Hivatalos állásfoglalás

 

Az ún. devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazói gyakorlatát vizsgáló – a Kúria mellett működő, a különböző szintű bíróságok képviselőiből álló – Konzultációs Testület a 2019. június 19-i ülésén – többségi álláspontként – újabb, a bíróságokra nem kötelező állásfoglalást fogadott el, amely a Kúria honlapján megtekinthető. A Konzultációs Testület a mostani ülésén azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések – tájékoztatás hiánya, vagy nem megfelelő volta miatti – tisztességtelenségének megállapítása folytán teljes egészében érvénytelen devizaalapú kölcsönszerződésre az 1959. évi IV. törvényben (régi Polgári törvénykönyv) meghatározott mely jogkövetkezmények alkalmazásának van helye és milyen tartalommal. A Konzultációs Testület mostani állásfoglalása szoros kapcsolatban van a Testület 2019. április 10-i ülésén elfogadott megállapításokkal (az ezekről készült emlékeztető ugyancsak megtekinthető a Kúria honlapján). Az állásfoglalás tehát csak a devizahiteles érvénytelenségi perek azon – az eddigi tapasztalatok szerint szűk – körére vonatkozik, ahol a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő (nem világos, nem érthető) módon kapott tájékoztatást. A Konzultációs Testület mostani állásfoglalása szerint ilyen esetben a bíróság az érvénytelenség egyetlen jogkövetkezményét alkalmazhatja csak: érvényessé kell nyilvánítania a szerződést kiküszöbölve ezzel az érvénytelenségi ok miatt bekövetkezett érdeksérelmet. Az érvénytelenség egyéb jogkövetkezményeinek alkalmazása kizárt. Az érvényessé nyilvánítás tartalmát, vagyis a felek közötti elszámolás elveit illetően a Testület két – dogmatikailag egyaránt alátámasztható – megoldás alkalmazását ajánlja a bíróságok számára. Az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, mert a fogyasztó árfolyamkockázat alóli mentesülésének következménye a devizában való nyilvántartás megszűnése, ami által a szerződés már nem minősül devizaalapúnak és így kikerül a forintosítási törvények hatálya alól is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. Ezen számítás eredményeként a fogyasztó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a szerződés érvényessége esetén, hiszen a semmisséget csak a fogyasztó érdekében lehet figyelembe venni. A forintkölcsönként való érvényessé nyilvánítás tehát legfeljebb a fogyasztó marasztalási keresetének elutasítását eredményezheti, de nem keletkeztethet a pénzügyi intézet által érvényesíthető további követelést. Az érvényessé nyilvánítás másik alkalmazható módja az, hogy a szerződést a bíróság akként nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza-forint átváltási árfolyamot maximálja, a szerződésben rögzített kamatmérték forintosítási fordulónapig történő érintetlenül hagyásával. Ez a megoldás abból indul ki, hogy az a szerződési kikötés tisztességtelen, amely jelentős egyenlőtlenséget idézett elő a fogyasztó kárára. Az érvényessé nyilvánítás során a bíróságnak – a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölése hazai bírói gyakorlatának analóg alkalmazásával – nem teljes értékegyensúlyt kell létrehoznia a felek között, hanem az aránytalanságnak csak azt a mértékét kell kiküszöbölnie, amely már jelentőssé tette az egyenlőtlenséget. Annak meghatározásánál, hogy mi legyen az a maximált árfolyam, amely mértékig a fogyasztónak még viselnie kell az árfolyamkockázatot, bírói mérlegelés körébe tartozik, amelynek során több szempontra is figyelemmel kell lenni. Elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a devizaalapú szerződés alacsonyabb kamatmértéke által nyújtott előnyök meddig ellensúlyozták az árfolyamváltozásból eredő hátrányokat. Jelentősége van továbbá a felvételkori árfolyamnak és az alkalmazott kamatmértéknek. Az átlagos fogyasztó által előre látható árfolyamkockázat meghatározása során az általa elérhető ismeretekre kell figyelemmel lenni, így euró hitelek esetén ki lehet indulni az intervenciós sávokból, amelyek léte a sajtóból jól ismert kellett legyen. A svájci frank hitelek esetében az átlagos fogyasztónak mindenképpen fel kellett ismernie, hogy a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak. A későbbi jogalkotás is adhat a bírói mérlegeléshez bizonyos támpontokat. A fogyasztó által viselt árfolyamkockázat felső határaként figyelembe vehetőek a 2011. évi LXXV. törvényben meghatározott árfolyamok. Figyelembe vehető továbbá a 2014/17. EU Irányelv 23. cikkében meghatározott 20 %-os mértékű árfolyamkockázat, mint amelyet az uniós jogalkotó olyannak tekint, amelyet a fogyasztó tájékoztatás hiányában is viselni köteles. A bíróság által maximált árfolyam a forintosítás során is irányadó. A forintosítás fordulónapjától a forintosítási törvényekben

