Payson lemondott a “Roskosmos” analitikai központ igazgatójáról

Payson lemondott a "Roskosmos" analitikai központ igazgatójáról

 

Moszkva. Július 21. INTERFAX.RU – A rendező az elemző központ „Roscosmos” Dmitry Paison lemondott, „Interfax” a sajtószolgálat az állami testület.

“Dmitry Payson irtási kérelmet nyújtott be a megalapozott formanyomtatványnak megfelelően” – mondta a sajtószolgálat.

Eközben a Pixon maga is visszautasította a döntést. – Nem akarok erről beszélni – mondta.

Korábban a Kommersant újság arról számolt be, hogy Payson válhat az egyik vádlottá az állami árulás ügyében. Ugyanakkor egy tájékozott forrás az iparágban azt mondta az Interfaxnak, hogy a nyomozók még nem nyújtottak be vádakat a Payson ellen .

Az Egyesült Aerospace Corporation (ORCK) tájékozott forrása szerint a Pixon nem hagyta el Oroszországot.

Payson maga nem kommentál a vizsgálat előrehaladásáról. – Én nem tettek észrevételt ebben a kérdésben – közölte az Interfax telefont.

Az ORKK forrása viszont arról tájékoztatta az ügynökséget, hogy a Payson nem férhet hozzá a titkos fejlesztésekhez. “Payson személyesen nem volt hozzáférése a titkos információk hipersound fejlesztés, személyesen nem vett részt a megfelelő üléseken” – mondta az Interfax tárgyalópartnere.

Elmondása szerint Payson talán nem az egyetlen érintett személy az ügyben. “Néhány emberről van szó, Payson nem feltétlenül a legfontosabb személy,” mondta.

Korábban, a „Kommerszant” számolt be, hogy péntek reggel, a vizsgálat csoport FSB folytatta , hogy végezzen keresést a hivatalok munkatársai a Központi Kutató Intézet Machine Building (TsNIImash), valamint a hivatal igazgatója Kutatási és Elemzési Központ az Egyesült Űrrakéta Corporation (ACCD) Dmitrij Paison.

„Szerint” Kommerszant „az operatív tevékenységeket végzik keretében a büntető ügyben indított 275. cikke értelmében a büntető törvénykönyv ( hazaárulás ), – mondja a kiadvány – az FSB Ki ellenőrzi tucat ember az ipar számára való együttműködés nyugati hírszerző ügynökségek :. szerint” b „biztonsági tisztek úgy találta, hogy a legújabb fejlesztések be az eredményeket az orosz ipar fejlődése a hiperszonikus minősül” Szigorúan titkos”.

http://www.interfax.ru/russia/621975

Már a veszélyzónában vagyunk

 

2018. június 25-én az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta a Sargentini-jelentést, amely alapján megindíthatják az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást, ha az EP kétharmados többséggel megszavazza azt szeptemberben. Ez lenne az első alkalom, hogy az Európai Unió ezt az eljárást megindítja egy tagállama ellen. Ha ez megtörténik, abban az esetben Magyarországnak komoly szankciókkal kell szembenéznie, melyek közül a legsúlyosabb az EU-s szavazati jogunk elvesztése lenne.

Sargentini jelentését és személyét is súlyos kritikák érték a magyar média és a magyar politikusok részéről. Szijjártó Péter külügyminiszter Magyarországról alkotott politikai ítéletnek nevezte, míg Varga Judit európai ügyekkel foglalkozó államtitkár egy interjúban Magyarország ellen folytatott „politikai boszorkányüldözésről” beszélt.

Judith Sargentini: Az Európai Bizottság az Alapszerződés őre. Ennek hangsúlyozásával tudják az államfők sikeresen azonosítani a problémákat és azok megoldásait. A Bizottság Lengyelországgal szemben fel mert lépni, mivel politikailag támogatottnak és biztosítottnak érezte magát, ellentétben a Magyarországgal szembeni fellépéssel. Ennek a gyökere az Európai Néppártban (EPP) keresendő, melynek tagja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) csakúgy, mint a Fidesz parlamenti képviselői is. A lengyel PiS párt nem a Kereszténydemokraták családjának tagja, hanem a Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában (ACRE) nevű uniós csoportosulásnak. Vagyis a Bizottság nem védte meg az Alapszerződést Magyarország esetében, mivel nem érezték sem az Európai Tanács, sem az Európai Parlament támogatását. Lengyelország esetében előálltak azzal, hogy Varsó súlyosan megsérti az uniós szerződés 2-es cikkében lefektetett értékeket, ezért kezdeményezték a 7-es cikkely szerinti eljárást. Ezt Magyarország esetében ugyancsak el kellett volna kezdeniük, ám mégsem tették meg.

Csak azért, mert a magyar EP képviselők tagjai az Európai Néppártnak?

Ez a fő oka, azonban van egy másik ok is: a lengyel helyzet egyértelmű, mikor a jogállamiság megsértéséről van szó. A magyar kormány azonban két lépést tesz előre, egyet pedig hátra. Például Magyarország szintén csökkentette a bírák életkorát. Amikor ennek megváltoztatására kényszerültek, megszavazták azt, hogy a bírákat anyagi kártérítésben részesítsék. Azonban a bírákat nem helyezték vissza korábbi pozícióikba. Vagyis a kormány elérte eredeti célját. Az ilyen taktikát nehezebb nyakon csípni.

Azonban a Tanácsnak Magyarországgal szemben is fel kell lépnie.

Évek óta abban reménykedünk, hogy a helyzet kevésbé problémássá válik, ám ennek pont az ellenkezője történik.

