Ha ügyes, remek mítoszokat épít maga köré, ha még ügyesebb, elhiteti az emberekkel, hogy a nép jólétének, boldogulásának elengedhetetlen feltétele, hogy ő legyen hatalmon.

A diktátorok nem a móka kedvéért építenek ki személyi kultuszt, vagy azért, mert a hatalom a fejükbe szállt (persze Istent játszani biztos nagyon szórakoztató lehet). A személyi kultusznak praktikus oldala is van: egyrészt félelmet kelt, másrészt a legyőzhetetlenség érzését sugallja, harmadszor korlátlan jogot biztosít a kormányzáshoz.

A személyi kultusz első szabálya: légy látható! A diktátorokról képek, szobrok készülnek, intézményeket, utcákat, tereket neveznek el róluk – még életükben. A lényeg, hogy a lakosok lépten-nyomon szeretett vezérükkel találkozzanak. A diktátorok általában saját államfilozófiát alkotnak: marxizmus, nácizmus, fasizmus vagy éppen a demokrácia egy sajátos változata. A grafomán diktátorok pedig remek könyveket írnak, amelyet aztán tananyaggá lehet majd tenni.

6. A vezér és családja meggazdagodik

Semmi értelme nincs diktátornak lenni, ha ez a vezér számára nem biztosít luxus körülményeket. Egy vérbeli diktátor összeharácsol magának egy vagyont, majd gondoskodik róla, hogy az olyan helyre kerüljön, ahol senki nem bukkan rá. Általában külföldi bankszámlákon, esetleg strómanok számláin, cégeiben tárolják a vagyonukat. És lássuk be, szükségük is van erre, hiszen a diktátorok gyakran kényszerülnek menekülni az országukból, így jó, ha van mit a tejbe aprítani öreg napjaikban. Diktátorként nem csak a vezér, de a családja és a közvetlen barátai is gyorsan megtollasodnak.

7. Irányított elit

A diktatúrában fontos, hogy a vezér mellett legyen egy jól irányított elit, aki mindenben hűségesen támogatja a vezért. A hűséget virgáccsal és mézesmadzaggal lehet elérni, de a legjobb a kettőt váltogatni. A hűtlenség gondolatát is azonnal meg kell torolni, ugyanakkor pedig érdemes közpénzből teletömni a zsebeiket. Egy diktátor a természeti erőforrásokat, az ország javait és a közpénzeket személyes vagyonként kezeli, és abból bőségesen juttat a hozzá hűséges vezérkarnak. Alig van olyan diktatúra, ahol ne fejlesztették volna tökélyre a korrupció intézményét. Az emberek mohók, és amíg megkapják a saját szeletüket a tortából, addig hűségesek maradnak. Ráadásul ha részt vesznek a korrupcióban, a diktátor bűntársaivá is válnak, ami még hatékonyabban megakadályozza, hogy a diktatúra ellen forduljanak.

8. Irányított oktatás

A legtöbb diktátor a hatalomra jutásának első percétől gondol arra, hogy hűséges ifjúságot neveljen. Ennek a legjobb eszköze a központilag kiadott tanterv, amely lehetőség szerint alaposan át van itatva az uralkodó ideológiával. Fontos lépés az iskolák államosítása, a tanárok megfélemlítése/megnyerése. Lényeges lépés az óvodától a felnőttkorig különféle ifjúsági szervezetek létrehozása, ahol a gyerekeket hűséges pártkatonákká lehet nevelni. Egy diktatúra számára nem elhanyagolható szempont az sem, hogy csökkentsék az oktatás színvonalát. Mert minél butább és alig gondolkodó fiatalok kerülnek ki az iskolapadokból, annál kisebb az esélye annak, hogy átlátják a diktatúra működését.