 

 

Indítsuk újra Magyarországot, állítsuk helyre az állami jogfolytonosságot

Egy 8 éves gyerek nevében…

Kapcsolódó kép

Sziasztok!!
Most egy 8 éves kisfiú nevében kérlek benneteket!! Ő nem látja át ezt a kizsákmányoló rendszert, ő csak azt látja, hogy holnap nincs áram, jövő héten nincs gáz, és nem tudom mit ért meg abból, hogy hónapokon belül nem lesz otthona!! Egyetlen dolog amit ért, hogy a szülei szeretete védi attól a világtól, amibe bele fogják kényszeríteni!!
Kérlek benneteket, mentsük meg ezt a gyereket!!* Adjunk neki lehetőséget, hogy megmaradjon ez a biztonság, ne kerüljön utcára, hogy tudja, érezze, a földön van még jó ember is!!
Segítsünk neki, hogy ha felnő, ő se legyen közömbös más elesettségét látva!!
Röviden a család helyzete: a két szülő dolgozik,fizetésük felét tiltják,számlájuk zárolva!! Ez az, amivel tönkre lehet tenni az emberek életét, csupán azért, mert saját lakást akartak, ahol felnevelhetik a gyereket!! Dolgoznak!!!
De nem tudják fizetni a gázt, az áramot, mert a maradék keresetük nem elég minden közüzemi számla befizetésére!!! Milyen világ ez???
Tudom, hogy sokunknak csak annyi van, hogy alig elég, de segítsünk nekik, kérlek benneteket!! Az apa Kecskés Kálmán, akinek a végrehajtónak írt levelét már láthattátok itt az oldalunkon…

Számlaszám: 14100103-25591649-01000004. Sberbank.

Köszönöm!!!

 

Felszólítás eljárási jogkör igazolására

Képtalálat a következőre: „végrehajtó”

Ügyszám:115.V.0429/2019/39

Tárgy: Felszólítás eljárási jogkör igazolására

Alulírott Kecskés Kálmán, mint a törvényes Magyar Állam, a Magyar Köztársaság állampolgára, a mai napon felszólítom önt Feketéné Tóth Krisztina állítólagos végrehajtót, hogy felém haladéktalanul tételesen, jogi érveléssel, a megfelelő jogszabályhelyek megjelölésével igazolja:

1. Az eljárási jogkörét, joghatóságát, a Ket. (2004. évi CXL. törvény) 22§ (1) és 18§ (1) alapján!

2. Pontosan jelölje meg azt a jogszabályhelyet vagy jogszabályhelyeket, ami alapján hivatalos személynek, illetve hatóságnak tekinti magát!

3. Nevezze meg tulajdonnevén az államot, aminek a nevében folytatja a fent jelölt eljárását!

Kérem, a jelen levél mind a három fenti felszólítására külön tételesen reagálva készítse el a válaszát, hivatalos eljárásában, annak megfelelő módon, közokirati formában, úgy, hogy a hitelességéhez szükséges alaki feltételek a megfelelő helyen szerepeljenek rajta (kiállító hivatal, kiállító személy neve, titulusa / beosztása, saját kezű aláírása, dátum, iktatószám hivatkozás a jelen felszólításra)!