Hogyan fog zajlani a szeptemberre tervezett szavazás?

A képviselők több mint fele aggódik. De vajon azok, akik aggódnak, szabadon szembe mehetnek az EPP-vel? A szavazás az EPP nagyobb csoportjaitól (a németektől, spanyoloktól, franciáktól) függ, ők hozzák meg a döntést a probléma valódi mibenlétéről, miszerint egy EU-s tagállamban súlyosan sérülnek az erkölcsi értékek, a jogállamiság. Ezek azok a kérdések, amiket meg kell vitatnunk, a 750 parlamenti képviselő kétharmadának erről kell döntenie.

A V4-ek továbbra is támogatják egymást ebben a folyamatban?

A V4-ek egyetértenek, ha a migrációról van szó, azonban más témákat illetően már nem feltétlenül. A lengyel EPP-s kollégák az én oldalamon állnak. A másik két ország EPP tagjai aggódnak, de nem tudom megmondani, hogy egy-egy delegáció hogyan fog majd szavazni. Szlovákiában szociáldemokrata a kormány és sok EPP tag rendkívül kritikus vele szemben, különösen Ján Kuciak meggyilkolása óta. Lényegében tehát különböző a hozzáállásuk.

Ha a szeptemberi szavazáson nem megy keresztül…

… az azt jelenti, hogy először próbáltuk végigvinni a 7-es cikkely szerinti eljárást, de a Parlament úgy döntött, hogy kivonja magát a jogállamiságról szóló vitákból. Ha hagyjuk, hogy ez a jelentés elbukjon, nem adjuk jelét sem annak, hogy az, ami Magyarországon történik, nem elfogadható”. Az EPP lengyel tagjai éppen ezért látják olyan világosan a képet: látják a hasonlóságokat, és aggódnak a saját országukért. Manfred Weber (a CSU parlamenti képviselője és az EPP vezetője) fantasztikus beszédet tartott Lengyelországról. Ugyanezt a beszédet Magyarországgal kapcsolatosan is megtarthatta volna, azonban mégsem tette.

Változtak-e a Magyarországgal kapcsolatos reakciók most, hogy az Európai Unió szigorúbb hangnemben beszél a migrációról?

A fő problémám a magyar kormánnyal szemben nem az, ahogyan a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik. Korlátozza a polgárokat a pluralista médiához való hozzáférésben, korlátozza a civil szervezetek működését, kriminalizálja a hajléktalanságot. Hiba lenne azt hinni, hogy ez a vita a menekültügyről és a migrációról szól. Ez a magyarokról szól. Minden más valaki más narratívája.

Úgy tűnik, más EU-s országok vezetői törődnek azzal, hogy hogyan lehetne korlátozni a migrációt, ám azzal nem, hogy mi történik Magyarországon.

Úgy vélem, ez a kijelentés hibás. Nézd, tényleg törődnek Lengyelországgal. Orbán Viktor az Európai Tanácsban olyan döntéseket hoz meg, melyek befolyással vannak mindannyiunkra. Például Magyarország azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja a többéves pénzügyi keretről szóló szavazást, azaz az EU többéves költségvetését. Az embereknek meg kell érteniük, hogy ez őket is érinti.

Érint mindenkit, hiszen amennyiben bizonyos normák sérülnek Magyarországon, azok sérülhetnek bárhol máshol is.

Ha most nem védjük meg a lengyel állampolgárokat, akkor ki véd meg majd minket, ha bármi probléma merül fel saját országunkban? A Brexitnél látjuk, hogy valójában mennyire átszőtt világban élünk: ha egy ország miniszterelnöke, mint például Lengyelországé, éghajlat-szkeptikus, ő egyben a mi európai környezetpolitikánkról is dönt. Az, hogy hogyan védjük meg a magyar állampolgárokat, akiknek a jogai sérülnek, egyben azt is jelzi, hogy hogyan tartjuk fent az EU működését.

Mérce.hu

Merkel-Macron: jó üzenet a migrációs megállapodás

Képtalálat a következőre: „Macron Merkel”

 

Emmanuel Macron komoly sikerként értékelte a megegyezést a menekültválság kezelésének következő lépéséről.

– A lényeg, 9 órányi munka és megbeszélés után megállapodás született, és ez jó hír Franciaország számára. Ez a közös munka, az európai együttműködés első eredménye, ami túlmutat a nemzeti döntéseken, melyek nem lettek volna sem hatékonyak, sem fenntarthatóak – fogalmazott a francia elnök. Döntés született az európai területek központjainak ellenőrzéséről, a bevándorlók mozgásának jobb megszervezése érdekében. Ez elsősorban azoknak az országoknak a nagyobb szolidaritásán múlott, amelyek frontországként, első belépési pontként szembesülnek a migrációval – tette hozzá Macron.

A zárónyilatkozat arról is rendelkezik, hogy a tagállamok a nemzetközi jog betartása mellett, a saját területükön létrehozott ellenőrzött központokban, önkéntes alapon elhelyezhetik a menekülteket.

Angela Merkel úgy fogalmazott, hogy intenzív vitát követően sikerült megállapodni az Európai Unió számára legnagyobb kihívást jelentő kérdésről. Jó jelnek, üzenetnek nevezte, hogy az uniós tagországok vezetői megegyeztek a közös zárónyilatkozat szövegében. “Ma optimista vagyok, de holnap folytatnunk kell a munkát, mert még rengeteg dolgunk van, számos fontos kérdésben – tette hozzá a német kancellár.

Az uniós csúcs pénteki napirendjén a következő időszak költségvetési keretének kidolgozása, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdések szerepelnek.

Euronews