Arra várni, hogy egy diktátor lemondjon a hatalmáról, teljesen fölösleges. Miért is tenné? Szemérmetlenül gazdaggá vált, élvezi a luxust, istenként imádják. Ha magától mondana le a hatalmáról, nagy eséllyel bíróság elé állítanák, és hosszú évekre börtönbe csuknák vagy kivégeznék. Így aztán a diktátorok jóval hosszabb ideig maradnak hatalmon mint demokratikusan kormányzó kollégáik. Persze azzal mindig számolniuk kell, hogy népük egyszer mégis azt mondja: elég volt!

Szerző : Ismeretlen

Forrás : facebook

Geri Tibor

 

Szerintem igaza van

Tibor Geri profilképe, A képen a következők lehetnek: 1 személy

“A helyzet az, hogy 1920-ban a magyar államban a hatalom a képviselők kezébe került, akik SAJÁT MAGUKNAK nép feletti hatalmat adtak!!!
Tehát MI – a magyar nép – semmit nem adtunk „önként” senkinek a kezébe, főleg nem a fölöttünk gyakorolt hatalmat. Nem mi döntöttünk róla, hanem az 1920-ban megválasztott képviselők, meg a nemzetközi jog, (meg a háttérhatalom) mely a képviselők által létrehozott Magyarország nevű államot tette meg jogutód magyar állammá. Úgy, azzal a felépítéssel és működéssel, ahogy azt a képviselők létrehozták, benne a képviselők alkotta Nemzetgyűléssel, annak tulajdon- és birtokjogával és hatalmával a nép felett!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Tehát 1920-tól 1989-ig az Országgyűlés – benne a képviselők mindenkori többsége – gyakorolta az állam FELETT (és nem benne) a tulajdonosi és birtokosi jogokat is. És ők döntöttek arról, hogy ki szedi (kapja) a tulajdon – az állam – hasznát („gyümölcsét”).
.
Ez a helyzet változott meg 1989-ben a Háromoldalú tárgyalásokon, ahol az állami alaptörvény olyan módosításaiban egyeztek meg, amitől az Ideiglenes Alkotmánnyá változott, és a képviselők hatalmukat és egyben tulajdonjogukat átadták a népnek. A birtokjogukat, az állam további irányítását viszont az átmenet idejére – amíg a nép megalkotja a nép alkotmányát, és létrehozza vele az új, jogfolytonos magyar államot – megtartották maguknak.
Tehát a magyar állam feletti hatalom és tulajdonjog 1989 óta a népé, a magyar állampolgárok összességéé, de addig a nép nem tud birtokba lépni és ténylegesen átvenni a hatalmat a tulajdona, a magyar állam felett, míg meg nem alkotja a nép alkotmányát. Addig a birtokjog a képviselőké.
Ebben az alkotmányozásban való segítséget szabotálta el az államot irányító politikai elit, mert a nép az állam nélkül NEM TUD alkotmányozni.
.
Mi történt 1990-től 2010-ig és mi történt utána, 2011-ben?
2010-ig a megválasztott képviselők az állam birtokosaiként folyamatosan „ELADTÁK”, áron alul kiárusították (privatizálták) az állam tulajdonát. Ez sikkasztás és hűtlen kezelés, 10 év börtön.
2010-ben az ideiglenes alkotmány előírásai szerint, a nép által választott új képviselők (a hatalom új birtokosai) – miközben az állami vagyon dolgában a korábbi gyakorlatot követték – 2011-ben esküszegést és hazaárulást követtek el. Áprilisban megalkottak egy jogilag érvénytelen Alaptörvényt Magyarország Alaptörvénye névvel, decemberben jogellenesen hatályon kívül helyezték az ideiglenes alkotmányt (illetve csak kísérletet tettek rá, mert joguk nem volt hozzá, hogy ezt érvényesen megtegyék, ezért az ideiglenes Alkotmány ma is hatályban van, és ezért a magyar állam továbbra is a Magyar Köztársaság) majd január 1-én hatályba léptették az érvénytelen Alaptörvényüket.
Az érvénytelen Alaptörvény hatályba léptetésével az évezred legnagyobb bűncselekményét követték el, és létrehozták vele a Magyarország nevű diktatúrát, ami NEM A MAGYAR ÁLLAM. Ezzel nem csak a magyar alkotmányt sértették meg súlyosan, de a nemzetközi jogot is, és olyan alkotmányos válságot idéztek elő, ami addig még sehol nem volt. Ezért nehéz megérteni, hogy mi történt.
.
A lényeg az, hogy 2014-ben lejárt a képviselők (a magyar állam ideiglenes birtokosainak) a mandátuma, az új képviselőket meg nem az Ideiglenes Alkotmány, hanem az érvénytelen Alaptörvény alapján választották meg, ezért ők már a Magyarország nevű diktatúra ideiglenes birtokosai lettek….volna, ha az egy személyben nem Orbán Viktor lenne.
A lényeg, hogy 2014 óta a magyar állam tulajdonosa továbbra is a magyar nép!!!!
Viszont JOGSZERŰ birtokosa (választott képviselői) NINCSENEK!!!
Azért nincsenek, mert egyrészt a nép nem alkotta még meg az új alkotmányt, amivel birtokba léphetne.
Másrészt a korábbi birtokos kiürítette az államot – amit Simicska megcsinált a Kaja Ibrahim cégekkel, azt a Fidesz megcsinálta a magyar állammal, a magyar állam intézményrendszerét átvitték a Magyarország nevű diktatúrába – és jelenleg a magyar állam felett a Magyarország nevű diktatúra jogellenesen gyakorolja a birtokjogot.”