F I G Y E L E M !

Ez a felszólítás nem esik a Vht. (1994. évi LIII. törvény) hatálya alá, nem minősíthető végrehajtási kifogásnak, sem más egyéb törvény által szabályozott más hivatali beadvány formátumnak és nem küldhető tovább a bíróságnak!

A bíróságnak nincs hatásköre ezzel a felszólítással kapcsolatosan sem átminősíteni, sem elutasítani, de még helyben hagyni sem, mivel a Ket. közvetlenül az eljáró hatóságnak teszi kötelességévé a joghatóság és az alkalmazandó jog vizsgálatát, melyet az eljárása minden szakaszában hivatalból kötelessége kivizsgálni, amikor megkérdőjelezésre kerül!

Abban az esetben, ha a haladéktalanság elvének, de legkésőbb 30 napon belül nem tesz eleget a jelen levélben történt egyértelmű felszólításnak, úgy bizonyító erejű tényként annak kell tekinteni, hogy nincs eljárási jogköre, és ezt helybenhagyólag tudomásul vette.

Felhívom az Ön figyelmét, hogy a Magyar Állam területén a Magyar Állam jogszabályainak betartása mindenki számára kötelező!

Felhívom a figyelmét arra a római jogi alapelvre, hogy a jog nem tudása nem mentesít, ezért mindenkinek, különösen egy hivatali dolgozónak, meg kell tudnia állapítani, hogy melyek a Magyar

Állam jogszabályai! Ehhez pedig mindenkinek tudnia kell, hogy melyik a Magyar Állam!

Felhívom a figyelmét arra, hogy a jogkövetkezmények elkerülése céljából senki sem hivatkozhat arra, hogy nem tudta a Magyar Állam tulajdonnevét, ezért nem tudta megállapítani, hogy melyik a Magyar Állam, és arra sem hivatkozhat hogy egy másik (nem magyar) államról úgy tudta, hogy az a Magyar Állam!

A Magyar Közlöny 2011. évi 166. számában olvashatják a Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendekezéseit, amelynek 5. pontja deklarálta a jogfolytonosság megszakítását a Magyar Köztársasággal, miközben a médiában azt híresztelték, sőt maga a miniszterelnök is azt hazudta, hogy csak átnevezték az államot!

Ugyan mondja már meg valaki, hogy ha csak átnevezik az államot, akkor ugyanaz az állam új néven, hogyan lehet nem jogfolytonos a korábbi nevű saját magával!

Ugyan mondja már meg valaki, hogy ha az új nevű állam nem jogfolytonos a korábbi nevűvel, akkor hogyan lehetne annak jogutódja!

Ha pedig az új államot nem a magyar nép hozta létre, és nem jogutódja a Magyar Köztársaságnak, akkor azt nem szüntetheti meg, vagyis a törvényes magyar állam azóta is és most is a Magyar Köztársaság, megőrizve a területét és az állampolgárait!

Az Alaptörvénnyel létrehozni kívánt állam pedig, melyet nem a magyar nép hozott létre, és nem is jogutódja a magyar államnak, nem lehet a magyar állam, nincs területe, és a magyar állampolgárok nem állampolgárai!

Ha pedig ennek a „Magyarország”-nak hazudott államnak nincs területe és állampolgárai, akkor mondja már meg Ön, mint végrehajtó, hogy ennek az államnak az alapító okirata az Alaptörvény hol és kire lehet hatályban?

Ha meg sehol és senkire nem lehet hatályban, akkor az Alaptörvény mint jogszabály nem is létezik! Ugyanis, ahogy Jakab András is rámutat a „Jogszabályok érvényessége, hatályossága és alkalmazhatósága” című munkájában: ha egy jogszabály nincs hatályban, akkor mint jogszabály nem is létezik.