Békés úton nem leváltható Orbán?

A képen a következők lehetnek: 1 személy

“A választási eljárási törvény elfogadásával megszűnik a polgári demokrácia és befejeződik egy autoriter rendszer kiépítése – derül ki Vörös Imre, volt alkotmánybíró szavaiból. A jogászprofesszor szerint azonban a kizárólagos hatalombirtoklást az Alaptörvény is tiltja, ezért ha az Alkotmánybíróság nem is állapítja meg addig az alkotmányellenességet, a következő Országgyűlés minden olyan törvényt megsemmisíthet, amely az államcsínyt szolgálta.” 2012. november 25

 

Nem érhető el leírás a fényképhez.

Kolláth György:

alkotmányjogász élesen bírálta az új alaptörvényt és az annak elfogadásához vezető folyamatot, amellyel szerinte a Fidesz lényegében fölszámolta az alkotmányos rendet hazánkban.
Úgy vélte, az új alkotmány megalkotására (és ezzel a régi eltörlésére) a második Orbán-kormány nem kapott fölhatalmazást, azt pedig, hogy a parlamenti kétharmados többségükre hagyatkozva a választási rendszert is saját elképzeléseik szerint szabták át, szintén fölhatalmazás nélkül tett lépésként, a hatalom bebetonozására tett kísérletként aposztrofálta az előadó.

Kolláth szerint ma hazánkban nincs demokrácia és jogállam, amiben azonban nemcsak a kormányzó jobboldalnak van felelőssége, mivel a baloldali ellenzék kísérletet sem tett, hogy ezt a folyamatot meggátolja. Számos lehetőség lett volna erre a kezükben az előadó véleménye szerint, ezekkel azonban a baloldali pártok nem éltek, bénultan nézték végig az alkotmányozást.

Az orbáni rend az előadó álláspontja szerint az európai, nyugati minták helyett inkább a keleti féldemokráciákra, „demokratúrákra”, Putyin vagy Erdogan országlására hasonlít. Kolláth György rámutatott: a demokrácia egyik legfőbb alapja az, hogy a hatalom békés úton leváltható legyen. Úgy vélte, Orbán Viktor Magyarországában ez nincs így.
Ha békés módszerekkel pedig nem lehet leváltani a hatalmat, akkor milyen eszköz marad erre, ha a hatalom végképp elviselhetetlenné válik? – kérdezte, de hál’ Isten hozzátette, jelenleg ennek nincs itt az ideje.

 

2015. 11. 16. kalohirek.hu