Ha egy államnak dokumentumként érvénytelen, joghatás kiváltására nem alkalmas az alapító okirata, jogszabályként pedig nem is létezik, akkor az az állam létre sem jött! Tehát kijelenthető, hogy ez az egész világ megtévesztésére „Magyarország”-nak hazudott állam nem jött létre, tehát ez az állam nem létezik!

Akkor gondolkodjon el mindenki, hogy egy nem létező államnak lehet-e köztársasági elnöke, miniszterelnöke, kormánya és országgyűlése, vagy az egész egy hatalmas blöff, az egész nép óriási nagy átverése?

Ön, aki végrehajtónak nevezi magát, évek óta egy nem létező állam de facto érvénytelen, joghatás kiváltására nem alkalmas, de jure nem is létező jogszabályai szerint törvénytelenül gyakorol közhatalmat.

Éppen ezért minden Ön által kiállított közokirat a törvényes Magyar Állam joga szerint hamis közokiratnak minősül.

A hamis közokiratnak a kiállításával közokirat hamisítás, kibocsátásával pedig, mivel anyagi érdekből teszi, a csalás bűncselekményét is megvalósítja. Ha erre a hamis közokiratra épülő törvénytelen végrehajtással további bűncselekményeket, például orgazdaságot, is elkövetnek, akkor a végrehajtó ezekben a bűncselekményekben is részes.

Amennyiben ez a cselekmény a magyar nép széles tömege ellen irányul, és számos esetben egyenes következményként öngyilkosságokhoz vezet, akkor a végrehajtó felelőssége megállapítható a népirtás bűncselekményében is, és ez soha sem fog elévülni!

Mivel a végrehajtó a Magyar Köztársaságra és annak alkotmányára tett esküjét megszegte, vagy egy nem létező állam nem létező alaptörvényére tette le, a tevékenységét pedig egy nem létező állam nevében, annak de facto érvénytelen, joghatás kiváltására nem alkalmas, de jure pedig nem is létező jogszabályai alapján végzi, ezért nincs semmilyen eljárási joga a Magyar Állam területén, a magyar állampolgárokkal kapcsolatban.

Ha pedig nincs eljárási joga, akkor nem minősül hivatalos személynek, ezért a törvénytelen fellépését minden magyar állampolgár elutasíthatja, és minden törvényes eszközzel megakadályozhatja.

Felszólítom Önt, hogy haladéktalanul szüntesse meg a törvénytelen tevékenységét és zárja be az irodáját! Ezzel a későbbiekben elkerülheti a törvényes Magyar Állam jogával történő felelősségre vonását, vagy ha azt már nem tudja, legalább enyhébb elbírálásra számíthat. Emlékezzünk arra, hogy annak idején Nürnbergben is elítélték azt is, aki csak a vonatot vezette, vagy ahogyan itthon 56 után a bírákkal szemben eljártak és felelősségre vonták őket …

Az alkotmányos rend helyreállításán a magyar nép már két módon is dolgozik, a folyamat pedig egy irányú, mert a magát jogalkotónak hazudó szervezet a törvényes mandátumaik lejárta után 2014-ben végleg elvesztette azt a lehetőségét, hogy a helyreállításban részt vehessen, különösen, hogy irányíthassa a folyamatot. Ezt ma már csak a magyar nép teheti meg.

Ezért felszólítom Önt, hogy szüntesse be a velem és családommal szemben alkalmazott ámokfutását (fizetés letiltások, végrehajtási jogok bejegyzése az ügyemben érintett és nem érintett ingatlanokra, stb.) és várom hivatalos reagálását és cáfolatát az ügyben, ellenkező esetben megteszem a feljelentést a Fejér Megyei Rendőrfőkapitányságon csalás és közokirathamisítás vádjával.

Aláírás

Forrás Kecskés Kálmán facebook